Az optika a háztömbökig ér el, onnantól UTP megy az előfizetőkig, szóval mindkettőtöknek részben igaza van. Végülis minden netkapcsolat optikás, hisz az optikai kábel nélkül ma már kivitelezhetetlenek lennének az adatkapcsolatok kialakításai. Az egy lényeges szempont milyen közel kerül az optikai végpont a fogyasztóhoz. Minél közelebb van annál jobb, stabilabb, nagyobb áteresztő képességű kapcsolat kivitelezhető, viszont annál drágább is a kiépítése.

Hagyományos telefonközpontba összefutó részkábeles xDSL-nél, a telefonközponban van az optikai végpont, onnan tovább az előfizetőkig csavart érpár, ami a hossztól(0-5km között) és egyéb vonali jellemzőktől függően egyre gyengébben muzsikál.

Kábelnél HFC hálózat van, Hybrid Fiber Coax, az optikai végpont a nodeokon van ami jellemzően maximum 500-800 méter távra van az előfizetőtön, az elérési szakasz meg réz alapú coax.

Persze az xDSL-t-nél közelebb lehet hozni az optikai végpontot a fogyasztóhoz, így az egyre rövidülő réz szakasz teljesítő képessége is fokozatosan javul. Lehet közelebbi nodeokat kialakítani FTTN(Fiber to the Node) így maximum 300-1500 méter réz marad az előfizetőig, ezen ADSL2+szal akár 15-20 Mbps közötti sebességet lehet adni, VDSL2-vel akár 50 Mbps felettit is. Még közebb 300 méter rézkábel alatt el lehet vinni az optikát az utcasarkon kihelyezett cabinetkig, FTTC(Fiber to the Curb). Tömbházas területeken el lehet vinni az optikát egészen az épületig FTTB(Fiber to the Building), ott már igen rövid lesz a réz szakasz rövidebb mint 100-150 méter ahol VDSL2-vel megoldható a 100/100 Mbps.

Kábelneten is lehet növelni a node sűrűséget, és egyre közelebb vinni az optikai végpontot így növelve a sávszélesség kapacitásokat. Ez ott is elmehet egészen odaáig hogy tömbházas területeken FTTB van, és a házon belüli coaxon ott is kivitelezhető a 100/100 Mbps.

Ethernet hálózatnál ha UTP-t használnak aminek a hatótávja igen korlátozott 100 méternél alig több, nem igen marad más megoldás milyen olyan közelségig hozni az optikai végpontot. Az FTTB csak tömbházas területeken gazdaságosan kivitelezhető. Az házon belül az előfizetőkig kihúzott UTP-n pedig megoldható a 100/100 Mbps-es kapcsolódás. A Digi LAN-os hálózata is ilyen kiépítésű, de több más hazai szolgáltatónak is van hálózata évek óta. Én is egy ilyen szolgáltató netjét használom most már lassan 5 éve.

A non-plus ultra a eldrágább és legjobb megoldás amikor egészen a fogyasztó otthonáig ér el az ügegszál, FTTH(Fiber to the Home). Ezzel a megoldással már a kertes házak bekötése is megoldható nagy sebességen mivel az üvegszál hatótávolsága jóval nagyobb mint a rézkábelé, akár 10-80 km is lehet. Ennek két féle megoldása lehet aktív vagy optikai hálózattal. A passzív a PON, ennek több fajtája van. Európában a legújabb G-PON szabvány a befutó, itt egyetlen optikai szálon 2.5/1.25 Gbps kapacitást osztanak szét 32-64 fős előfizetői csoportok között. Kvázi olyan mint a kábelnet DOCSIS-e csak nem 50 Mbps-et osztanak több száz felé, hanem 2.5 Gbps-et max 32-64 felé. Az aktív forma az Ethernet, itt dedikált optikai szál van a fogyasztó otthonáig, nem osztozik senkivel. Ez a legjobb és egyben a legdrágább mód. Mivel az optikai szál adatátviteli képessége kvázi végtelen, csak két végére kötött aktív eszköz képességeitől függ, így igen 1xűen és jól skálázható a teljesítménye, ahogy a jővőben egyre olcsóbbá válnak új technológiák. Jelenleg ezzel is 100 Mbps-et szokás adni lakossági ügyfélnek, üzletinek meg gigabitet vagy ha nagyon megfizeti 10 Gbps, persze ha nagyon sok pénze van mehet akár a Terabitekkel is.

A lényeg az hogy a Digi új építésű Ethernet LAN hálózatai jővőbe mutató tartalékokkal rendelekző technológiát képviselnek. Már ha rendesen van kiépítve. Kérdés abból az irreálisan alacsony árazásból amire áttértek hogy és mire futja ebből.