Az előző részben röviden ismertettem, hogy mi is az a HTPC, illetve felsoroltam pár érvet, ami miatt az érdeklődőnek esetleg érdemes belefognia. Ma arról lesz szó, hogy pontosan mire is van szüksége annak, aki ilyen PC összeállítására adná a fejét, továbbá tisztázzuk azt is, hogy az egyes igényeknek milyen kialakítás felel meg leginkább.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a ház jóval fontosabb elem, mint egy normál PC esetében, és többnyire összetettebb, speciálisabb is ez a hardverelem. Azt ebből már mindenki sejtheti, hogy az ára ennek megfelelően magas (ritka a 40.000Ft-nál olcsóbb).
Lehetőségek a beszerzésre:
Előre összeszerelt HTPC-t veszünk. Ez a legkényelmesebb megoldás, számos gyártó rendelkezik ilyen készülékkel (ASUS, MSI, Apple stb.) Ennek hátránya, hogy általában teljesítményükhöz képest drágák, és kevés mozgásterünk marad az összetevők és a kinézet megválasztásában.
Az MSI saját megoldása
Készíthetünk házilag is HTPC házat, melynek alapjául sokan „kibelezett” erősítőházat vesznek, de akár egy hagyományos PC ház is átalakítható úgy, hogy erre a célra megfeleljen. Ennek a megoldásnak az előnyei/hátrányai kézenfekvőek: olcsó, kedvünk szerint alakítható, ugyanakkor nem árt hozzá némi kézügyesség, szerszámok, ötletek és idő.
Nemes egyszerűséggel használhatunk hagyományos PC házat is mindenféle átalakítás nélkül. Ez a megoldás sokszor nem is annyira utolsó, hiszen akinél olyan a nappali kialakítása, hogy van hova tenni, és az összképbe sem zavar be (netán bezavar, de a tulajt nem érdekli) akkor egy messzemenőkig olcsó, és jól működő rendszert állíthatunk össze. Van aki például leselejtezésre ítélt gépét egyszerűen beteszi a TV mellé.
A 4. megoldás az, amivel mi foglalkozni fogunk, méghozzá egy köztes út, ahol bár saját kezűleg építjük meg gépünket, mégis előre legyártott anyagokat, alkatrészeket használunk hozzá. Itt megmarad a széles körű választási szabadság, és még viszonylag olcsón meg is ússzuk.
HTPC háztípusok:
Léteznek olyanok, melyek nem kisebbek mint egy normál ATX ház, a különbség legtöbbször a designban, belső elrendezésben keresendő. Erre jó példa a Cooler Master Media 280/281 házai (én magam is csaknem ilyet vettem). Ennek hatalmas előnye, hogy semmiből sem kell „kicsit” venni, a tápegység, az alaplap, a meghajtók, a hűtés mind származhat asztali gépből, hiszen nem kisebb annál. Hátránya, hogy optikailag kevésbé passzol egy HI-FI rendszerbe, és méretéből is adódhatnak gondok.
Cooler Master Media CM 280 - ha elfér, jó megoldás lehet
A második csoportba a köztes megoldások tartoznak. Ezek a házak méretükben többnyire már kisebbek, minden esetben fekvő formátumúak, kinézetükben pedig egy méretes erősítőre hajaznak. A bele szerelhető alkatrészek ugyanakkor már többnyire kisebbek (micro-ATX alaplap), kevesebb merevlemez, optikai meghajtó és bővítőkártya fér el benne, esetenként a hűtési rendszer is csorbát szenved. Erre jó példa az Antec Fusion, amelyből én is építkezem.
Silverstone LC-02 - egy asztali DVD-íróra hajaz
A harmadik csoportba azok a házak tartoznak, melyek külsejükkel tökéletesen képesek illeszkedni a nappali többi eleméhez, méretét tekintve többnyire nem szélesebbek 420mm-nél, nem mélyebbek 400mm-nél és a magasságuk is 100mm körül marad, de vannak olyanok is, melyek még ennél is laposabbak. Eme harmadik csoportra is lehet példákat felhozni, például a Silver Stone választékában több ilyen ház is megtalálható. Hátrányuk, hogy majdnem minden hardver speciális, kezdve a kisméretű tápegységtől a low-profile bővítőkártyákon át a slim odd-kig. Ezen felük a hűtésük is nehezen oldható meg úgy, hogy jó hatásfokhoz alacsony zaj társuljon, ezért aki ilyenben gondolkodik, ajánlott egy full-passzív hűtésű gép összeállítása. Ebbe a csoportba sorolhatók még a Mac mini és társai, de ezek az apróságok inkább gazdagok különcségei, mint jól használható gépek.
