2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Hogyan készültek a megalitok?

Milyen technikát/technológiát használhattak a megalitikus kultúrák? Józan mérnöki találgatás következik.

[ ÚJ TESZT ]

Kérdések és további találgatások

Az önthető kő receptjét már láttuk: vízben feloldott mészkőhöz, aprózódott kőtörmelékhez (pl. kiszáradt folyómedrek üledékgyűjtő medencéjében található kőhordalékhoz) vagy őrölt kőhöz néhány tömegszázalék agyagot, szódát és nátront adunk, melyek mind megtalálhatóak a természetben. De ismerünk más recepteket is. Az emberek megfigyelhették a homok, kavicsok vagy kőtörmelék természetes cementálódását, elgondolkodhattak rajta, milyen anyagok juthatnak a folyóba, és ebből kiindulva kikísérletezhették saját receptjüket. Azonban akadnak még kérdések.

Hogyan zsaluzták Machu Pichu köveit/falait? Mit használtak a kövek domború részén? A homokzsák kézenfekvő megoldásnak tűnik, továbbá szívja a nedvességet, elősegítve a kövek száradását és meggyorsítva a folyamatot. De részleteiben mégsem állt még össze számomra a folyamat; pedig jó lenne egyszer ilyen stílusú falakat építeni!

Fal egyik kősorának teteje Machu Pichuban (forrás)

Hogyan alakították ki a kövekből kinyúló csapokat és mélyedéseket, valamint a kövek egymáshoz csapolását? Erre a fából készült zsalubetétek logikus magyarázatot adnak, de, ahogy láttuk a természetes sziklánál, talán utólag is odatapaszthatták őket.

Hogyan őrölték a követ?

Mivel a gránitot tömbi formában bányászták Aswanban, így öntés előtt azt le kellett őrölniük. Ez az eszköz akár egy ókori malomkő is lehet, vagy egy nagy mozsár, hívjuk, ahogy tetszik. Belső felületére kemény kő betétet önthettek, majd egy kemény kő golyót helyezhettek bele felső malomkőnek. A golyót vízszintes farúddal forgathatták függőleges tengely körül, ahogyan az eszköz körül sétáltak. A perem és a körülötte látható lyukak egy fából készült fogazott gyűrűt rögzíthettek, ami a golyót a forgatórúdnál fogva periodikusan megemelte és leejtette.
Az aprítás különböző fázisaiban különböző magasságú és fogazású fagyűrűt használhattak, a szemcseméret függvényében. A végső, őrlési fázisban ütögetésre már nem volt szükség, elegendő volt a golyó forgatása. Mindezt vizes közegben célszerű végezni. A fagyűrű cseréjével tehát fokozatosan lehetett törőmalomról őrlőmalomra váltani, az őrlemény átpakolása nélkül. Más fotókon oldalt is láthatóak lyukak, amelyeken keresztül az őrleményt kiönthették. A talapzat vastagsága az ütögetéssel szembeni robusztusságot biztosíthatta. Mészkőből könnyen el lehetett készíteni az eszközt, míg a cserélhető kemény kő betét biztosította a szükséges felületi minőséget, és a kopása sem jelentett gondot a cserélhetőség miatt. A perem alatt bemunkálás található, amely a kemény kő betét elmozdulását akadályozhatta meg (forrás)

Hogyan fejtették a követ? Az egyiptomi kőbányákban megfigyelhetőek a jellegzetes benyomódások, amilyeneket fent a befejezetlen obeliszknél is láttunk. Az obeliszk oldalán is ott vannak a nyomok:

Tipikus kőfejtési nyomok gránitban. Aswan, befejezetlen obeliszk. A környéken gömbölyű dioritkövek hevernek (forrás, még több képpel)

Kézenfekvő megoldás lehet pl. a víz + rezgő dioritkő, aminek a rezgést bottal vagy rézrúddal adták át. Rezgést kelthettek a fenti malomhoz hasonló eszközzel, mintegy ókori légkalapácsot létrehozva. Elképzelhető, hogy a jellegzetes nyomokat a kő vízszintes felületén ennek az eszköznek a lábazata hagyta? Ha csak kézzel ütögetésben gondolkodunk, akkor nagy ütéshosszakra asszociálunk, amivel viszont nehéz hozzáférni a kis helyekhez. Az állandó ütögetés ráadásul az ízületeket is tönkreteszi, ezzel is ösztönözve az embereket a technikai fejlődésre

