Én közel 20 év "hifizés" után felhagytam ezekkel a dolgokkal. Részben, mert teljesen magamtól ráismertem ezekre az igazságokra (mert azok), részben pedig azért, mert jópárszor előfordult, hogy meghallgattam valamit, amit a nagy többség kivételesen jónak ítélt, és vagy nem hallottam azt, amit ők, vagy csak azt hallottam, hogy a készülék (mindegy mi), teljesen másként szól, mint az általam jónak ítélt hangzás. És innentől kezdve, ha az ember erre ráeszmél, onnantól kezdve csak a büdös bizniszt látja az egész hifi "kultúrában".

De igazából volt még egy történés, elkezdtem azzal foglalkozni (új hobbi), hogy hogyan készülnek a stúdiókban a zenék, mindegy, hogy élő felvétel, vagy teljesen mű, stúdióban lesz azzá, amit a lemezről hallgatunk. Ha lemezről hallgatjuk. Mert más master kell CD-re, más LP-re, más a streaming platformok számára. Szóval itt eleve egy hatalmas csapda van az egész történetben.
Abba már ne is menjünk bele, hogy egy felvétel keverésénél milyen analóg vagy digitális eszközökkel módosítják úgy az egyes hangszerek/hangszercsoportok hangját, hogy az "jó legyen". Akár dinamikakompresszióról beszélünk, szaturációról, vagy egy "egyszerű" EQ beállításról.

Szumma-szummárum, hallgassa mindenki azt, ami neki megfelelő/tetszik, igyekezzen ezeket a berendezéseket meglelni és élvezni. A felkent gurukat meg űzze el végre mindenki, és csak élvezze a kedvenc zenéit.

Egyelőre nem szelem fel az almát egyenlőre.