Egy korszak vége
2000. december 15-én, pénteken délután (magyar idő szerint kb. éjfélkor), több hetes halogatás után sor került a 3dfx negyedésves közgyűlésére. A nyilvánosságra hozottpénzügyi adatok szerint a cég bevétele augusztus 1 és október 31 között 39,2 millió dollár volt szemben a 178,6 milliós veszteséggel. A folyamatos forgalomcsökkenés és az idén eddig termelt csaknem 300 milliós veszteség a csőd veszélyével fenyegeti a céget, ezért az igazgatótanács javaslatokat terjesztett be a befektetők és a részvényesek érdekeinek védelmére. A cég grafikus technológiával kapcsolatos minden vagyonát, szabadalmát eladja 70 millió dollár és 1millió NVIDIA részvény fejében az NVIDIÁnak, beleértve a Rampage és Fear projekteket is. A cég jelenlegi költségeit minimálisra csökkentik az alkalmazottak 90%.ának elbocsátása, az irodahelységek lezárásával és egyéb intézkedések segítségével. A felvásárlás 2001 Q1 időszakában esedékes. Ezután a 3dfx-et feloszlatják és a fennmaradó vagyonát a részvényesek kielégítésére és hiteleik rendezésére fordítják majd.
A céget Gordon Campbell, Scott Sellers és Gary Tarolli alapította 1994-ben. néhány évnyi sikertelenség árán úgy döntöttek, hogy árkád játékmasinák helyett PC-s 3D-s gyorsítókártyákat fognak fejleszteni. A Voodoo Graphics chipset (gy.k.: Voodoo 1) a korhoz képest remekül sikerült: 4mb memória, hardveres textúrázás, bilinear filtering, alpha blending és a 640*480as felbontás mellett a könnyű programozhatósága is nagy szerepet játszott a kártya gyors elterjedésében. A Glide hardverközeli API, így remek teljesítményt (25-30fps) tudtak kifacsarni belőle. A memória szempontjából hatalmas kockázatot vállalt a csapat: annak ára ugyanis tervezéskor még az egekben volt, de szerencsére a gyártósorra kerülésekor igen mérséklődött bár még így is 250-300 dodót kértek a kártyákért.
A hardver persze semmire se menne megfelelő támogatás nélkül, de a 3dfx ekkor is jó lóra tett: az Edios stílusteremtő Tomb Raiderhez készített Glide-os változatot , ezzel demózzák nálunk is először a kártyát a Copmuter karácsonyon. Az újabb döntő lökést pedig az OpenGL támogatással felturbózott Quake jelenti. Noha John Cramacknek szerződése volt, hogy csak a Rendition kártyáit fogja támogatni a game, a bétás GLQuake-t kiadták a 3dfx kártyái mellé is. A Voodoo1-hez tehát gyorsan el is készült az alapszintű, de a célnak megfelelő MiniGL.
A siker fergeteges, a cég azonnal hatalmas előnyt szerez és a piacot eddig vezető Rendition ezt a csapást már nem is heveri ki. Akad azonban egy másik konkurens, a hatalmasat bukott Diamond Edge videochipjét, az NV1-et készítő NVIDIA. A Riva128 egyetlen chipjében egyesíti a 2D-s és 3D-s funkciókat (ellentétben a Voodooval) és az előd hibáját kijavítandó, korrekt Direct3D támogatással rendelkezik (és az első használható API 3.0 verziójával). Sőt a gyártó teljes OpenGL drivert is fejlesztett a kártya mellé. A cég fontos tényezővel is szembenézett: a grafikus kártyák piacát uraló ATi oroszlánrásze az OEM piacban volt így az NVIDIA a Riva128-at a nagy OEM gyártók igényeit vette ffigyelembe (Compaq, Dell, stb.). A siker nem is marad el, a kártyát ezen gyártók széles körben alkalmazták többek között azért, mert kettő helyett csak egy kártyát (2D+3D) kelelt a gépekbe pakolni. A 3dfx hasonló próbálkozása a Voodoo Rush teljesen kudarcot vall, a RivaZX pedig szinte mindenki figyelmét elkerüli pedig ez a kártya tudott először kezelni 8mb RAMot.
A 3dfx közben hirtelen növekedés finanszírozáshoz a tőzsdére megy 1997 közepén és új igazgatót vesznek fel Gregory Ballard személyében. Így utólag ez lehetett az első hibás döntés, Ballard ugyanis folyamatosan képtelennek bizonyult feladatára.
1998 elején megjelent a Voodoo2 ami szinte azonnal elsöprő sikert arat. Nagy meglepetésre a vevők körében a 12megás változat terjedt el a leggyorsabban így a Creative és a Diamond a teljes gyártósorát kénytelen átalakítani az igényeknek megfelelően.
