Feszültségek és hatásaik
Feszültségek és hatásaik
A következőkben az érdemlegesebb feszültségekről fog pár szó elhangzani. Az opciók pontos elnevezése alaplaponként változhat.
CPU VDD Voltage vagy CPU Voltage
A processzormagoknak szánt feszültség mértékét szabhatjuk meg itt. Léghűtéssel hosszabb távon a 65nm-es Phenom-ok esetében nem nagyon érdemes 1.40V fölé menni, míg az újabb 45nm-es Atlhon II és Phenom II prociknál 1.475V ez a határ.
Nagyon fontos, hogy megfelelő hűtéssel rendelkezzünk vagy legalább tisztában legyünk a hűtőnk képességeivel. A CPU dobozában lévő hűtővel inkább ne emeljünk feszültséget, mivel a fogyasztás (és ezzel párhuzamosan a hő) a feszültséggel négyzetesen nő, a frekvenciával viszont csak lineárisan. A megfelelő hűtő kiválasztásában a "Milyen cpu hűtőt vegyek?" topik és annak oszlopos tagjai lehetnek jó segítségünkre.
Terhelés alatt 60 fok fölé tartósan ne nagyon menjünk. Tehát ha a jelenlegi hűtőnkkel ezt az értéket megközelítettük, akkor elgondolkozhatunk a hűtő cserén vagy az órajel/feszültség csökkentésén. Az AMD által használt SOI gyártástechnológiával gyártott lapkák kedvelik az alacsony hőmérsékletet, ezért minél hűvösebben tudjuk tartani a CPU-t, annál többet hozhatunk ki belőle stabilan. Hőmérséklet monitorozáshoz általában az alaplap CD-jén találhatunk alkalmazást vagy még számtalan alternatív program is létezik. A programok által CPU címen mutatott hőmérsékletet az alaplap szenzora méri, míg a CPU Core (#1, #2, stb.) a processzorba beépített dióda által közölt érték. A két érték eltérhet, sőt általában el is tér. A legtöbb esetben a CPU Core érték a pontosabb.
forrás: anandtech
Tartsuk szem előtt, hogy a megemelt feszültségtől nem csak a CPU hőmérséklete fog felkúszni, hanem az alaplapon található PWM tápáramköré is, amelynek fő feladata a CPU megfelelő feszültségének előállítása. A borda nélküli gyengébb felépítésű PWM-ek esetében egy bizonyos fogyasztás felett (ez általában 125W de vannak kivételek) a maradandó károsodás veszélye különösen fennállhat. Mindenképpen nézzünk utána, hogy az alaplapunk milyen képességekkel bír ezen a téren. Hasonló a helyzet magával a számítógép tápegységével kapcsolatban is: kétes, gyenge minőségű tápegység mellett inkább ne próbálkozzunk!
CPU-NB VDD Voltage vagy CPU-NB Voltage
A CPU-ban található memóriavezérlő (NB vagy IMC) és L3 cache feszültségét állíthatjuk ezzel. Értelemszerűen az NB(/L3) órajel emelésekor vehetjük hasznát. Lehetőleg ne legyen magasabb mint a CPU (VDD) Voltage.
A bizonyos NB órajelekhez várhatóan szükséges minimum feszültségeket a lenti grafikon próbálja szemléltetni.
Természetesen semmi garancia nincs arra, hogy a saját processzorunk is megelégszik ilyen feszültségekkel.
A következő kis táblázatban jól látható, hogy körülbelül mekkora ugrást jelent a CPU fogyasztásában a magok, illetve az NB/L3 feszültségének emelése. A teszt egy Deneb magos Phenom II X4 processzorral készült, amelyben a magok mindvégig 3.7GHz-en, míg az NB/L3 2.2GHz-en üzemelt. A műszer közvetlenül az alaplapi PWM elé a dedikált 12 voltos ágra volt szerelve, miközben a Prime95 Blend tesztje, futott amely a feladatkezelőben 100%-os terhelést mutatott.
Látható, hogy ezen az órajelen +0.10V feszültség a magoknak majdnem 26 watt többletet jelent, míg +0.25V az NB-nek csak ~11.5 wattot. Itt érdemes megemlíteni, hogy a CPU fogyasztását az aktuális hőmérséklete is befolyásolja. Nagyon leegyszerűsítve: minél magasabb a hőmérséklete, annál többet fogyaszt.
HT (Link) Voltage
Kizárólag akkor piszkáljuk, ha komolyabban szeretnénk tuningolni a HT órajelét.
DDR/Memory Voltage
A DDR2/DDR3 modulok feszültségét állíthatjuk a segítségével. A szabvány szerinti DDR2 alapfeszültsége 1.8V, míg DDR3 esetében ez 1.5V. A jelenlegi AMD processzoroknál nem kell félnünk attól, hogy az 1.65V feletti feszültség károsíthatná a CPU-ban található memóriavezérlőt, viszont a modulokat megfelelő hűtés nélkül rosszabb esetben megsüthetjük egy +15-20% körüli vagy afeletti emeléssel.
NB Voltage
Ez már az alaplapon található északi híd feszültségét jelenti. Kizárólag abban az esetben kell foglalkoznunk vele, ha az IGP-t szeretnénk komolyabban tuningolni (pl.: 780/785G vagy 790GX esetében). Minden más esetben hagyjuk figyelmen kívül és ne piszkáljuk.
Összességében elmondható, hogy általában +10% feszültség emelést megfelelő hűtés mellett szinte minden komponens elbír még akár hosszabb távon is. Ezen érték fölött már jóval alaposabban gondoljuk meg hogy mit csinálunk!
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
