Queen Mary
RMS Queen Mary
A hajó:
Az RMS Queen Mary egy, a Cunard Line Hajózási Társaság tulajdonában lévő (más nevén Cunard White Star Line) óceánjáró, amely 1936 és 1967 között az Atlanti-óceán északi részén közlekedett.
A John Brown & Company cég építette Clydebankben, első tagjaként a Cunard tervezett, heti kéthajós Southampton-New York-i expressz járatának.
A hajó a kontinentális Európában az 1920-as évek végén, és az 1930-as évek elején épült szuper óceánjárókra adott brit válasz volt. A Queen Mary és valamivel később épült nagyobb testvérét, a Queen Elizabethet, a második világháborúban csapatszállításra használták, ezután még két évtizedig teljesítettek szolgálatot a polgári hajózásban.
Névadás:
Queen Mary a hajót Mary of Teckről, V. György brit király feleségéről nevezték el, és ezt a nevet, a vízre bocsátásig szigorúan titokban tartották, addig csak „Cunard No. 534” néven emelgették a készülő hajót.
A legenda szerint Viktória királynőről akarták elnevezni a hajót, követve a cégnek azt a hagyományát, hogy a hajóinak neve „-ia” végződésű, azonban amikor a cég képviselői a király hozzájárulását kérték, hogy a hajót az ország „legnagyobb királynőjéről nevezzék el, azt a választ kapták, hogy Mary of Teck örülne ennek.
A legenda szerint így Cunardnak nem volt más választása, mint hogy Mary-ről nevezze el az 534-est.
A cég ezt a történetet később cáfolta, és egy másik verziót tesz valószínűbbé, mely szerint korábban uralkodói neveket csak a királyi flotta fő hajóinak adtak. De az is benne van a pakliban, hogy a Queen Mary név inkább kompromisszum lehetett Cunard és a cégébe akkortájt (1934 áprilisában) beolvadt White Star Line cég között egy semleges megoldásban, hiszen a White Star Line hagyományosan „-ic” végződésű nevet adott saját hajóinak.
Építés:
A hajó építése 1930 decemberében kezdődött, de egy évvel később a gazdasági világválság közepette leállt, ezért a Cunard a brit kormányhoz folyamodott kölcsönért, hogy befejezhessék a hajót, és sikerrel járt, sőt a kapott pénz arra is elegendő volt, hogy váltótársat is építsenek a hajónak.
A kölcsön egyik feltétele volt, hogy a Cunard vegye át a pénzügyileg gyengélkedő legfőbb versenytársát, a White Star Line-t. A Queen Mary 1936. május 27.-én futott ki első útjára Southamptonból, ekkor a világ második legnagyobb óceánjárója volt, a francia SS Normandie után.
A Queen Mary 311 méter hosszú és a névleges hasznos térfogata 81 237 bruttó regisztertonna volt.
Összehasonlításképp, a Titanic 269 méter hosszú volt és a névleges hasznos térfogata 46 000 brt. 1936 augusztusában elhódította a Kék Szalagot az SS Normandie-tól, 30,14 csomós (55,82 km/h) átlagsebességgel. 1937-ben az SS Normandie visszaszerezte a trófeát, a Queen Mary 30,99 csomós (57,39 km/h) sebességgel később újra visszakapta.
A hajó hírnevét Nagy-Britanniában, az 1930-as évek végére elhomályosította az HMS Hood csatacirkáló népszerűsége. 1939. szeptember 1-jén, a második világháború kitörésének napján a Queen Mary elindult szokásos útjára New York felé, mire megérkezett, kitört a háború, és a hajó azt az utasítást kapta, hogy maradjon ott korábbi nagy vetélytársával, a Normandie-val együtt, később csatlakozott hozzájuk a Queen Elizabeth is.
A II. világháború alatt.
A Queen Mary-t, majd váltótársát is végül Ausztráliába rendelték, hogy ottani és új-zélandi csapatokat szállítsanak, álcázó festést kaptak és a tengerészektől mindkét hajó a „Szürke Kísértet” gúnynevet kapta. Egyetlen úton 15 ezer embert is szállíthattak, így ők lettek a háború legnagyobb és leggyorsabb csapatszállító hajói.
Méretük és presztízsük olyan becses célponttá tette őket, hogy Adolf Hitler 250 000 dollárnak megfelelő összeget és Queen Mary Vaskeresztet ígért annak az U-Boat (német tengeralattjáró) parancsnoknak, aki elsüllyeszti őket.
Nagy sebességük azonban gyakorlatilag lehetetlenné tette a tengeralattjárók számára, hogy utolérjék őket.
A Queen Mary egy alkalommal mégis majdnem áldozatul esett, de egy szerencsésen elfogott rádióüzenet után, még épp időben megváltoztatta pályáját.
1942 októberében a Queen Mary véletlenül nekiütközött a HMS Curacoa könnyűcirkálónak és elsüllyesztette, 338 ember halálát okozva, mert a hajónak megtiltották a megállást és mentést. Ugyanazon év decemberében a hajó egy 23 méter magas vízfallal ütközött és majdnem felborult, miközben éppen 15 ezer katonát szállított, az incidenst titokban tartották.
A háború után:
A háború után a két, utasszállítóvá visszavedlett hajó uralta a transzatlanti utasforgalmat.
A Queen Mary 1967-ben vonult nyugdíjba és ezóta, a kaliforniai Long Beach-en horgonyoz, ma hotel, múzeum és rendezvényközpont.
A hajóról az terjedt el, hogy több pontján kísértetek járnak. Beszámolók szerint néha gyermekhangok hallatszanak a valamikori gyermekőrző szobából és vízhangok a kiürített úszómedencéből. Van, aki szerint John Peddar tűzoltó kísértete is a hajón jár, akit 1966-ban, 18 éves korában, a gépházban halálra zúzott egy rácsapódó víz biztos ajtó.
2006. február 23-án a Queen Mary 2 „meglátogatta” a Queen Mary-t, és a hatalmas médiavisszhang nagyon jól jött a régóta pénzügyi nehézségekkel küzdő öregebb hajónak.
Videók:
Adatok:
Építő: John Brown and Company (Clydebank).
Építés kezdete: 1930. december 1.
Vízre bocsátás: 1934. szeptember 26.
Szolgálatba állítás: 1936. május 24.
Szolgálat vége: 1967. december 1.
Sorsa: Jelenleg szállodaként üzemel a kaliforniai Long Beach-en.
Vízkiszorítás: 81 961 GT
Hossz:311 m
Szélesség: 36 m
Árbocmagasság: 55 m
Merülés: 11,9 méter
Teljesítmény: 160 000 LE
Sebesség: 28,5 csomó (52,78 km/h)
Legénység: 1101 fő
Férőhelyek száma: 2139 fő
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
