Ennyi, amit kötelezően el kellene végezni! (Maga a művelet 1 – 2 percet vesz igénybe, illetve míg film alatt beállítjuk a gammát.)

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Csak most vettem észre ezt az írást!
Érthetően összefoglaltad az alapszintű beállítást, ki fogom próbálni!
Köszönet érte!

Köszönöm,ezt én is hasznosítani fogom!

Nagyon jó írás! Köszönöm!

A cikk elején írottakat annyiban korrigálnám, hogy a DVD és Blu-ray lemezen nem RGB-ben van az "adat", hanem YUV formátumban. Ennél a megszokott videós színtér alkalmazásakor (ami ma az általános) mindig szűkített tartományban vannak az értékek. Innentől a lejátszó/dekóder beállításaitól függ, hogy ezt szűkített vagy teljes tartományú RGB-re konvertálja-e. (Utóbbi a kívánatos és a default általában.)

PC-n a normálisabb lejátszóprogramokban/dekóderekben be lehet ezt állítani és a "valamirevaló" asztali playerekben is. A tévébe épített lejátszóknál már esetfüggő a dolog és általában nem is lehet beleszólni.

Szóval, a legjobb, ha eleve úgy kapja a képet a tévé, projektor, hogy ott már ne kelljen átállítani a paramétereket a normál tévéadáshoz optimálishoz képest. Lényegében ez a normális eset.

Köszi a pontosítást!

Azzal nem feltétlen értek egyet, hogy legjobb, ha megfelelően kapja a jelet, mivel egyrészt nem biztos, hogy minden "valamire való" lejátszóban állítható, másrészt egy projektor gyakorta annyira messze van a szükségestől, hogy mindenképp hozzá kell nyúlni. – Ellenben egy tévével vagy monitorral. (A színkalibrációról nem is beszélve, bár arról nem is szól a leírás.)

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Ki akartam javítani, de hát hol írtam én olyat, hogy a DVD- és BD-lemez RGB-n tárolja? A 8 bites okfejtésre gondolsz? Az csak egy kis elméleti kitérő, de ha leírod, a 8 bites adatsáv komponens jelnél miként módosul, szívesen veszem.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Attól, hogy valamit adott esetben nem tudunk alkalmazni, még az marad a legjobb megoldás. Azt nem írtam, hogy hozzá se kelljen nyúlni a tévé/proji gyári beállításaihoz. Csak körülményes lenne hol filmezéshez, hol tévézéshez állítgatni. (Hacsak nem tud két profilt tárolni, ami között könnyedén váltogathatunk.)

Összességében az a legjobb, ha csak egyszer történik meg az YUV -> RGB konverzió, és rögtön a megfelelő szintekre. Ha először 16...235-ös RGB-re konvertálódik, majd ezt toljuk ki 0...255-re, kevesebb árnyalatunk lesz, mint ha YUV-ről közvetlenül 0...255-ös RGB-re történik a konverzió.

A legeslegjobb pedig az, ha változatlan formában, YUV(=YCbCr)-ben kerül átküldésre a kép a megjelenítőbe, és ott full-range 10-bites értékekké konvertálódik.

(#8): Ezt írtad:
"Erre azért van szükség, mivel a megjelenítő oldalon a színek fényességi értékét hozzá kell igazítani a forráshoz (DVD-lejátszó, médialejátszó, HTPC videokártyája, stb.).

A 8 bites (avagy 3x8=24 bit) rendszereknél 0 – 255 érték között változik ez a dimenzió (256 piros x 256 kék x 256 zöld = kb. 16 millió szín), viszont a filmek ezt nem használják ki (a BluRay sem), csak 16 – 235-ig."

Félreérthető.

A lemezeken YUV (YCbCr) 4:2:0-ban van tárolva a kép (illetve ez van még enkódolva). Y = luma (fényesség) [16...235], U/V = színkülönbségi jelek [16...240]. Az Y pixelenként kerül tárolásra, a színkülönbségi értékek pedig 2x2 pixelenként. (Mint látható, nem egyszerű, pixelenkénti átszámolás a konverzió RGB-re, főleg, hogy még gamma-konverzióra is szükség van, ezért jó, ha minél pontosabban végzik el a műveletet.)

[ Szerkesztve ]

Alapvetően projektorokhoz írtam, ott nem szokott gond lenni a profilváltás, meg egyébként is gyakran egyetlen forrásról vannak táplálva.
Nem egészen értem, hogy pontosan miért írod, hiszen a cikkben úgy szerepel, hogy állítsuk YCbCr-re a kimenetet, ha lehetőség van rá, és a vetítőben húzzuk a végpontokat a szükséges szintre, akkor is, ha csak 8 bites belül. Azt viszont nem tartom jó ötletnek, hogy a forrásnál bármit is állítsunk, hiszen honnan lehet tudni, az abszolút értékünk épp hol van? (Csak az inkrementális számot látjuk.)