Technikai szempontból az összkép vegyes: az órajel megkétszereződése mellett a chip immár két textúrázó egységet (itt a 2. neve TexelFX) tartalamz így képes két textúrát egy poligonra feszíteni. Ez főleg Cramack Quake2-jének kedvezett, de az ennél nála nagyobbat robbanó Unreal is sokat profitált belőle. Ezekben a játékokban a V2 háromszor-négyszer is gyorsabb elődeinél, a SLI opció pedig főleg a kártya életszakaszának 2. felében lesz fontos. A feature-ök terén azonban hagy némi kívánnivalót a kártya bár végre elérhető lett a 800*600as felbontás.
A konkurencia sem alszik: A Rendition 2000 túl gyenge Glide nélkül, az Ati Rage Pro chipjei azonban többé-kevésbé uralják az OEM piacot. Az NVIDIA ellenben igen magabiztosan hirdeti a "V2-killer" TNT chipet. Meg is kapja ám a magáét a gyártó a sajtótol, amikor gyártási gondok miatt késik a chip. '98 Q2-ben a chip ígyis az órajeleinek 70%-át hozta. A TNT azonban így is igen jól sikerült, igen kemény ellenfélbe ütközött hát a 3dfx. A kártyának azonban az integrál 2D/3D megvalósítása és szokásos variálhatóság nagyon fontos előnye a 8-16mb RAM és az olcsóbb Vanta típusok miatt a kártyák OEM slágerré válnak. A két cég a gamereket is megosztja, az internetezők ekkor ismerik meg az "Nvidióta" és a "3dfx-zilóta" fogalmakat.
Balalrd ezt a sikert látva még a V2 előtt elkezdi a Rampage projektet aminek célja az új generációs 3D-s chip tervezése. A siker érdekében meg is szerzik maguknak Cramacket technikai tanácsadónak. Ballard azonban úgy döntött meg kell célozni az OEM piacot is. A V2 egychipes (2D/3D) megoldása a Banshee összesen 7(!) próbálkozáson ment kerezstül ráadásul megjelenésekor HATTALMASATT bukott: 1 textúrázó egység, hiányis feature-lista és a botrányis 3D-s képminőségével esélytelen a TNT-k ellen. Egyedül talán a kiskereskedelmekben bír kisebb eladási mutatókkal. Az OEMeknél kudarcnak bizonyul, de mégis fényévekkel múlta fölül a Voodoo Rusht.
Tavaszi új termék gyanánt áttervezték a Banshee-t: órajelemelés, még egy TMU, és a feljavított képminőség végeredményét Voodoo3nak nevezik el. Feature-ök hozzáadására nincs mód se idő: a TNT2 hamarosan rajtnak indul és biztosan verni fogja a kiöregedett V2-t. Az ATi válasza a TNT-re a Rage Fury volt,de a chip késett és a hatalmas cég egyre csak veszített régi pozíciójából.
Tavasszal a V3 és a TNT2 szinte egyszerre startol. Mindkét gyártó hasonló taktikát követ: leválogatják a magasabb órajelen üzemelő chipeket és megfelelő RAMokkal párosítva drágábban adják őket. Az NVIDIA gondol az OEM piacra is: az olcsóbb Vanta és M64 változatoknak köszönhetően letarolja a piacot és a 3dfx Voodoo3-1000-ese megint kudarcot vall (megint 1 TMU, hiányos feature-lisat...). Továbbá az is megnehezítette a cég életét, hogy a Sega nem az ő grafikus chipjét alkalmazta a DreamCast konzolba. [<-Róla majd később]
Ami azonban a 3dfx-et meglepi az a TNT2 órajele: a 150MHz-s Ultra változatok miatt újabb hibás döntést hoznak: áttervezik a Voodoo3-4000et, most már napalm néven és tovább csúszik a Rampage projekt. A V3 kedvezőtlen fogadtatása rámutat a cég gyengülésére és ekkortájt terjed el a "V3 vs. TNT2" csatározásaival egyértelműen jelezte a 3dfx uralmának végét. Ami viszont senkinek nem tűnik fel az a V3-3500 körüli kavarás - ez lett volna a cég csúcsterméke 183MHz-s órajelével, de a sorozatos halogatások során csak 2000-ben jelenik meg TV-tuneres, multimédiás hardverként
A V3 és a TNT2 egyébként hasonlóan gyorsa hardverrel rendelkezik, de az NVIDIÁnál ráismernek arra, hogy a driverekre komolyabb hangsúlyt kell fektetni. Ennek szüleménye lett a Detonator sorozat ami nagyobb stabilitást és teljesítménynövelést hordoz magában. A 3dfx ekkor azonban övön aluli ütést kap: Cramack kijelentette, hogy a Quake3 már nem elégszik meg MiniGL-el hanem teljes értékű OpenGL szükséges hozzá. Ez rengeteg Voodoo2 tulajdonost térít át a konkurenciához, de az ekkortájt érkező Matrox G400 is igen népszerű lesz az elpártolt rajongóknak az NVIDIA kártyái helyett.
Az NVIDIA azonban új chippel indít augusztus elején amit GeForce 256 néven tártak a nagyközönség elé. A még nagyobb teljesítmény, bővebb feature lista és a 32bites színmélység hátterében a verhetetlen képminőség hátszelével rajtolt októberben. Az igazi bónusz azonban a T&L támogatás nyújtja.
