No money. A NASA költségvetése egy iszonyatos húzd-meg-ereszd-meg, amit kismillió irányból tépnek és tolnak. Meghatározott részei mennek az emberes űrrepülésre vonatkozó programokra, az robotokkal (ie.: ember nélküli) űrkutatásra vonatkozó programokra, és így tovább.

Az űrtávcsövek az un. Science (Tudomány) költségvetési csoport alá esnek, ez 2017-ben ~5,6 milliárd dollárt foglal magába, és ide tartozik a Hubble üzemeltetése, a James Webb Space Telescope építése, indítása és működtetése, a Mars rover programok fejlesztése, építése, indítása és üzemeltetése (2020-ben indul a következő), de ide tartoznak az űrbéli tudományos műholdak vagy a Földtudományi műholdak is.

Szóval az űrtávcsöveknek itt kell helyt állniuk, és pénzt kikanyarítaniuk. A JWST például a 2017-es pénzügyi tervben 569 millió dollárt kapna, az összes többi asztrofizikai kutatás (HST, de például a lent említett WFIRST előmunkálatai is) pedig 782 millió dollárt. Ahhoz, hogy a NASA a WFIRST-re koncentrálhasson, először a JWST legköltségesebb részét, az építés és indítás részén túl kell legyen. Ha már az üzemeltetésnél tartanak, az ~20 millió dolláros nagyságrend évente (a rádiókommunikáció fenntartása, a földi irányítás biztosítása, a tudományos kutatások pénzelése, szerveridő biztosítása, stb.). Ha a két szám nagyságrendjét megnézed, látható, hogy egy ilyen szintű űrtávcső esetén bizony komoly, több száz millió tételről van szó. Egyszerre egy ilyen futását tudják pénzelni, a WFIRST esetén is eredetileg 2017-ben akartak csak az előmunkálatokkal foglalkozni, de végül sikerült egy kevés pénzt átcsoportosítani 2016-ra, így a WFIRST munkálatai megkezdődhettek.

Az első reakció egyébként, mikor a két NRO műholdat megkapta a NASA az volt kb., hogy köszi, de mi a frászt csináljunk ezekkel b+? Akkor szállt el a JWST költségvetése a sokadik alkalommal, és lebegett felette a kasza réme, erre kapnak két félkész műholdat, amelyek befejezése és indítása alsó hangon is másfél-két milliárd dollár. Ráadásul az NRO sem véletlenül adta oda a NASA-nak ezeket - egyszerűen a modern optikai megoldásokhoz képest elavultak, van nekik már jobb is (feltehetően), szóval nem véletlenül döntöttek ők sem úgy, hogy ezekre már nem lesz szükség...

Hozzá kell tenni, hogy a NASA és az asztrofizikus tudósok hangadó része inkább a drága és komolyabb képességű műholdakat helyezi előtérbe, és a látványosabb eredmény miatt a politikai és tudományos támogatottsága is nagyobb ezeknek. Régóta téma, hogy a Föld közeli objektumok felderítésére kisebb űrteleszkópok hálózatára lenne szükség, de a nagyobb űrteleszkópok elviszik az ilyen kutatás elől a pénzt. Hiába a "nyavalygás" komolyabb tudományos értéke van egy csomó új EXO-bolygó felfedezésének, mint annak, ha sikerülne a Föld közelébe kerülő kisebb égitesteket végre rendesen felderíteni és kategorizálni, majd követni. Úgyhogy például az ilyen programokat támogató tudósok és mérnökök kénytelenek voltak egy saját alapítványba tömörülni, és létrehozni a Sentinel Űrteleszkóp programját. Ami persze azóta is küzd a pénztelenséggel...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.