Mobil történelem
A Microsoft mobilos útja
Ahhoz, hogy megértsük, miért döntöttek úgy a vezetők, hogy abba az irányba indulnak el, amelyet most köveznek ki, kicsit nézzük meg a cég múltját a kézi eszközök piacán.
Az első hordozható eszközre írt Windows 1996-ban jelent meg a piacon. Hivatalos megnevezése Handheld PC 1.0 volt és a Windows CE kernel 1.0 változata volt az alapja. Az egyik legjobb eszköz, amin futott, a HP 320LX volt a maga 44 MHz-es Hitachi SuperH SH3 RISC Mikroprocesszorával, 5 MB ROM és 4 MB RAM kapacitásával, valamint a méretes 640 x 240-es, 6.5"-os kijelzőjével (egészen pontosan a v1.0 Build 782-782 futott rajta).
Ha belegondolunk, hogy szintén 96 októberében mutatták be az Intel Pentium 200 MHz-es csúcs processzorát nagy teljesítményű számítógépekbe és szerverekbe ajánlva, a HP eszköze bizony erős volt. Ugyancsak ebben az évben tért vissza 1985-ös kilépése után Steve Jobs az Apple-höz, hogy azonnal fel is vásárolja az Apple az általa 1985-ben alapított Next céget. 1996-ban jelent meg a Power Mac 6300/160 a piacon, 160 MHz PPC 603e processzorral, új alaplappal és Mac OS 7.5.5 operációs rendszerrel. A Next megvásárlása után tért át a cég a Next OS alapjainak Mac OS-be ültetésére, de csupán 1999-ben jelent meg a fejlesztés első gyümölcse a Mac OS X Server, majd 2001-től a Mac OS X néven az otthoni felhasználók számára is.
HP 320LX
Tehát a Microsoft igencsak régen a mobil piacon van, még ha ezek a pocket pc-k nem is funkcionáltak úgy, ahogyan a mai okostelefonok. Asztali alkalmazásokhoz hasonló szintű programokat tudott kezelni és mindent tudott, amit akkoriban tudhatott kezelni a Windows CE 1.0. A HP 320LX már érintőképernyővel is rendelkezett, amit az ismert ceruzával lehetett használni. Ne feledjük, ez még jóval az előtt volt, hogy a ma okosként aposztrofált telefonokat kitalálták volna. A HP mellett a Sharp, a Nec, az Ericsson, a Casio is rendelkeztek hasonló modellekkel.
Ezt követően nagyjából évente jöttek ki újabb buildek, verziók, ám 2000-ben, a CES-en a Microsoft bejelentette a Rapier kódnevű Pocket PC rendszerét. A lépés nagy mérföldkőnek számított, hiszen a CE 3.0-ás kernellel együtt megjelent az ActiveSync az USB-n keresztüli szinkronizálásra Windows 98, Windows 2000 asztali rendszerekkel. A Windows CE 3-ra építkező Pocket PC tartalmazott levelező klienst, Media Player-t (csak wma és mp3 támogatással), Microsoft Readert, Pocket Excelt, Word-öt és az Internet Explorer aktuális verzióját.
HP iPaq 3630
A kétezres év nagyon fontos volt a számítástechnika számára. Elérték az 1 GHz-es sebességet először egy AMD Athlon, majd később egy Pentium III processzorral, kijött a Windows 2000, és Window Me operációs rendszer és bemutatkozott a Mac OS X publikus bétája és kiderült, hogy a félelmetes Y2K hiba mégsem olyan félelmetes. Ez azért érdekes, mert az Apple nagy kampányba kezdett, miszerint az ő termékeit az Y2K nem érinti majd , így olyan eladásokat produkáltak, amelyre 2007-ig utána nem is voltak képesek. Széljegyzetként említem, hogy ekkor kezdett el terjedni az Y2038 probléma is, amelyet Unix Millennium Bugként emlegetnek és a 32 bites rendszerek óraátállítás körüli hibáját eredményezheti az említett év január elsején.
Az következő években kezdte a Microsoft a Windows Mobile nevet használni és megjelent a "Smartphone" kifejezés újra a köztudatban. Azért újra, mert előtte már a Nokia Communicator első vonalaként megjelent 9000 családjára is alkalmazta az elnevezést a kilencvenes évek közepén a Nokia, de még előbb az IBM is használta. Mégis talán ettől a ponttól lehet igazán okostelefonról beszélni. A Nokia első igazán "okos" telefonja, a Nokia 9500 Communicator már 2004-ben tudott szinte mindent, amit a maiak is, vagyis volt benne Bluetooth, Infrared, USB, Wi-Fi, CSD, HSCSD, GPRS és EDGE is, kivéve az érintésérzékeny kijelzőt (de az visszamenőleg is igaz általában a Nokia Communicator családra, hogy tudásban erősek voltak). Többek között az Ericsson R380 is komoly telefonnak számított 2002-ből.
Nokia 9500 Communicator
Sorra jöttek tehát a Windows Mobile rendszerek, majd 2003-ban .NET alapúvá vált a CE kernel és megkapta a Windows CE 4.1 .NET elnevezést. Ebben az időszakban jelent meg az első Palm OS Treo is, amely wi-fi segítségével böngészési lehetőségeket, e-mailezést, harmadik féltől származó alkalmazások telepítését kínálta. 2002-ben jelent meg a RIM is a piacon első BlackBerry telefonjával, amit kifejezetten a vezeték nélküli levelezésre optimalizáltak. 2009-re már több, mint 30 millió előfizető használta a szolgáltatást.