Összetevők:
A beltartalom kiválasztásakor lehetőleg azt mérlegeljük, hogy pontosan mire lesz szükségünk, mire fogjuk használni gépünket. Ehhez kapcsolódik a ház típusának kiválasztása is, úgyhogy nem lényegtelen dologról van szó. Ha valaki csupán szeretne egy okos multimédiás gépet a nappaliba, amin internetezni, normál filmeket, dvd-ket, zenéket fog lejátszani, annak könnyű dolga van, hiszen a gép belső hardverelemeinek nem kell nagy teljesítményűnek lenniük. Már kissé jobban ki kell nyitnia a pénztárcát annak, aki olyan gépet szeretne, amely megbirkózik komolyabb felbontású videókkal (720p, 1080p), szeretne egyszerre sok programot futtatni, vagy mindemellett szeretne nagyon halk rendszert építeni, netán szeretné, ha alapjáraton alig fogyasztana valamit a masina. Újabb összegekbe kerül, ha valaki nem szeretne mindig dvd-gyűjteményében keresgélni, hanem akár több száz filmet akar merevlemezen tárolni. Vannak olyanok is, akik pedig nem hajlandók kompromisszumot kötni, és egy teljes értékű PC-t kívánnak nappalijukban tudni, amin a Crysis 1920-as felbontáson sem akadozik.
Tápegység: azt mondhatjuk hogy 99%-ban a HTPC házak táppal együtt kerülnek forgalomba így evvel nem kell foglalkoznunk, leszámítva, ha a többnyire halk ventillátorral szerelt táp is túl hangos nekünk. Erre az esetre egy 300-400W-ot FSP Zen lehet a barátunk, melyben nincsen ventilátor, viszont nagyon drága.
FSP Zen - 300 és 400W-os változat is kapható - Halk és drága
Alaplap/VGA és Processzor: alaplapunkat alapvetően házunk mérete határozza meg, de jellemzően micro-ATX vagy ATX lap lesz.
Választhatunk Intel, AMD vagy NVidia alaplapok, illetve Intel és AMD processzorok kombinációi közül. Ár/Érték arányban most elég jók az AMD+AMD párosok, ráadásul a hetekben debütált nálunk a 65 helyett csak 45W fogyasztású BE-2300/2350 mely véleményem szerint ideális lehet gépünkbe. Nem elhanyagolhatóak az Intel Pentium Dual Core procik (E 2140 és 2160) sem, melyek megjelenésével hasonló áron kaphatunk Intel processzort, de az inteles alaplapok még így is jó 5-10 ezer forinttal többe kerülnek. A kis Core 2-k jeleskednek ugyan tuningban, de ennek egy átlag HTPC-ben nem vesszük sok hasznát. Jó kombináció lehet az Intel/AMD processzor + NVidia chipsetes alaplap, viszont ezek a rendszerek meglehetősen forró fejűek, és ez a tényező nem válik előnyükre HTPC-rendszer esetén.
Egy átlagos HTPC, hacsak nem akarunk rajta új játékokkal játszani, bőven megelégszik az integrált VGÁ-val is. Evvel egyrészt pénzt takarítunk meg, másrészt csökken eggyel a melegedő és a légáram útját álló alkatrészek száma. Alacsony gép építésekor ráadásul a legolcsóbb videokártyák kivételével nincs is alternatívánk, hiszen csak azok kaphatóak low-profile méretben. Mindemellett a micro-ATX alaplapok legfeljebb 4 bővítőkártyáig bővíthetők, így egy 2.slotot foglaló 8800GTX nem számít helytakarékos megoldásnak. Sokkal fontosabb az alaplapon a megfelelő csatlakozó-kiépítés, elsősorban a video-kimenetek, ahol legalább DVI, de inkább HDMI legyen a hátlapon. Bár az alaplapi hangkodekek analóg kimenetei többnyire nem túl fényesek, mégsem árt, ha támogatják a 7.1-es térhangzást.
TV-tuner: ez egy HTPC-ben meglehetősen fontos elem, hiszen lehetőségünk van rögzíteni a műsort, és tárolni azt merevlemezünkön. Érdemes olyat választani, ami hardveresen rögzíti mpeg-2-be a felvett anyagot, a Hauppauge PVR-150 vagy a Leadtek PVR3000 Deluxe ideális választás lehet. Szerencsére akkor sem vagyunk bajban ha alacsony házunk van, hiszen szinte az összes tv-tuner kártya kapható low-profile változatban is.
