Még régen anyám hordott reggelente télen kocsival az állomásra.
10cm-es hó, utakat jég borította, anyám magabiztosan 15-20km/h-val repesztett, majd a kocsi megcsúszott és a hátulja elkezdte szépen lassan megelőzni az elejét.
Anyámnál semmi reakció, ellenkormányzás, bármi, mondván akkor becsúszunk az útszéli árokba. Persze fogalma sem volt mi ilyenkor a teendő, és mondanom sem kell, az árokba nem csúsztunk bele(eleve nem is arrafelé csúszott a kocsi), de egy villanyoszlopot eltaláltunk.
Azóta eltelt jó sok év, de ha ma megtörténne vele ez az eset, pontosan ugyanúgy nekicsúszna az oszlopnak.
Nem is mernék kocsiba ülni a helyében.

Én amint megszereztem a jogsit, ahogy leesett az első hó, mentem is ki a kocsival tesztelgetni mi történik ha pl. behúzom a kéziféket stb.
Pl. éjszaka egy bevásárlóközpont parkolójában lehet gyakorolni persze csak ésszel.
Nagyon sokat segít, és egyáltalán nem érne akkora meglepetésként egy megcsúszás.
Persze nem azt mondom, hogy azután minden szituációban meg lehet fogni az autót bármilyen körülmények között, de azért jelentősen csökken a kockázata egy esetleges balesetnek.

< béna duma helye >