Az NVIDIA azonban nagyot kockáztatott: a 0,22 mikronos csíkszélesség sikerére bízzák a chipet. Bejön nekik ez is akárcsak a DDR memória is amellyel még tovább sikerült turbózniuk a GeForce kártyákat. A 3dfx azonban adós marad a válasszal, helyette új, egyedi technológia marketingelése mellett dönt. A T-buffer fejlesztői támogatása szintén kérdéses, az antialiasing körüli hangulatkeltés azonban újabb hibának bizonyul. noha az NVIDIA is rendelkezett ezzel a technológiával, mégis letiltották a TNT1-ben a teljesítménycsökkenés miatt.
Nem okozna semmiféle bajt akkor, ha minden rendben haladna a Napalm projektel. A V3-4000 áttervezéséből adódó V4/V5 azonban minden eddiginél nagyobb gondokkal küszködik. Az új tervek szerint kétchipes, 200MHz-es Mitsubishi geometriai gyorsító koprocesszorral rendelkező kártya azonban a T-buffer és a multichio megvalósítása miatt nagyon késik. És ami még nagyobb baj: a tervezők egy része ekkor unja meg Ballard vezetését és lelépnek - nagyrészt az NVIDIA tárt karjaiba.
A Voodoo5-öt mégis bejelentik a '99-es Comdexen. A specifikációkat megnyirbálják: eltűnik a T&L chip, és hiányos lesz a feature lista (bump mapping és cubic envrivoment mapping teljes hiánya valamint trilinear filtering multitextúrázás nélkül) ami miatt igencsak kapnak a sajtótól. A vásárlók azonban változatos véleménnyel rendelkeznek: vannak akiket lenyűgöz a V5-6000 ereje, mások pedig a cég bukását jósolják.
Állítólag a 3dfx itt követ el nagyon súlyos hibát: a Ramapge kész, bár hiányos a feature listája, de addigra elkészülne a T&L egység is és 2000 elején már kihozható lenne. Ballard azonan másképp határozott: előbb a V5-öt kell befelyezni és a Rampage-t a 2000 őszére ígért DirectX 8-hoz kell igazítani. Ezután Balalrd lemondott és helyére Alex Leupp került ő viszont inkább mérnök mint üzletember.
A V5 elkészült azonban az első szállítmányokat vissza kellett hívni hardvergond miatt. Ez a késés már behozhatatlan. Az NVIDIA megindította a GeForce-ok második reinkarnációját és a végletekig optimalizált Detonator3 drivert. GF2 GTS elsöprő teljesítményével a V5-5500 nem tud versenyezni, ráadásul bejelentették, hogy a GF2 is képes multichipes működésre. Ezek szerint Duál GF2-esekkel tudtak volna kontrázni, hogyha megjelent volna a V5-6000 (érdekes egy állatok lettek volna az biztos!). A 6000es azonban tovább csúszik valószínűleg hűtés- és tápfeszültség-gondok miatt.
A sajtó isteníti GF2-es kártyákat ráadásul az OEM piacot is letaroja a GF2 MX kártyákkal, gyakorlatilag ellehetetlenítve a drágáb, lassabb és kevés feature-rel rendelkező V4-4500-at. Na nem mintha égető szükség lett volna rá, hisz a TNT1/2-k ára nagyon lezuhant az új jövevényeknek köszönhetően. A piac szinte teljessége az NVIDIA kezei közé került.
A V5-6000 lekési a nyár eleji piacra dobást és az ATi kiadja a Radeon nevű kártyáit. Az OEM és a kiskereskedelmi piacon ez az újabb, sokkal versenyképesebb kártya veszi át a konkurens szerepét a GeForce-ok ellen. A 3dfx vezette Gigapixel ráadásul elbukja az NVIDIA ellenében a Microsoft konzoljának, az XBOX grafikus chipjének tenderét. [<-Róla is majd később] Ez a döntés újabb 200 millió dollárt hozott az NVIDIA konyhájára
Ezt a csapást már a 3dfx se heveri ki és törölte a V5-6000-et. A Rampage ugyan szinte már befejezett és gyártósorra helyezhető lett volna, de a cégnek nem volt pénze kiadni a kártyát. A kártya már Quake3 timedemokat futtatott amikor kijelentették, hogy a cég bezárja kapuit...
A fentieket látva a 3dfx több sebből vérzett el. Első baklövésük talán balalrd alkalmazása volt: Balalrd képtelen volt megfelelően irányítani a céget. A V1 utáni sorozatos technológiai hátrány és a cég stratégiájának teljes hiánya is közrejátszott a bukásban: ellentétben az NVIDIÁval, nem célozták meg kellőképpen az OEM piacot és teljes egészében a kiskereskedelemre támaszkodott. A Rampage folytonos csúsztatása illetve a hiányos Voodook amiket a Ramapge közötti űrt hivatott kitölteni nem vette figyelembe a kritikákat és a tanácsokat.
Köszönöm, hogy végigolvastátok ezt a cikket!
Kommenteket várok ;)
