2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Telefónia rovat

Okostelefonok, kézi eszközök II

  • (f)
  • (p)
Írta: |

Avagy hardverek, oprendszerek, trendek a mobilok, PDA-k, MID-ek világából

[ ÚJ TESZT ]

Marvell II

ARMADA

2009 vége a Marvell számára – és a piac számára is – egy nagyon fontos lépcsőt jelentett. Szójáték, de a hasonlat sem rossz, miszerint a Marvell armadája nyílt vizekre hajózott és félelmetesebb, mint valaha. Az ARMADA bizonyos mértékben szakít az alkalmazás processzorokkal, az XScale-lel, a PXA vonallal és jóval erősebb, modernebb processzorok felé veszi az irányt. Miután az Inteltől átvett üzletágból rengeteg tapasztalatot nyert, a Marvell saját fejlesztésbe kezdhetett.

Az ARMADA négy alapirányt tartalmaz. A 100-as sorozatot eBook Reader-ekbe, digitális fotókeretekbe, navigációs eszközökbe szánják. Az 500-as széria a MID-ek és a netbookok alapeleme lehet, a 600-as az okostelefonoké, de MID-ekbe is ajánlja a gyártó és végül az 1000 processzorok Blu-ray lejátszókba, tévékbe, set-top boxokba kerülhet.

Mivel ezek is SoC rendszerek, tartalmaznak CPU-t, GPU-t, I/O egységet és hálózati vezérlőt. Két-két család igencsak hasonlít egymásra, A 100 és az 1000, valamint az 500 és 600 hasonló jegyeket mutatnak.

A 100 és 1000 modellek egyfajta átmenetet képeznek az Inteles és az egyedi Marvell megoldások között. A Sheeva PJ1 magban szinte ugyanaz minden, mint az XScale sorozatban volt. 5-8 futószalagot tartalmaz, külön co-processzor végzi a lebegőpontos számításokat (mivel az ARMv5 nem tartalmaz ilyen egységet) és maradt a WMMX 2 is. Az igazán Marvell fejlesztések az 500 és 600 sorozat darabjai az ARMv7 architektúrára alapozva.

ARMADA 100

Ezek az e-könyv olvasókat, képkereteket, GPS-eket meghajtó rendszerek ARMv5 architektúrán alapulnak és akár 1.2 GHz sebességre is feltornázhatóak és 55nm-en készülnek. Egyetlen saját fejlesztésű Sheeva PJ1 magot tartalmaznak. SIMD (single instruction multiple data) utasításkészletből a Marvell - nem szakítva a hagyományokkal - a Wireless MMX 2 készletet implementálta. Memóriából LP-DDR-t vagy DDR2 modulokat kezelnek és 128 KB L2 cache gyorsítótárral rendelkeznek.

Ha már említettük a Qedo színjavítóegységet, említsük meg a Qdeo video processing technológiát is, amely a 2D-s megjelenítést hivatott hardveresen segíteni – flash gyorsítással. A kijelző maximálisan támogatott felbontása WUXGA méretű lehet és támogatja 72p felbontású MPEG-4 videók lejátszását.
Kapcsolódási lehetőségekben sem szűkölködik a 100-as flotta, hiszen wi-fi, HSDPA, USB, Bluetooth egység, valamint 5-in-1 kártyaolvasó is helyet kapott az arzenálban és a tápellátás terén is választható akkumulátoros vagy elektromos hálózati működés. Operációs rendszerek tekintetében Linux, Android és Windows is futtatható rajta.

Az eddig egyetlen ismert 100-as ARMADA, a 166E legérdekesebb tulajdonsága, hogy az E-inkkel összeállva kifejlesztésre, illetve integrálásra került egy „elektronikus papír” megjelenítő, vagyis e-paper display (EPD), ami az ebook readerekben hasznos. Ez az első ilyen módon integrált SoC. Az EPD-nek köszönhetően sokkal jobb képfrissítési tulajdonságok érhetőek el, lehetőség van csupán részletek frissítésére, ezek párhuzamos frissítésére is, hiszen nem kell az adatokat más regiszterekbe másolni, más chipnek átadni a vezérlést képfrissítéskor, lapozáskor. Még egy fontos dolog, hogy nincs szükség pixel-resetre sem, mint ahogyan azt például a Kindle teszi frissítéskor.

