Kalibrálás, profilozás
Először is vegyük át, mi mit jelent, miként zajlik:
1. A kalibrálás során a megjelenítőt a megcélzott (célszerűen szabványos) értékekre hozzuk, melynek során a megjelenítő natív színtere kerül optimalizálásra/szabványra hozásra. Ezek az értékek:
A./ A White Point, avagy fehér szín hőmérséklete (Kelvinben szokás kifejezni, mivel aszerint adják meg, hogy hány Kelvin-re kell hevítenünk a fekete testünket ahhoz, hogy fehér fényt bocsásson ki magából izzás közben -> mint a villanykörték izzószála...)
B./ A gamma görbe, ami a szürke egyensúllyal áll összefüggésben (szakadásmentes átmenet feketéből fehérbe). Ezt egy vagy több függvénnyel írhatjuk le, például végig x^2.22 exponenciális függvény görbéje, vagy az elején és végén meredekebbre vett sRGB görbe, mely akkoriban a régi CRT monitorok felépítéséből fakadóan volt előnyös, (a mai LCD-k már ezt is digitálisan állítják elő, hogy igazodjanak a CRT-k karakterisztikájához, de ettől függetlenül ezzel kell dolgoznunk).
C./ Luminance, vagyis fényerő (a fehér fény "erőssége"), általában cd/m^-ben kifejezve.
A legtipikusabb calibration target a "kőkorszak" vége óta:
6500K-es WP
2.2-es gamma
CRT-kre 100 ; LCD-kre 120 cd/m^2 luminance
A ma javasolható célértékek (amennyiben a program kellően testre szabható e téren):
D65-ös WP (nem azonos a 6500K-el, pontosabb, és a HD videók megjelenítésénél már ez a szabvány)
2.22-es gamma (egész pontosan 1/0,45 ~ 2.2222222222 a végtelenig, de ne írd ki 3 jegynél többre, ez is bőven sok)
A luminance pedig inkább tetszés szerint, én ezt javasolnám: CRT-kre 120, LCD-kre 140 cd/m^2 (legalább 1 napig teszteld, és mondjuk 10-essével lépkedj, míg tetszik)
Ha ezt kifőztük, nekiláthatunk a kalibrálás műveletének. Ez több ponton is eltérhet, attól függően mit kalibrálunk, de a műszerhez járó software-ek pontról pontra végigvezetnek minden lépésen, és segítenek a beállítások elvégzésében.
Ennek során először a megjelenítő hardwares beállításait hangoljuk be (vagy kézzel pötyögve az OSD-ben, vagy automatizáltan, ha támogatja a megjelenítő), majd a program egy méréssor eredményeiből előállít egy LookUpTable-t, mellyel finomhangolja a karakterisztikát. (Ez egy ICC fileba mentődik, melyből bootoláskor visszatölthető a VGA-ba, vagy egyes esetekben magában a megjelenítőben kerül mentésre).
Ez a LUT tulajdonképp egy megfeleltetés, mely eltolja a megjelenítő felé tartó értékeket az előre meghatározott táblázat értékei szerint (tehát manipulálja a jelet egy köztes ponton, hogy a végső kimenet megfeleljen a szabványos értékek eléréséhez).
Ezzel elértük, hogy a megjelenítőnk a saját színterében szabványos értékek szerint üzemel.
Egy kép, amit a kalibrálás során készítettem.
2. A profilozás során a kalibrált állapotban mérjük ki a megjelenítő natív színterének (vagy szimuláltan natív színterének**) 3 referenciapontját: az R=max G=max B=max (azaz tisztán piros, zöld, kék al-pixelek teljes fényerőn, a többi pedig minimumon/nullán).
Ez a művelet rendszerint a kalibráláshoz végzett méréssorozat részeként történik, és szintén az ICC fileba (avagy ICC profilba) kerül mentésre.
