Éles bevetés

Miután minden ki lett próbálva és rendben is volt, akkor jöhet az összeszerelés művelete.

Én kicsit fiatalítani szerettem volna az összképen, ezért össze lettek válogatva a gombok különböző színekből.

A kijelző pozicionálása után véglegesen körbe kell ragasztózni azt, hogy a por ne szállingózzon be elé. Ezt sajnos csak kevésbé esztétikusan lehet megoldani, mert a ragasztópisztoly csőre elég bumfordi, és sok anyag jön egyszerre.

A szalagkábel csatlakozójának el kell férnie a kártya-slot forraszlábai alatt, ezért arra figyelni kell, nehogy rövidzár legyen a vége, amikor a láb belefúródik véletlenül. Ha a szalagkábelre forrasztott vezeték nincs bekötve, illetve ráforrasztva, a kijelző háttérvilágítása akkor is működik, de csak fél gőzzel. Van két forrasztási pont az alaplapon, ami egy megközelítőleges 60%-os fényerőt produkál, és egy olyan, ami a maximumot. (Én mindig ezt használom, mert még így sem zavaró, de szép, kontrasztos képet nyújt.) A variációkhoz mérten kell beállítani a kontrasztot a kártya-slot mellett lévő potméterrel.

Ha minden rendben van, le lehet húzni a fóliát a kijelzőről, és mehet rá a lencse.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!