Nagyon nagy előnye az ARMADA 100-nak, hogy a kijelzőt kivéve gyakorlatilag egy lakára van integrálva az egész rendszer, így alacsonyabb költségek mellett gyorsabban piacra lehet dobni egy eszközt felhasználásukkal.

ARMADA 1000

Az 1000 legfőbb különbsége a 100-as szériával szemben, hogy két Sheeva PJ1 magot tartalmaz, mert egy televízió meghajtása azért nagyobb erőforrásigényt támaszt a processzorral szemben, mint egy néhány collos kijelző.

Memóriából már csak DDR2 kerülhet beépítésre az áteresztő képesség szűk keresztmetszetének kiküszöbölésére. Két 1080p videó lejátszására is alkalmas, videolejátszó chip kapott helyet a SoC-ban, valamint egy nagy teljesítményű audio DSP (Digital signal processing), emellett az említett Qedo video processzor is bekerült a rendszerbe.

Interfészek terén SATA, PCI Express, SDIO, USB, HDMI ésEthernet csatlakozási lehetőségek állnak rendelkezésre, ami nem kevés a célszegmensben.

A cég 88DE3010 HD Media Processor nevű ARMADA 1000 rendszere máris díjakat söpört be és szinte csak szuperlatívuszokban beszélnek róla.

ARMADA 500

forrás: technologizer.com

A Marvell ARMADA családja nem csak úgymond a körítéssel kavarta fel az állóvizet, hanem azzal is, hogy a kétmagos Sheeva PJ4 processzorát a Cortex A8 ellenében küldte harcba (pl.: Snapdragon).
Tegyünk itt egy kis kitérőt összehasonlításuk miatt...

Azt már tudjuk, hogy a Cortex A8 sorrendi végrehajtású (in-order) és egyszerre két utasítást tud végrehajtani (dual issue). 13 állomásos futószalagja (pipeline) révén, amely elég hosszúnak tekinthető, 800 MHz-es sebességével elég jelentős erőt képvisel például egy ARM11, ami csupán 8 állomásos pipeline-t kapott és egyszerre csupán egy utasítás végrehajtására képes, ráadásul az ARM11 L1 cache elérése 2 ciklus alatt történik, míg a Cortex A8-nak elegendő 1 ciklus is.

A Sheeva PJ4 más felépítésű és bár in-order és dual issue végrehajtású, a futószalag benne 6-9 lépéses (utasítástól függően). Ha csak ez számítana, nem lenne kétséges a győzelem a Cortex számára, ám a rövid futószalag mellé a Marvell 1.2 GHz-es sebességet társított, ami komoly potenciál, valamint gyors cache és 128 bites busz is rendelkezésre áll ugyanúgy, mint a Cortex A8 esetében. Papíron a Marvell előnyben lehet a magasabb órajelével, de majd a tesztekből kiderül a különbség. (Érdekesség, hogy ARM11 dolgozik az iPhone 3G-ben és Cortex A8 a 3GS-ben. A különbség nyilvánvaló közöttük.)

Emellett a Cortex A8 az ARM NEON névre keresztelt utasításkészletét használja, míg az ARMADA minden tagja megmaradt az Intel WMMX 2 készlete mellett.

Visszatérve tehát az 500-as ARMADA paramétereihez, elmondható, hogy ARMv7 és WMMX 2 utasításkészlet alapján lett kifejlesztve, 55 nm-en, 512 KB L2 cache mérettel és DDR2/DDR3 támogatással – alapvetően 533 MHz-es sebességűeket támogat, de akár 1066 MHz-es modul is betehető, 32 bitesekből. Akár 1 GB DDR3 memóriát képes kezelni és 4 GB NAND-ot. Sebessége 1.2 GHz-es lehet legfeljebb.

A megjelenítésért egy 2D és egy 3D gyorsító felel. Ez utóbbi feladatot a Vivante Corp. által gyártott, OpenVG szabványra épülő GC600 nevű lapka, amely támogatja az OpenGL ES 2.0, GDI/DirectDraw és Flash API-kat és a legkisebb magmérettel büszkélkedhet a GPU-k körében. A video engine (Vmeta) képes 60 Hz frissítéssel 1080p videók lejátszását támogatni hardveresen és külső megjelenítőt is lehet az eszközre kötni HDMI, VGA, Tv-out és display-port csatlakozókkal.

