Május elsején a szokásos menetrend szerint átmentem a Szigethegységbe felmérni a kedvenc erdőimet. Az esős időben nem vittem magammal a Lumia 925-öst, és milyen jól tettem. A nap során elejtettem a Nokia 2.1-est és a Canon A630-ast is. Egyik parkoló aszfaltjára esett, a másik kövekkel teli pocsolyás hegyi útra... Mázlimra egyik sem sérült meg, nem ment tönkre. Tutira lezúzom a 925-öst, ha nálam van. Azon nincs semmilyen védelem. Bár tokban tartom. A fő számom a Prestigio strapatelefonban volt, ami a táskámban zötyögött, és persze nem volt rá szükségem, senki sem hívott, így pont esély se volt rá, hogy landoljon az anyaföldön. A túráról több képet lőttem, vegyesen a 2.1-essel és a Canonnal. Most a 2.1 képességei érdekelnek jobban, de a hatodik kép Canonos, hogy látni lehessen a minőségbeli különbséget. Azért digigéppel nagyobb mozgásterem van és sokkal több finom részlet látszódik.
Ezek már szerkesztett, neten publikált egy napos fotóim. Ezért van mind átméretezve és kicsit igazítva rajtuk.