Hasonló nyomok Szibériában, a 12.000 éves megalitoknál (forrás)

Schist disc. Mixer? Ezt az egyiptomi leletet én ugyanis egy centrifugális keverőkeréknek nézem, amivel talán a geopolimeroldatot vagy az önthető követ keverték. Híg oldatokhoz ideális lehet ez a forma. Működése hasonló a radiál ventilátorokéhoz: a centrifugális erő oldalra tolja ki a folyadékot, így fentről szív, ezért is nem érnek be a „szárnyak” a tengelyig. A kiömlőcsatornák egyenesen a keverőkád szélének verik a folyadékot, a körperem pedig megakadályozza, hogy a lapátok szétverődjenek a kád falán. Ráérezhettek ugyanis, hogy a keverés a kád falához közel a leghatékonyabb, mert ott maximális a folyadék nyírása. Mérnöki szemmel nézve ez egy szépen szerkesztett keverőkerék (bár nem ártana leszimulálni vagy kipróbálni, mit tud). Nincs kiralitása, így vagy alternáló mozgásra készülhetett, vagy a használó dönthette el, melyik irányba forgatja. Talán azért készült kőből, mert abból gyorsabban tudták gyártani, mint rézből, de a lapátok alakja miatt talán turbulencia és kavitáció is felléphetett, aminek a kemény kő szintén jobban ellenállhat, mint a réz. A keveredést ezek a jelenségek igencsak elősegítik. Elképzelhető, hogy a sűrűbb kőmasszát is keverték vele, ebben az esetben a kopásállóság is fontos. (A mi keverőlapátjaink működése különböző: lefelé áramoltatják a folyadékot. Ennél fogva visszafelé forgatva felfelé fröcskölnének, ám gépi keverésnél ez nem fordul elő)

Egyiptomban talált réz... tengelyezhető fogaskerekek. Ha ezek nem gépalkatrészek, akkor semmi nem az! Mintha egymáson elcsúsztatva bontható lenne a kapcsolatuk ("fejtől-lábtól" szerelve őket forgás közben is kapcsolatot létesíthetnek, miközben elcsúsztatjuk őket, anélkül, hogy hirtelen ütés érné a fogakat...) (forrás, 6:10)

Megolvadt (?) lépcsőfokok a denderai templomban. Talán valami végigfolyt itt, ami kimosta a geopolimer kötőanyagot a kőből? Vagy egy lencse került rossz helyre és rásütött a nap? Vagy mészkőből van, és csupán vízben állt sokáig? (forrás)

Ezt az ókori egyiptomi kvarcvázát minden bizonnyal egyetlen darabból munkálták ki, mert inhomogén, természetes struktúrát mutat, valamint egyszerű, robusztus alakja is lehetővé teszi a megmunkálást. Ha a kvarcot így meg tudták munkálni, akkor az üveget is. Tudjuk, hogy 5000 éve már készítettek üveget, az egyiptomiak pedig 4500 éve üveggyöngyöt gyártottak, tehát az anyagot ismerték és megfigyelhették az optikai viselkedését (forrás)

Ez a díszítés a denderai templom plafonján látható. Nem tudom, mit ábrázol, de akár lencse is lehet. A napistent (is) imádták, és bal oldalt ő az első a sorban. A lencseféleségben látható Hórusz-szem a tökéletesség, erő és a megértés jelképe, vagyis „működést” jelképezhet (forrás)

Egyéb ötletes megoldásokért ld. pl. a forgotten technology videókat!

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Előzmények

  • Ecuador és Peru – 4 hónap alatt

    Életem legnagyobb kalandját írom le – turisták számára hasznos információkkal és képekkel kiegészítve. Utazásra fel!

  • Elfeledett fűszereink

    Valójában nincsenek teljesen elfeledve, de ritkán használjuk és sokukról azt sem tudjuk, hogy „ősi” magyar fűszer.

  • A Balkán (áttekintés a középkorig)

    Egy kis kulturális továbbképzés: az ókortól a középkorig ismertetem, hogy alakult a Balkán története.

  • Szerelmem, Róma!

    Sokszor álmodtam róla, hogy egyszer eljutok majd Rómába, abba a városba, ahol az ókori...

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.