Szoftveres támogatásban sincs hiány, szinte bármilyen operációs rendszert elfuttat, legyen az Android, Chrome, Ubuntu Linux vagy WinCE/WinMo. Igazi erőbajnok ez a rendszer, ezért smartbookok, tabletek meghajtására is képes a MID-ek mellett. Eddig bejelentett modellje az ARMADA 510 névre hallgat.

ARMADA 600

A 600-as sorozat első tagja, a 610 tulajdonképpen az 500-asok kicsit megnyirbált változata. A processzor továbbra is két Sheeva PJ4, az L1 cache itt is 32 KB az adatok és az utasítások számára, viszont az L2 már felezett mérettel érkezik, 256 KB-ra korlátozva. A memóriatámogatás is változott némiképp, mert visszatértek az LP-DDR modulok, illetve 800 MHz-es LP-DDR2 vagy DDR3 tehető bele.
A videók lejátszására ugyanaz az egység hivatott, mint az 500-as sorozatban, annyi változással, hogy 30 fps sebességgel képes 1080p filmeket kódolni/dekódolni hardveresen, viszont ismeri a H.264 High Profilet is. Megjelenítésben nem lehet panasz, WVGA méretig lehet a felbontást növelni és Capacitive touchscreen támogatást nyújt a rendszer.

A többi paraméterben nagyjából megegyezik az előbb bemutatott sorozattal, de azért kiemelhető még a 8 MP-es kamera és a HDMI 1.3a támogatás. A gyártó alapvetően mobilokba szánja ezt a családot, de MID-ekbe is bekerülhet.

Eddig egy különleges e-book, az Androidot futtató két kijelzős Spring Design Alex rendelkezik a 610 képességeivel, de gyaníthatóan sokan fogják a példát követni.

forás: itechnew.com

Pantheon

Az ARMADA felvonultatása után a Marvell idén februárba újabb, a piaci versenytársak számára talán sokkoló bejelentéssel állt elő. Azt állította a cég, hogy 100$ alá csökkenti az Androidos mobiltelefonok árát az új Pantheon platformjának segítségével.

Annyit érdemes tudni, hogy az elsődleges cél az előállítási költségek alacsony szinten tartása volt a fejlesztés során, viszont minden földi jót bele szerettek volna integrálni, így vannak benne kompromisszumok. Ennek érdekében egy 823 MHz-es, ARMv5-re épülő Sheeva PJ1 processzort kapott, amely LP-DDR1 vagy LP-DDR2 modulokat támogat.

720p videók dekódolására alkalmas legfeljebb, de 3D-s gyorsító is került bele, így a játékokról, alkalmazásokról nem kell majd lemondani. Mivel 3G-s, 3.5G-s eszközökbe tervezik beépíteni, ezért fontos a kommunikáció. Erre alkalmas lehet a Time Division Synchronous Code Division Multiple Access (TDSCDMA), High Speed Downlink and Uplink Packet Access (HSxPA), Enhanced Data for GSM Environment (EDGE) szolgáltatások bármelyike, de a 802.11n szabványú wi-fi és a Bluetooth 3.0 csatlakozási lehetőségek is rendelkezésre állnak.

forrás: marvell.com

Az újdonságokból a hangvezérlésbe is csempésztek egy keveset, mert beépítésre került a Marvell Audio Accelerator Subsystem nevű egysége, amely a streaming audio lejátszásnál sokkal alacsonyabb energia felvételt biztosít az eddigieknél – vagyis tovább rádiózhatunk akkumulátorról.

A képrögzítést egy MIPI CSI-2 interfésszel oldották meg, amely szintén újdonság és nagyon nagy áteresztő képességgel rendelkezik. JPEG, MPEG, RAW, YUV és RGB formátumok rögzítésére képes ez által a rendszer.

Természetesen nem csupán Android futtatására képes, Windows Mobile rendszer is telepíthető lesz, így talán ezeknek a telefonoknak az ára is csökken, ha Pantheon rendszert használnak a gyártók.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.