"Ha először 16...235-ös RGB-re konvertálódik, majd ezt toljuk ki 0...255-re, kevesebb árnyalatunk lesz, mint ha YUV-ről közvetlenül 0...255-ös RGB-re történik a konverzió."
Miért, a gyakorlatban az nem épp úgy két lépcső? Nem tudom, kérdezem.

"Félreérthető."
Ja hogy úgy érthető, mintha a BD is RGB lenne? Szerintem a magyarázatnál ez nem fontos, de igaz. Hogyan fogalmaznád meg, hogy a lényeg, amit kiemeltél, benne legyen?

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Egyszerűen csak szerintem is az YCbCr átvitel a legjobb, ha tudja fogadni a megjelenítő.

És egy "normális" megjelenítőnek véleményem szerint tudnia kell szűkített YCbCr-ről full-range RGB-re konvertálni. (Normális esetben.)

Szóval, jó esetben nincs szükség a cikkben leírt műveletre. Arra viszont nagyon jó, hogy ellenőrízzük, a lánc végén valóban azt az eredményt kapjuk-e, amit kellene.

Nem írtam forrásnál semmilyen állítást, leszámítva YCbCr/RGB kiválasztását és ezek tartományának kiválasztását (szűk/teljes). Persze azt is ellenőrízni kell, hogy a megjelenítő miből mit tud fogadni (lehet választható is), esetleg csak RGB-t, és utóbbiból milyet. Az utóbbi esetben jobb, ha a forrás oldalán történik meg az YCbCr->RGB konverzió, kapásból full-range-re (ha így fogadja a megjelenítő).

"a gyakorlatban az nem épp úgy két lépcső?"

Nem, a megfelelő szorzó, stb. tényezőkkel kapásból full-range-re lehet konvertálni.

"Szerintem a magyarázatnál ez nem fontos, de igaz."

Nem tudom, én szeretem ismerni/érteni a dolgok alapjait, hátterét, így jobban átlátom az egészet. Nem csak utasításokat követek, hanem értem is, mit miért és mi (lenne) az optimális megoldás, stb. Szóval, szerintem nem árt tudni, hogy a videós anyagok (akár lemez, akár kábeltévé) alapvetően szűkített YCbCr-esek, a cél pedig a full-range RGB. (Adott esetben ez már a megjelenítőn belül.) Ennek megvalósítására többféle megoldás is létezik, és a körülményektől függ, hogy melyiket a legjobb alkalmazni.

[ Szerkesztve ]

(A "(Normális esetben.)"-t utólag írtam bele és az első mondat utánra szántam, csak közben már lejárt a szerkesztési idő.)

Lehet, hogy neked van igazad, ezért tettem egy megjegyzést a leírásba, illetve ide, a hozzászólásokhoz irányítottam az olvasót. Így ha van még esetleg olyan, amit ezzel kapcsolatban érdemesnek találsz a megemlítésre, biztosan szívesen veszik!

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt

Csak ennyivel éreztem még célszerűnek kiegészíteni az amúgy nagyon hasznos írásodat.

Köszi a leírást!
Blaupunkt 32/122I-GB-3B-HBKUP-EU HD TV-m van, és sötét jeleneteknél alig látni az akciót.
MKV filmek esetén főleg ez a helyzet.
Ez alapján picit jobb lett.
A kontraszt 43, a fényerő 58 tettem át, így jobb is lett.
Valamivel jobb, de még mindig nem olyan, mint a noti képe.
De kéne még segítség.

A színt, és a képélesség-et hagytam 50-en (0-100), azt nem tudom mire kell tenni?
Illetve lehet még állítani színhőmérséklet-et, és zajcsökkentést a TV Kép menüjében.
Ezeket mire állítsam be?

Olcsó kütyük: http://tiny.cc/fbkutyu

- Jobb láthatóságért a gammát állítsd, ha van, vagy valamelyik képmódba rakd át, ha van. (Mozi, játék, stb.) De szerintem ezeket írtam is.
- A színt oda, hogy ne legyen zavaróan túlszaturált, túl színes, de ne is legyen fakó, színtelen. Természetes árnyalatokat kellene megcélozni, vagy nem sokkal fölötte.
- A színhőmérsékletnél szintén a melegebb színek szoktak jobban kínézni, tehát minél alacsonyabb Kelvin értékre. Bőr tónusával ez és az előző jól tesztelhető.
- A zajcsökkentés alapvetően az analóg adások zaját szedte ki, viszont elvesz így a részletekből is, valószínű, hogy a minél alacsonyabb érték lesz a megfelelő. Hacsak nincs valamiért így zavaró képzaj.
- Az élesség az élek menti kontraszt növeléssel történik, általában magas értéken jobban néz ki. (50 alatt valószínű homályosít, az semmiképp nem kell.) Viszont ezzel óvatosan, mert erősen művi hatást tud kelteni, ha túlhúzod. Valahova oda kéne bejátszani, ahol eltűnik a "homályosság", és nem tovább.

Remélem, jól mondtam, sok éve nem foglalkoztam a témával.

■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt