Előzmény, felkészülés

Hát gyerekek, ez is megvolt...

Szép volt, jó volt, remélem mindenki jól érezte magát, aki eljött, és eljöttök a következőre is! Amire már most elkezdtem a készülődést. Sok tervem van, ami most nem volt megcsodálható/kipróbálható, de a következőre (egy év múlva) mindenképp szeretnék elkészülni.

De aki nem tudott eljönni, neki ezzel a beszámolóval szeretnék kedveskedni!

Az egész rendezvény terve már évek óta lógott a levegőben, nagyjából azóta, mióta még 2012-ben csináltam egy kiállítást a munkahelyemnél.

Többen is javasolták, hogy kéne csinálnom egy hivatalos, nyilvános rendezvényt is, hiszen sok érdekes gépem van, ami megérdemli a kiállítást. Azért nem vágtam bele, mert nem nagyon volt hozzá megfelelő helyszín. Illetve, ha nagyon akartam volna, lehetett volna keresni/találni, például Budapesten is, de annak komoly anyagi vonzata lett volna, ami nem tett volna jót a pénztárcámnak.

És így ezzel a magyarázatommal teltek-múltak a hónapok, a sok nosztalgikus számítógép pedig csak tovább gyarapodott.

Aztán most, 2015. áprilisában megindult a vezérhangya: Csináljunk egy számítógép kiállítást Fülén! Igaz a helyszín nem a legoptimálisabb, de úgy voltam vele, ha el tudnak jönni a rendszeresen szervezett LAN-partykra is Fülére, akár több száz km-et utazva, egy ilyen rendezvényre is el fognak jönni, csak akkor azt úgy kell megcsinálni.

Így tehát a helyszín pedig a fülei művelődési ház lett.

Nem akarok nagyon belemenni a részletekbe, de a végleges időpont 2015. május 30-31-e volt. Ez az időpont május elején fixálódott le, így nem volt egész egy hónapom felkészülni a rendezvényre. Annak ellenére, hogy azok a gépeim, amiket szántam a kiállításra, működőképesen voltak elrakva, mégis tudtak bekapcsolás/tesztelés után fejtörést okozni számomra.

Például ennél a gépnél a Memory Parity Error Checking-et kellett letiltani a stabil működéshez, amivel korábban nem volt gond.

Az asztali gépek szűk két hét alatt lettek gatyába rázva, ezután a laptopjaimat kezdtem kipofozni.

Azoknál szerencsére nem volt különösebb probléma, talán egy gép volt úgy, hogy működőként volt elrakva, de a pár hónapos pihenése után nem akart bekapcsolni, és nyugtáztam, hogy már az örök bitmezőkre távozott. Többnyire egy akkumulátor feltöltéssel megúsztam mindegyik gépet.

Annak ellenére, hogy lényegében három hét alatt elkészültem az összes kiállítandó gépemmel a kiállításra, az utolsó pár napom még így is igen zsúfolt volt. Ami leginkább a billentyűzetek, egerek, monitorok, tápkábelek, és elosztók összeválogatásával telt.

Eljött a várva várt nap! Illetve az még nem, csak az előtte lévő nap estéje. Amikor is már megkezdtem a felpakolást.

Mivel a nyitás 30-án délelőtt tízre volt ütemezve, nem akartam már aznap hajnalban elkezdeni a pakolást, inkább, amit csak tudtam, felpakoltam még előző este.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!