2003-ban megjelent a Windows Mobile 2003 CE 4.2 .NET kernellel. Ennek a rendszernek már több kiadása, verziója volt, ahogy azt a Microsoft asztali platformjaitól megszokhattuk. Windows Mobile 2003 for Pocket PC Premium Edition, Windows Mobile 2003 for Pocket PC Professional Edition, Windows Mobile 2003 for Smartphone, Windows Mobile 2003 for Pocket PC Phone Edition (a Pocket PC modellekhez, amelyekben telefon funkció is helyet kapott). Itt kezdődött az irányvonalak különválasztása is. Ebben a rendszerben jelent meg először az álló és fekvő nézet és már akár VGA (640×480) felbontást is támogatott.
Palm Treo
Ugyanebben az évben érte el az Intel Xeon és Pentium 4 a 3.20 GHz-es sebességet, megjelent a mobil Pentium 4 M HT támogatással és a Celeront is feltornázták 2.50 GHz-re. Az AMD bejelentette a K8 architektúrát és megjelent az Athlon 64 elnevezés a piacon. Az Apple bevezette 17"-os PowerBook G4 notebookját 1 GHz G4 processzorral és nVidia GeForce4 440 Go videokártyával, illetve a Power Mac G4 elérte az 1.42 GHz-es sebességet, amely GeForce4, valamint Radeon 9000 modellekkel is kapható lett, a Mac OS X pedig elérte a 10.2.4 verziószámot.
Érdekesség, hogy a HTC már ekkor is az egyik legnagyobb MS partnernek számított és számos remek készüléket dobott piacra Windows Mobile operációs rendszerrel a fedélzetén. Aki tehát újoncként tekint a vállalatra a mobilok piacán, téved. 2003-ban jelent meg a máig kiváló Motorola MPx200 telefon is, amire talán sokan emlékeznek még - vagy használják, mert még ma is megállja a helyét és Windows Mobile 6 is futtatható rajta.
Motorola MPx200
Így érkeztünk el végül 2007 februárjához, amikor megjelent a Microsoft Windows Mobile 6 Classic, Standard és Professional verziókban. Januárban jelentette be Steve Jobs az iPhone-t, amely júniusra meg is érkezett a boltokba. A telefon kijelzője 480 × 320 felbontású volt, 3.5 inch méretben és egy 412 MHz-re lassított Samsung processzor hajtotta, mellette a PowerVR MBX Lite 3D modellje felelt a megjelenítésért. Az alumínium és műanyag házban lévő hardver megfelelő működését a frissen debütált iPhone OS 1.0 garantálta.
Hogy honnan származik az iPhone? Az LG szerint az LG Prada modelljüket másolta a cég, amely 2006-ban díjat is kapott. De mellettük pert indított a Samsung a Samsung F700 Ultra Smartphone kapcsán, akik szintén lopással vádolták az Apple-t, ám maga az iPhone név is már a 90-es években levédett szó volt és 2006-ban már a Cisco VOIP szolgáltatásainak a neve (a jogokat megvásárolták). A Quantum Research sem maradt ki a sorból, akik az érintésérzékeny felület kezelésének technikája miatt pereltek. Nehezen idult tehát az iPhone sorsa, ám miután elhallgattatták a pereskedőket, elhárult minden akadály az új irányvonal elől és közben tömegek álltak sorba az új telefonért.
iPhone 2G
A Windows Mobile 6 a CE 5.2 kernelre épült és már 800x480 (WVGA) felbontású kijelzőket is támogatott megjelent a Windows Live támogatás, valódi VGA felbontás böngészéskor, teljes körű Office és Exchange támogatás jellemezte. Professzionális rendszer volt, követve a hagyományokat.
2007 azonban a váltás éve is egyben. Az Apple betört az okostelefonok piacára egy olyan telefonnal, amelynek elsődleges célja a kényelmes, minél kevesebb mozdulatot igénylő kezelés volt. Gyakorlatilag bármely másik rendszer több tudást tudott felmutatni, mégis népszerűsége az egekbe szökött. Miért? Ez az, amit még ennyi év elteltével is nehéz megítélni. A márka iránti rajongás, a marketing, a különb felhasználó érzése... ezer dolog játszhatott közre, de a lényeg az, hogy egyértelművé vált, hogy az okostelefonok gyártóinak - idő közben bevezették a PDA telefon elnevezést is - már más igényeknek kellett megfelelniük és a professzionális tudást háttérbe szorította a frissen felkapott felhasználói élmény kifejezés.
Megjelent az Android, amint a Google is eszmélt, de a Microsoft akkor még úgy gondolta, hogy a hagyományosan okostelefonnak hívott rendszerek kitartanak és az iPhone csak egy oldalág lesz. Nem teljesen így történt. A régi gyártók ma már alig tudnak lépést tartani késői ocsúdásuk után és mindenki arra kényszerül, hogy beálljon az Apple-típusú telefonok sorába modelljeivel. Persze ez most népszerű, de azért nem mindenki számára lehet kielégítő. A Microsoft a Windows Mobile 6.5 után akar beállni ebbe a sorba a kiadásra készülő Windows Phone 7 rendszerrel.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
