Bevezető

Az autósport történelme tele van ikonikus és legendás gépcsodákkal. Valószínűleg mindenkinek megvan a maga kedvence akár a régiek, akár a maiak közül. Nekem is van néhány ilyen, de számomra ezek között is első a BMW M1.

A '70-es évek vége felé, az autósport klasszikus hőskora után az autókon megjelentek a különböző aerodinamikai elemek, a slick gumik, sokat fejlődött a megbízhatóság is, valamint a turbó éra eljövetelével a teljesítmény is az egekbe szökött. Ebben a korban született az M1, mégpedig német és olasz házasságból, nem titkoltan azzal a céllal, hogy lecseréljék az öregedő CSL-t és méltó ellenfelet állítsanak a különböző versenyszériákban megállíthatatlanul menetelő, sikeres Porsche 911-nek.

Sokan nem tudják, hogy az M1 elnevezésben az "M" valójában nem a BMW Motorsport GmbH rövidítése, hanem a Mittelmotor jelölése, hiszen az autó középmotoros felépítésű. Az 1 pedig a typ 1-et jelenti, mint első típus. Persze a későbbiekben ennek a különböző M-es BMW-k esetében már nem ez a jelentése, hiszen középmotoros autót a BMW nem készített (sajnos) azóta egyet sem.

A BMW-nek azonban nem volt kellő mennyiségű tapasztalata ahhoz, hogy egy ilyen nagyteljesítményű sportkocsit egyedül kifejlesszen, így a végeredményhez valójában ők "csak" a motort adták. A külsőért a Giorgetto Giugiaro vezette Ital Design volt a felelős. Az autót az 1978-as Párizsi Szalonon mutatták be, gyártása pedig 1979-ben kezdődött el. A FIA Group 4 homologizációjához 400 elkészült autóra volt szükség, azonban ez egészen 1981-ig nem sikerült, s ebben az évben a gyártást be is szüntették. Ezzel a lépéssel az M1 lett minden idők egyik legritkább és máig egyetlen középmotoros BMW típusa, amit végül saját gyártója temetett el a fejlesztés és versenyeztetés helyett.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!