No , hát idén megint volt BRSZK. Asszony szürkeállományát meg is masszíroztam hogy csak lenne mi dolog a nyaralónál uh menjünk a Balcsira. Hogy, hogy nem éppen valamiért a 18-19 hétvége lett a befutó. És természetesen ellépve a kertészkedés elől, irány a BRSZK!

Idén elég nagyra sikeredett a dolog, még ha a már volt kiállítók közül nem is sikerült mindenkinek jönnie: bőven volt még mit látni! Persze a házigazda lelkesedése és megszállott szeretete nélkül maximum egy üres tornacsarnokot lehetne körbejárni és ennek tekintetében nagyra értékelendő az energia amit Sándor évről évre belefektet.

Már az utSZán látszott hogy vannak népek mert az árokpart teli volt autóval. Kicsit túlfutottam a kapubejárót, ezért ablak le visszatolattam megkérdezni hogy nem-e akad-e még-e hely-e bent-e? Dávid, akiről megírtam azt amit Bacsissal kapcsolatban fontosnak tartottam anno, már meg is jelent és mondta hogy még egy hely van, nyugodtan jöhetek mutatja az utat.
A rendezőt elloptam elszívni egy levegőt és közben beszélgettünk. Szemérmetlenül megkérdeztem hogy mi a nullszaldó az idei rendezésnél és nagyon elszégyelltem magam hogy adományként még az 5%-t is alig tudtam felajánlani. Szó, szót követett, kicsit kipanaszkodtuk magunkat amikor is megemlítettem hogy nem jó h ennyire messzi lakunk a nyaralótól mert a kertész bizony sokat el tud kérni alkalmanként ha hosszú ideig nem jutunk le rendben tartani a kertet. Bacsis ekkor megemlítette, hogy Dávid sok mindent elvállal és nem is drága, de neki a létfenntartást szolgálja- érdemes lenne beszélnem vele hátha ki tudjuk ötletelni h nekünk kevesebb legyen a költség és még neki is jusson valami. Viccesen meg is jegyezte hogy Dávid az egyedüli alkalmazottja

Adott egy ember (Bacsis), akit a COVID munkaügyileg megkekszualizált, akit a lakásfelújító "szaki" megkárosított, aki önerőből a lányai jövője mellett is mindent megtesz másokért. Csak annyit kívánok hogy az élet visszaadja azt a sok jót amit másoknak adsz, lehetőleg kamatostul!