Bevezető

Az új, azaz mára már jelen generációs konzolok nagy port kavartak, sokan várták, sokan csalódtak is, de mégis vannak egy páran, akik befektettek az új dobozba.

Tekintsünk az egész dologra kicsit másképp: PC-s szemmel kétségtelen, hogy az innovatív látványbeli ugrás elmaradt, ellenben aki az előző generációs konzolt birtokolta, majd váltott a jelen generációsra, annak nem lehet oka a panaszra.

Hogy miért is hoztam ezt fel?

Egyrészt azért, mert majd 2 év után végre az AMD is generációt váltott, és a szimpla specifikációkat látva 2 év alatt ennél több fejlődést várna az ember, ugyanúgy, mint sokan (sok PC-s) az új genes látványtól. Egyelőre talán mindkettőre, de az egyikre biztosan az idő a válasz.

Tehát, ahogy telik az idő, a Hawaii GPU megmutatja majd, van-e jelentős különbség játék alatt a most leginkább elterjedt 1080p-s felbontáson az előző generációs csúcs GPU-hoz képest, vagy csak annak jó alternatíva, aki magasabb felbontáson játszik, mert ott nem kérdés, hogy jól teljesít, hiszen az előző generációhoz képest megduplázott ROP egységek száma bizakodásra ad okot.

Másrészt ez így vegyes érzelmeket kelt az emberben: váltottunk generációt, de sokakban úgy van meg ez a GPU, mint a "szteroidozott Tahiti". Ez nyilván nem ilyen szimpla, de kétségtelen, hogy van igazságtartalma, hiszen az architektúra maradt.

Azt már bizonyára tudjátok, hogy rengeteg Tahiti kártyám volt, szerettem őket, de ahogy mentek a hónapok és az évek, az ereje is szépen lassan kezdett kevés lenni egyes címek alá. A játékok minőségét tekintve ez nem is bántott, ekkor mondtam le a CF-ről, amit ki is fejtettem egy régebbi irományomban. Viszont ez egy hobbi, és mint minden hobbira, költeni kell, fenntartani a saját érdeklődésed azzal, hogy új szerzeményekkel kötsz barátságot.

Az ár/érték bajnok hajszárító

Jelenleg komoly áron mérik a ref kártyákat is, ami nem túl jó, hiszen ki választaná ezt, az alig drágább custom hűtéses modellek helyett.

Az elejétől kezdve szimpatikus kártya volt, leginkább a raszterezők száma fogott meg, hiszen 32 helyett végre 64 került a GPU-ba. Sokszor volt a 32 ROP fórumtéma a Tahiti topikban, miszerint, ha az több lenne, a 7870-től is sokkal többször lépne el. Ezen fellelkesülve nagy nehézségek és sok idő után sikerült beszereznem egy 290-es kártyát.

A kérdés:

Megéri-e leváltani a Tahiti-t erre a csodára, releváns különbségek vannak FPS-t tekintve a kártyák között?
A 7970 eredményeket szimplán átemeltem az előző méréseimből.

Az elvárásaim nagyok voltak, persze tudtam, hogy néhol nem várhatok olyan nagy különbségeket, mint amit egy 2 év kihagyásos genváltás megkövetelne, de a remény megvolt bennem végig, hogy végre méltó utódot találhatok a 7970-nek.

Még jóval a teszt írásának kezdete előtt adott volt a feltétel: hozza azt, ami erő hiányzik a 7970-ből és emelkedjen el tőle. Ha ezt nem hozza, nincs sok jövőnk együtt.

Mivel a Crossfire nem alternatíva az előző, minimum kapufát lőtt CF óta, ezért csak 1 GPU-ban tudok gondolkodni, abból meg nem igazán nagy a választék:

R9 290X - A kis többletet kínáló legerősebb AMD, nem éppen bestbuy áron
R9 290 - Az ár/érték bajnok, az új harcos kistestvére
GTX 780 Ti - A számomra megfizethetetlen, de ennek ellenére impozáns góliát
GTX 780 - Esetleges alternatíva, de még aprón is komoly felárat kérnek érte a 290-hez képest

Ha már 290, akkor evidens lett volna a jó hűtő megválasztása, de nem állt módomban válogatni, mert finoman szólva is nagyon nehezen állt össze a rendszer.
A következő oldalon olvashattok a referencia hűtésről egy kis véleményt.

A 7970 a nagy tuningpotenciálja miatt (és a tuningra nagyon szépen reagál) sok tartalékkal rendelkezik, ezáltal combos teljesítményre képes, nem is lehet rá panasz, de van pár cím, ahol már a brutális OC sem segít, itt jön a képbe elméletben a Hawaii GPU.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!