AMD K10/K10.5 túlhajtási útmutató

Túlhajtás szorzózár esetében

Túlhajtás szorzózár esetében

Alanyunk egy Athlon II X4 620-as processzor lesz, amely 2.6GHz-es magórajelekkel, valamint 2.0GHz-es NB és HT egységekkel rendelkezik felfelé fixált szorzók mellett. L3 itt alapvetően nincs. Mivel ez a processzor csak a referencia órajel emelésével tuningolható, ezért először javasolt megkeresni az alaplap által nyújtott legmagasabb stabil referencia órajelet. Ehhez először a BIOS-ban csökkentsük a CPU szorzóját olyan szintre, hogy a szorzó és a megnövelt referencia órajel szorzata ne tudja túllépni a gyári 2.6GHz-es határt. Mivel jelen eszmefuttatás a 300MHz-es ref. órajelet tűzte ki célul, ezért a CPU szorzót a gyári AUTO (vagy 13x) beállításról 8x-re csökkentsük. A 300MHz-et itt még nem állítottuk be, tehát a reference/external clock egyelőre AUTO-n (vagy 200MHz-en) pihen! Az NB szorzónál ugyanez a helyzet: itt az AUTO (vagy 10x) beállításról menjünk le 6x-re és ugyanígy járjunk el a HT esetében is. Ezután már csak a memória van hátra, ami minden esetben érdemes a legalacsonyabb órajelre/szorzóra állítani. DDR2 esetében ez a 2x vagy 400MHz, DDR3-nál pedig a 4x vagy 800MHz. Jelenlegi gépünkben DDR3-1333-as modulok vannak, ami azt jelenti, hogy ha elérnénk a 300MHz-es órajelet, még akkor is csak 1200MHz-en üzemelne a memóriánk. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb BIOS nem veszi figyelembe azt, hogy megnöveltük az referencia órajelet és a modulok SPD-jében található 800MHz-hez rendelt késleltetéseket tölti be. Például ha az SPD-ben 800MHz-hez 5-5-5-15 időzítés szerepel és mi még e mellé beállítjuk a 300MHz-es alapórajelet, akkor könnyen megkaphatjuk az 1200MHz 5-5-5-15-öt végeredménynek, amit nem biztos, hogy tolerálnak a modulok. Ezt mindenképpen ellenőrizzük le és ha kell kézzel fixáljuk a késleltetéseket, mielőtt a referencia órajel emelésébe kezdünk!

Miután beállítottuk a csökkentett szorzókat és órajeleket, mentsünk, majd az újraindulás után térjünk vissza a BIOS-ba. Érdemes ilyenkor még egy pillantást vetni az időzítésekre, mert általában csak újraindítás után lépnek életbe az adott memória órajelhez rendelt gyári értékek. Amennyiben a BIOS nem mutatja az AUTO/SPD alatt beállított értékeket, akkor az operációs rendszerben valamelyik segédprogram segítéségével ellenőrizzük azt le (CPU-Z, Everest, stb.). Abban az esetben, ha mindent rendben találtunk, elkezdhetjük a referencia órajel emelését. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb új alaplap 250MHz-ig könnyen megbirkózik az akadállyal, ezért 250MHz-ig lépkedhetünk 10MHz-es értékekben (bátrabbak akár azonnal kezdhetnek ezzel). 250MHz felett már érdemes 5MHz-es lépcsőkben haladni. A gyakorlat azt mutatja, hogy általában ha már a BOOT-ig eljut az adott ref. órajel mellett a gép, akkor azt már bírni fogja. Ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy egy bizonyos lépcsőnél nem induló gépbe botlunk, ami esetében csak a BIOS reset (CMOS Clear) vagy a legtöbb alaplapnál meglévő biztonsági beállítások/alapórajelek automatikus visszatöltése segít. Ez utóbbi általában 1-2-3 reset vagy újbóli bekapcsolás után lép életbe; pontosabb információt az alaplap kézikönyve adhat.

Jelen esetben gond nélkül eljutottunk a kitűzött 300MHz-ig: ekkor már a CPU 2400MHz-en, az NB és HT pedig azonos órajelen, azaz 1800 MHz-en üzemelnek; a csökkentett 4x-es szorzónak köszönhetően a memóriák 1200MHz-en ketyegnek. A következő lépcső a CPU magok tuningja lesz. A CPU szorzó 0.5x-es lépcsőkkel állítható. Első lépésben csak a CPU szorzót piszkáljuk fel 10x-re, ami a 300MHz-es alapórajelnek köszönhetően már 3000MHz-et jelent. Egy Prime95 SmallFFTs teszttel könnyen kideríthetjük, hogy mennyire stabil a CPU ezen az órajelen. Abban az esetben, ha minden rendben van, szépen lépkedhetünk feljebb a szorzóval: ki mennyire bevállalós, olyan lépcsőt választ. Legrosszabb esetben fagyás lesz a vége. Stabilan a feszültség piszkálása nélkül egészen 3300MHz-ig jutottunk (11x), mivel 11.5x esetében (3450MHz) már Prime95 közben bedobta a törölközőt. Ekkor jöhet a CPU (VDD) Voltage emelése. Jelen esetben gyári alapfeszültségre 1.40V-ot lőtt be a BIOS, amit kézzel 1.425V-ra emeltünk. Ez elégnek bizonyult, mivel több, mint 2 óra teszt után sem jelzett hibát a rendszer. Nekünk egyelőre ennyi elég is. Természetesen lehetne tovább menni 12x-re, ahol már 3600MHz-en üzemelne a CPU és talán még több feszültséggel ez is stabil lenne. Miután megtaláltuk az általunk elégségesnek ítélt CPU frekvenciát következhet az NB.

