TRON 2.0 folytatás

Nem hagyhatjuk szó nélkül a játékban rendre felbukkanó ügyességi feladatokat, ugyanis nagyon nem mindegy, hogy egy aktuális parancsot milyen sorrendben hajtunk végre, és kikkel, illetve lesznek olyan megoldásra váró küldetések, melyeket időre kell teljesíteni, vagy éppen egy meghatározott időt kell kihúznunk, míg Ma3a végzi a dolgát a háttérben, és nekünk ez alatt az idő alatt meg kell őt védenünk. A feladatok változatosak, a harcok, csaták, ügyességi részek, időlimites feladatok ügyesen elosztva váltakoznak, soha nem fogjuk azt érezni, hogy á, mikor töltődik be a következő pálya! Tehát nem egy unalmas, lövöldözős játékról beszélhetünk, ami nagyon üdvözítő, még ennyi év távlatából is!

Fegyverek tekintetében sem lehet okunk panaszra. Bár sokan a diszk mellett teszik le voksukat, melynek létezik speciális változata is, de emellett szert tehetünk még három fegyvercsoportra. Direkt így írom, mert lényegében három fegyverről beszélünk, azonban a szubrutinok segítségével könnyedén módosíthatjuk őket, és a számuk így már igen jelentős mértékben növekszik. A fegyverek kiválasztása rajtunk áll, illetve az adott pályától is függ, mert egyáltalán nem mindegy milyen környezetben, melyik fegyvert használjuk. Lesz olyan fegyverünk, mellyel hangtalanul lehet kitörölni a kártékony programokat, és lesz olyan is, mint a már jól ismert gránátvető digitális változata, mellyel vírus-bombákat lőhetünk ki, vagy a modern kori fény-géppisztoly.

Természetesen nem maradhat ki a pozitívumok felsorolásából a játék egyik tartópillére, ez pedig a fénymotor, azaz a Light Cycle versenyek, melyek külön is elindíthatóak a játék menüjében. Korábban már megemlítettük a játéktermi változat kapcsán, hogy mi is a lényeg, azaz egy fénycsíkot húzva magunk után kell az ellent olyan helyzetbe hozni, hogy nekünk menjen, és kiessen az arénából, közben persze ügyelve arra, hogy ne a saját csóvánkba ütközzünk a nagy kanyargásban. A lényeg nem változott, csak a helyszín. A verseny lényege, hogy a fénymotor a számítógép belsejében folyamatosan halad előre egy mátrix-mezőn, megállni nem lehet, csak a sebességet növelni-csökkenteni. Kanyarodni természetesen csak 90 fokos szögben lehetséges, hiszen egy rácson zúzunk, és mindez meg van spékelve az adott pályán szétszórva elhelyezett felvehető bónusz tárgyakkal, melyekkel szétlőhetjük az ellenfél fénycsíkját, vagy akár át is haladhatunk rajta sértetlenül, vagy turbó sebességbe kapcsolhatjuk járgányunkat. Erre a játékmódra is vonatkozik az alapszabály: kezdetben egy kisebb és lassabb motorral indulunk, és a játékban történt előrehaladásunk során tehetünk szert nagyobb és gyorsabb fénymotorra, valamint egyre több és több ellenfélre. Egy olyan pörgős és élvezetes opciót kínáltak nekünk a fejlesztők, melyet vétek lenne kihagyni! Természetesen magában a kampányban is szerephez jut a verseny, de a külön betöltött pályák igazi csemegék! A versenyeken szerzett tapasztalatainkat egy Lan-parti keretében is csillogtathatjuk, garantáltan kellemes szórakozásban lesz részünk!

Multi terén már nem olyan fényes a helyzet, bár vannak még fanatikusok a világhálón, akik arra várnak, hogy egy kósza alkalmazás belépjen a kint hagyott szerverre. Ezennel beismerem, hogy mindössze két alkalommal próbálkoztam, és cudarul elbántak velem, lévén, vérprofi-kocka-fanatikus arcokba botlottam. Leginkább fénymotor-versenyt, korongarénát, és szimpla deathmatchet találhatunk jó esetben, már ha épp jókor csatlakozunk a bitek világméretű hálójára. Részemről marad a fiammal való helyi hálózat, ahol nagyokat derülve törölhetjük ki egymást a diszkünkkel vagy fénymotorunkkal.

Több tesztet átolvasva is felmerült egy kétely, mely szerint hosszú távon az elénk táruló képi világ rombolhatja a szemünket, azonban ma már ez nem feltétlen igaz. Ez annak köszönhető, hogy eléggé valószínűsíthető, miszerint manapság mindenki erősebb számítógéppel, és megfelelő monitorral rendelkezik, mint a játék megjelenésének idején, melynek következtében teljes nyugalommal állíthatunk minden grafikai opciót a maximumra. Rögtön hozzáteszem: fenti kételyek a játék fanatikusait, a „cyber-atlétákat” korábban sem zavarták különösebben.

Azok, akik azt várták a játéktól, hogy az 1982-es film folytatását kapják a kezükbe, nyilván csalódtak, de ez semmiképp nem válik a játékprogram rovására. Sőt! A történeti szálat sikerült elvinni Flynn igen jó barátja, és így az ő fia, Jet irányába, ezzel teret adva a Tron univerzum kiteljesedésének, és táptalajt a folytatásnak. A fanatikusok azonban még így is sok hasonlóságot vélhetnek felfedezni, mintha áttűnések jellemeznék az egész Tron világot. Példának okáért a TRON 2.0-ban is feltűnik egy igen csinos hölgy, akit Mercury-nak hívnak, és ugyanúgy segít nekünk, mint a TRON Legacy filmben Quorra. Nem akarom lelőni a poént, de Mercury nem lesz annyit velünk a játék során, amolyan kis jó tündér lesz, aki hol felbukkan, hol eltűnik.

Végezetül a játék egyetlen negatívumáról: még könnyű fokozaton is igen nehéz. Nem árt tehát, ha felkötjük a gatyánkat, mert ahogyan a verziószámunk növekszik, vele egyenes arányban találkozunk egyre bonyolultabb és ennek okán sokkal több türelmet, ügyességet, kitartást követelő pályákkal. Ez persze semmit nem von le a program zsenialitásából, sőt, egy dolgot bátran kijelenthetünk, ez nem az a fajta játék, amit pár óra alatt végig lehet tolni! Érdekességként megemlítem, hogy az utolsó pályára érve a saját verziószámom ez volt: v.8.6.8.
A következő film megtekintése előtt szintén kötelező darab minden számítógép fanatikusnak!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!