**Szimuláltan natív széntér: Némely wide gamut (azaz tág színtartományú) monitor gyárilag is tartalmaz beépített LUT-ot némely szűkebb, szabványos színterek szimulálására. Ezzel kapcsolatban két dologra érdemes figyelni: Egyrészt hacsak nem hardware-esen kalibrálható a monitor, akkor ez már csak a VGA LUT-al finomítható tovább az adott megjelenítő paramétereihez (vagyis nem tudunk RGB gammákat állítgatni az OSD-ben, ha ezen preset-ek közül választunk). Ez viszont problémás lehet, ha némileg elcsúsztak már a színek a gyári átlagértékektől, és pontos WP-t, valamint gammát szeretnénk. (Így érdemesebb lehet a színterek konvertálását inkább a software-ekre bízni.) Továbbá nem minden minden arany, ami fénylik, így attól, hogy talál az ember pl. sRGB presetet az OSD-ben, az még nem garancia, hogy ennek hatására a színtartomány is limitálódik, nem csak a WP csúszik el (ami ráadásul nem is kalibrálható már, míg ki nem lépünk a presetből, szóval értelmetlen a funkció).
A kalibrálást "szemre" is elvégezhetjük, neten található tesztképek segítségével, vagy segédprogramokkal még LUT szintjén is. A profilozás már nem ilyen egyszerű, viszont találhatunk a neten (vagy a megjelenítőhöz csomagolt CD-n, illetve a gyártó support oldalán) kész ICC fileokat, vagy koordinátaértékeket, amik ha nem is tökéletesen passzolnak a mi saját készülékünkhöz, de jó közelítést adhatnak.
Jó, és tökéletes eredményhez viszont szinte elengedhetetlen egy mérőműszer, ami lehet coloriméter, vagy spektrométer, de utóbbival nem futsz össze minden sarkon, és otthonra felesleges is lenne. Egy kellően pontos coloriméter viszont manapság már megfizethető áron beszerezhető (például külföldi webshopokból akár ~30k).
Én most a "sláger népterméket", az X-Rite (régen svájci GretagMachbet, és akár a Pantone, vagy BluEye, illetve SQUID2 matrica alatt is fellelhető) Eye One Display 2 eszközt fogom bemutatni. Pontosabban én az olcsóbb, LT verziót vásároltam meg, mert ez csak egyetlen funkciót korlátoz: a luminance értékének állíthatóságát. De épp ez az érték a leg szubjektívebb, szemre érdemes belőni a környezeti viszonyok függvényében.
Sőt, én magam a BasICColor nevű, német gyártmányú programmal használom, mert tágabb beállítási lehetőségeket nyújt (és a drágább X-Rite csomag felárból majdnem kijön ez a software is).
Elsőre talán nehéz elképzelni a dolgot, de ez a műszer ugyanúgy alkalmas projektorok kalibrálására is. Ilyen esetben egy állványba kell fogatni, és a vászonra irányítani. (Lehetőleg minél közelebb, de úgy, hogy még ne takarja ki a belátott területet a vetített képből).
A Prohardver már foglalkozott ezzel az eszközzel, de "biztos, ami biztos" alapon, én most fel is nyitok egyet, hogy megnézzük belülről (nem, ez már nem volt működőképes akkor sem, mikor nekimentem a csavarhúzóval...):
Csavarozáshoz fel kell tépni a serialos matricát, és a tapadókorongot is.
Szolíd kis belső, pont ezt vártam. -> Na jó, nagyon nem ezt vártam. :)
A kis nyákot is kiszabadítva megszemlélhető az ólomsúly.
Színszűrők szemből.
Színszűrő lapocskák szétkapva. -> Igen, több darabból legóztak.
Szenzorok. (A közepén én törtem el a lapot szétszedéskor.)
Van ezen valami az USB vezérlőn kívül? :)
Nem pont olyan, amilyennek várnánk (bár ezt sejtettem). Nem tűnik drágább cuccnak, mint egy lézeres egér, és inkább azért lehet drágán adni, mert fél-profiknak szánják, munkaeszköznek. Na meg persze software-t is kellett hozzá barkácsolni, és azt sem dobhatják ingyen. Jó sok ólom is van benne a zöldagyúak örömére. A takaríthatósága sincs megoldva (csak így szétszedve, de ez garanciavesztés is, és könnyű tönkretenni).
Csak hogy valami pozitívumot is mondjak: elég jól összerakták, nem igen fog szétesni, ha ide-oda hurcolássza az ember.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