Általánosságban elmondható hogy az L3 nélküli magok (Propus, Rana, Regor) NB része jobban tuningolható. Mivel a gyári érték 2000MHz, ezért abban szinte biztosak lehetünk, hogy a 2100MHz (7x) nem jelent akadályt, ezért ugorjunk is egyből 2400MHz-re. (8x). Miután (remélhetőleg) felállt az operációs rendszer, futtassuk a Prime95 Blend tesztjét. Amennyiben a teszt hiba nélkül lefutott, jöhet a következő lépcső. Sajnos az NB szorzói egész számok, így csak minimum egyesével tudunk haladni. 2700MHz-en már köhög a rendszer, hibás .exe file és a skype indulás közben hibával leáll. Ebben az esetben felesleges is Prime tesztet indítani, mert úgyis leállna. Most a CPU-NB (VDD) feszültségén kell emeljünk. Mehetünk felfele egy tízeddel akár, tehát jelen esetben 1.10V-ról egyből 1.20V-ra, ami szerencsére elegendőnek bizonyult. Mint ahogy korábban volt róla szó, a CPU-NB feszültségének emelése is hatással van a fogyasztásra, tehát mindenki maga döntse el, hogy egy kissé gyorsabb memóriakezelés megér-e neki némi plusz feszültséget és fogyasztást. Ilyenkor az L3 cache-vel rendelkező processzorok esetében az L3 cache sebessége is növekszik. Futtassunk teszteket, esetleg játékokat méricskéljünk, és az eredmények tükrében keressük meg a számunkra optimális beállítást!

Mint feljebb volt róla szó, ha nincs IGP az alaplapon vagy egyszerűen csak nincs szükségünk arra a pár plusz pontra vagy FPS-re, akkor a HT-t tartsuk 2000MHz közelében. Ehhez jelen esetben ideális a 7x-es szorzó, amivel 2100MHz-es órajelet kaptunk, amely bőven elégséges.

Az utolsó pont a memória modulok órajele. Ebben az estben még inkább meg van kötve a kezünk a négy darab fix szorzó miatt. Amennyiben jó minőségű és az alaplap számára is szimpatikus modulokat választottunk, megpróbálhatunk eggyel feljebb lépni 5.33x-re (1066MHz). A 300MHz-es ref. órajel miatt majdnem pontosan 1600MHz-et kapunk. Ehhez a jobb minőségű moduloknál 7-7-7-24, a kevésbé jobbaknál 8-8-8-24 vagy 9-9-9-xx dukál. Azt ismét csak nekünk kell kiméregetni, hogy a konfigurációnknak és legtöbbet használt alkalmazásainknak melyik az ideálisabb. Előfordulhat, hogy bizonyos programoknál az alacsonyabb késleltetések még az alacsonyabb órajel ellenére is gyorsabb működést eredményeznek. A memória teszteléséhez is a Prime95 Blend javasolt. Esetleg még használhatjuk a Memtest 86+ legújabb verzióját, de sajnos volt már arra példa, hogy a Memtest hiba nélkül lefutott és a Blend teszt pár perc után mégis megbotlott. Ellenben, ha mindkét teszt probléma nélkül lefut akkor, nem nagyon van okunk az aggodalomra a memóriák terén.

FONTOS

Nem minden alaplap képes a 300MHz-es referencia órajelre. Van amelyik csak 260-270-et tud ,de olyan is előfordul amelyik 300MHz felett is hibátlanul üzemel. Jelen állás szerint 300MHz+ legnagyobb eséllyel a Gigabyte újabb lapjaival érhető el. Természetesen ha megakadunk 260-270 környékén akkor azzal kell beérnünk, így azzal kalkuláljunk. Már feljebb szerepelt, de ismét el kell mondani, hogy a referencia órajele (External Clock, vagy van akinek még mindig FSB) önmagában nem számít. Tehát ha csak a CPU magjainak órajelei nézzük, akkor teljesen mindegy, hogy a 3000MHz-et 15x200 vagy 10x300-as beállítással értük el. A számítási teljesítményt nem befolyásolja. Ebből következik, hogy bizonyos esetekben a 260-270MHz is tökéletes szolgálatot tehet célunk elérésének érdekében.

Bizonyos alaplapoknál az órajel és/vagy a szorzók elállítása a Cool and Quite névre keresztelt energiatakarékossági funkció működésképtelenségét eredményezi!

Amennyiben még nem bízunk maradéktalanul a rendszerűnkben addig a tesztek közben folyamatosan ellenőrizzük a hőmérsékleteket és feszültségeket! Igaz biztos ami biztos alapon ezt később is érdemes figyelni bizonyos időközönként.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!