Bevezető: mi is ez a LaTeX

Gondolkoztál már azon, hogyan készül az igényes analízis vagy számítástudomány jegyzet? Tovább megyek: hogyan születhet meg akár már a nyomda előtt (nélkül) egy szedésileg is korrekt tudományos cikk vagy hivatalos levél? Esetleg szívtál már a Worddel, és felmerült benned, hogy a diplomamunkád megírásához majd valami hatékonyabb eszközt kellene keresned?

De még ha nem is, a LaTeX-ről (ejtsd: „lateh”) már csak azért is érdemes legalább egyszer olvasni, mert legtöbben itt műszaki emberek volnánk, és mint ilyenek, azért előfordulhat, hogy olyan minőségű munkát készülünk kiadni a kezeink közül, mely megérdemli az igényes kinézetet. (Pl. kézikönyv)

Rögtön az elején tisztázzuk a LaTeX szó kiejtése körüli félreértést! Bár ugyanúgy íródik, a LaTeX szó legutolsó betűje mégsem a latin ábécé nagy iksz betűje, hanem a nagy khí a görög ábécéből, így a szót erős h-val kell ejteni, kb. úgy, mint a technika szó esetében.

Tehát mi a LaTeX?
A válasz kicsit összetett, de kezdetnek jól megvilágítja a dolgot a keletkezésének története Jeney Gábor tollából: „Leslie Lamport írta a TeX dokumentum-formázó nyelv kiegészítéseként, hogy a dokumentumok készítése könnyedén megoldható legyen.

Alapelv: a tartalom a lényeg és nem a forma. Ebből következően a komplex formázási feladatok megoldása macerás lehet LaTeX-ben. Jelenlegi verziója a LaTeX 2ε. […] A LaTeX a TeX-re épül. […] A TeX szintén tördelőnyelv, de sokkal összetettebb, bonyolultabb. A TeX-et Donald E. Knuth írta, amikor összeveszett a kiadóval A programozás művészete című könyvének tördelése kapcsán. A saját programjával tördelte művét, amelyet így formázott állapotban tudott leadni.”

Tehát akkor még egyszer, mi is a LaTeX?
Legalább két dolog egyszerre:
• szkript- vagy tördelőnyelv dokumentumok forráskódjának(!) megírásához, és
• program, mely e forráskódo(ka)t lefordítja, és belőlük egy elsődleges, immár nézhető kimenetet produkál.

E kimenet első körben nem más, mint egy .dvi kiterjesztésű fájl. A dvi a device independent rövidítése, nem véletlenül, ez ugyanis egy teljesen eszközfüggetlen fájl. Azért hívjuk a fordító elsődleges kimenetének, mert később további, a felhasználási célnak megfelelő fájl(oka)t szokás készíteni belőle, leginkább PDF-et vagy postscriptet. Amúgy a dvi fájl tartalma is megtekinthető már, de ehhez külön dvi megjelenítő program szükséges (pl. Yap, vagy unix környezetben xdvi). A Windows kép- és faxmegjelenítő többek között erre sem használható.

Más irányból közelítve a mi is ez a LaTeX kérdéshez: remélhetőleg mindenki tudja, mely elv rejtőzik a WYSIWYG (What You See Is What You Get, ejtsd: vizivig, "azt kapod, amit látsz") betűszó mögött.
A Microsoft Word, az OpenOffice.org Writer vagy a StarOffice Writer is ilyen programok: ezek tulajdonképpen nemcsak a szöveg szerkesztésére adnak nekünk lehetőséget, hanem annak tördelésére, küllemének igen sokrétű és aprólékos módosítására is. Mindezt ráadásul on the fly nyújtják, tehát a monitorunkon egyből és mindig a már kész dokumentum jelenik meg, úgy, ahogy az a nyomtatóból várható.

Nos, a LaTeX nem ilyen. (Bár ilyen formában is elérhető – lásd pl. Scientific Word)

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!