Sonym nekem is volt, az Audioton után az következett,
a legprosztóbb alapmodell, de kisírtam anyámnál egy Twin Turbo fejhallgatót,
azzal olyan hangerőt produkált, hogy döbbenet.
Aztán Londonban vettem egy auto-reverse, mega bass, blahblahblah példányt,
ezt végül elcseréltem ennek egy korábbi változatára, mert az pofára jobban tetszett.
Végül eladtam, és megvettem ugyanezt Panasonicban, 5 sávos EQ-val.
Utána jött az első logikai vezérlésű, távirányítós RQ-X20.
Ennél muszáj elidőzni egy picit:
egyetlen AA elemmel ment, aminek a rekesze belül volt,
tehát ki kellett nyitni a lejátszót az elemcseréhez.
A távirányítója zseniális, egyetlen gomb, amin világít egy apró LED (imádtam),
és különféle kombinációk voltak az adott funkciókhoz:
3 rövid gombnyomás = rwd, 2 rövid = ffwd, stb (fejből írtam, de hasonlóak voltak).
Ezt követően mindenféle variációk jöttek, egy rövid időre pl visszatértem
az 5 sávos EQ-ra, meg a mechanikai vezérlésre.
Aztán megvettem életem legjobb kazettás AAP-ját,
az RQ-SX15-öt.
Ennek 3 gomb volt a távirányítóján, képes volt 3 számig keresni
(persze csak ha volt köztük szünet), és tudta a blank skipet:
ha hosszabb üres részt talált a szalagon, azt átpörgette.
Ez a feature a későbbi típusoknál már csak felszorult a csúcsmodellhez,
az alatta levők közül egyik sem tudta.
A távirányítója 3 gombos volt, külön gombokat kapott a ffwd és a rwd.
Lapos "prizma" akkuról üzemelt, illetve külön lehetett hozzá csatlakoztatni
egy AA elemes adaptert. Ez számomra az all-time greatest, undefeated AAP,
én hülye mégis erről álmodtam (rq-sx55).
Utána jött egy érdekes típus, a Panasonic kiadott egy fokozott strapabírású lejátszót,
ami minden áron be akartam szerezni, de aztán csalódás volt,
pedig abban az évben az volt a kazettás lejátszók zászlóshajója.
A típusszámra nem emlékszem, de gumirozott volt a borítása a gombok oldalán,
és egy nagy csattal lehetett bezárni a házát... Ennek már LCD kijelzős,
kék háttérvilágítású távirányítója volt.

Végül vettem egy RQ-SX75-öt, ami a mai napig megvan.
Ez a második legjobb AAP, a távirányítója egyedülállóan színes
(3 különböző színű zóna), és végre került rá egy olyan gomb,
amivel be lehet kapcsolni a háttérvilágítást.
Karcmentes állapotban örzöm a szekrényben, várja a világégést.

Férfimagazinjaim pedig nincsenek, és nem is voltak!

[ don't... don't believe... don't believe the hype ]