Merevlemez(ek): ez két okból is fontos. Egyrészt lényeges dolog a kapacitás, hiszen kellemetlen lehet, ha idő előtt elfogy a szabad hely rajta, ugyanakkor túl nagyot sem érdemes venni, ha kihasználatlan marad. Véleményem szerint jelenleg a legjobb választás 200 és 320GB között gondolkodni. Másrészt, a merevlemezek a második legjelentősebb hangforrás gépünkben a ventilátorok után. A merevlemezek hangja általában a benne található lemeztányérok számától (minél több, annál nagyobb) illetve a technológiától (az újabb merevlemezek többnyire csendesebbek a nagyobb kapacitás ellenére is). A zajt csökkenthetjük, ha a hdd rezgéseit szilikongyűrűkkel csillapítjuk (profi gépekben ez adott), illetve vannak kevésbé zajos típusok is (pl a Western Digital Raid Edition szériája ilyen). Ha pedig biztosra akarunk menni, akkor érdemes egy notebook hdd-t is beszerelni elsődleges meghajtónak, ugyanis ezek lényegesen halkabbak nagy társaiknál. Ekkor azonban szükségünk lesz egy átalakítókeretre a rögzítéshez (SATA esetében könnyű dolgunk van, viszont PATA csatolós meghajtónál szükségünk lesz egy kábel-átalakítóra is).
Optikai meghajtó: jelenleg pangás van ezen a téren, hiszen a dvd-írók terén sok változás és eltérés nem nagyon van, az új generációs meghajtók (Blu-Ray és HD-DVD) még nem terjedtek el igazán, és értelmük sem sok van egyelőre. Kis túlzással bármelyik olvasó/író egység megfelel erre a célra.
Hűtés: ez egy elég kényes téma esetünkben, sokszor sajnos nem is alkalmas a kiszemelt ház igazán jó hűtési rendszer kialakítására. Ugyanakkor a jól ismert recept itt is működik: minél kevesebb minél nagyobb ventilátor lehetőleg minél alacsonyabb fordulatszámon, és garantáltan nem lesz hangos a gép. Szintén ismeretes, hogy nagyban segíti a gép szellőzését, ha kötegeljük a kábeleket, evvel is csökkentve a légáram útját álló elemek számát. Az Antec Fusion például azért nyerte meg nagyon a tetszésemet, mert külön nagy hangsúlyt fektettek a hűtési rendszer kiépítésére (erről több cikk is található a neten). Ugyanakkor örvendetes, hogyha beérjük integrált grafikával, akkor jóformán csak a processzor és a merevlemez marad, mint melegedő alkatrész. HTPC-ben gyári processzorhűtést választani viszont csak nagyon szűk pénztárca esetében tanácsos. A processzor hidegen tartása ugyanakkor nem mentes akadályoktól, hiszen az alaplapra párhuzamos rendszerek a legtöbb házban nem férnek el, így maradnak a merőleges rendszerek. Jó választás lehet a Zalman 7500-7700-as családja, bár ezek nem olcsóak (típustól függően 6.000-10.000Ft). Az én esetem szerencsés volt, hiszen a nemrég megjelent Scythe Ninja Mini tökéletesen illeszkedik a házba, és ventilátor sem kell rá (erről a megoldásról a 3. részben számolok be bővebben).
Alternatíva a kezeléshez - Microsoft MCE Remote Keyboard és Remote
Beviteli eszközök: ez is összefügg némiképp a házzal. A legelegánsabb megoldás a házba épített IR-vevő, amihez majd a hozzá vásárolt távirányító/egér/billentyűzet kapcsolódik. Mielőtt megvesszük ezeket az eszközöket, tájékozódnunk kell, hogy tudnak-e majd kommunikálni a vevővel. Szerencsésebb eset, amikor gyárilag mellékelnek távirányítót a házhoz. Azt pedig, hogy milyen beviteli eszközökre lesz szüksége az embernek, többnyire csak használat közben tudjuk kideríteni, könnyen megeshet például, hogy drága pénzért vett egerünket nem fogjuk használni, mert túl körülményes.
VFD, LCD és egyéb nyalánkságok az előlapon: nos, igazából ettől fog úgy kinézni a ház, mintha egy erősítő lenne, és ezektől is kerül annyiba, amennyibe. Szálcsiszolt alumínium előlap, beépített infravevő, hangerőszabályzó, grafikus kijelző, érintőképernyő, díszajtó a dvd-nek és sorolhatnánk. Mindenki döntse el, mire van szüksége, de itt nagyon el tud szaladni az a bizonyos ló.
Egy készre szerelt HTPC - szinte teljesen passzív megoldás
Az általam összeszerelt HTPC hosszas mérlegelés után egy köztes utat választott, közepes méretű házba közepes teljesítményű rendszer kerül, ami meglehetősen halk és keveset fogyaszt. Hogy ez pontosan hogyan valósul majd meg, arról a 3. befejező részben olvashattok, gazdag kép- és hanganyaggal megtámogatva. Arról is a 3. részben lesz szó, hogy milyen operációs rendszert és front-end szoftvert érdemes HTPC-nkre telepíteni, és hogyan tudjuk ezeket beállítani.
