Időjárás módosításra használt eszközök és hadiipar

Időjárás módosítására alkalmazott eszközök

Jégelhárító rendszerek

Jégelhárító rendszerrel Magyarország is rendelkezik, ez a Jéger. A jégelhárítás lényegében azt takarja, hogy ezüst-jodid részecskéket emittálnak, azaz légkörbe bocsátanak. A zivatarfelhő kialakulásakor, vagyis a fejlődő szakaszában felszippantja ezt az ezüst-jodiddal teli levegőt, majd a felfelé ívelő útjuk során vízcseppek az ezüst-jodid felületére, hőmérséklettől függően kicsapódnak vagy kifagynak. A sok kis apró szilárd részecskék hatására a kevés, de hízott jégszemek helyett sok, apró méretű jégszem keletkezik. Ezek egy idő után ellenállnak a feláramló levegőnek, majd elkezdenek lefelé zuhanni. Ezzel egyetemben viszik magukkal a légtömeget is, ezért érezzük a hirtelen, erős szelet a nagyobb viharok előtt. A kis jégszemek már nem tudnak akkora mértékű kárt okozni, mint a nagyobbak.

A jégelhárító állomásokat kezelők felügyelik és működtetik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az előrejelzéseknek megfelelően riasztást ad ki jégeső előfordulása esetén. Ekkor a kezelők telefonos applikáción keresztül értesülnek, hogy el kell indítani a párologtató rendszert. Ha kíváncsiak vagytok, hogy pontosan hogyan működik, illetve hogyan avatkozik a légkörbe a rendszer, akkor hallgassátok meg Tóth Tamás meteorológust, és Kaczor István mindszenti gazdát.

(megjegyzés 2022.07.27: Sajnos a link már nem érhető el, és a videót sem találtam meg. Az elmúlt hetekben a keleti országrészben többen is a jéger ellen fordultak, mert azt hitték, hogy emiatt nincs eső. Az alul iskolázttság egy jobban növekszik arrafelé. A klímaváltozás egyre jobban reálissá válik mások számra is, akik eddig nem "hittek", most a jelenlegi helyzetet már nem tudják mivel magyarázni.)

A NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés a jégelhárítással kapcsolatos kérdésekre alábbi GYIK-ban ír választ.
Sok emberben felmerülhet a kérdés, hogy a levegőbe szórt anyagot mire használhatják még? Az ezüst-jodidot "leggyakrabban az orvostudományban, tengeralattjáró elleni rakéták töltésére, fényképek készítésére használják." [11] Az ólom-jodidot gumi színezésre használják, és ezzel végzik az aranyeső kísérletet a kémikusok [12]

Lézeres ionizálás

Még csak kísérleti fázisban van. Laboratóriumi körülmények között sikerült szabad szemmel látható felhőt képezni. A szabadban végzett kísérletek alkalmával pedig ugyan szemmel nem látható, de a LIDAR (Lézer alapú távérzékelés) segítségével detektálható, hogy a vízcseppek sűrűsége és mérete megnőtt. [13]
Egy orosz agrár oldal szerint már sikerült eljutni a lézerezéssel odáig, hogy egy villámot irányított útvonalon vezessenek. [14]

A felhővetés

Az előző oldalon taglaltam a keletkezését, de lássuk, hogyan is használták a felfedezését követően. Kinek ne jutna eszébe a felhővetésről Csernobil, Dubai vagy a 2008-as pekingi Olimpia?

Csernobil:

Erről az információról nem találtam sok mindent a neten, így a valóságtartalma is részben kérdőjeles. A csernobili katasztrófa 1986-ban történt. Néhány napra rá az orosz katonai szolgálat repülőgépekkel ezüst-jodiddal szórta be az eget, annak érdekében, hogy a radioaktív felhő ne érjen el Moszkváig, hanem minél hamarabb ürüljön a légkörből. Ez volt a radioaktív eső. 1986 májusában kiadták a parancsot a pártmunkásoknak, hogy keressenek egy bizonyos sárga anyagot, amit végül nem találtak, így elkönyvelték, hogy feloldódott. Ugyan Oroszország tagadta a történteket, de 2016-ban Grushin őrnagy beismerte, hogy díjat kapott a felhővetési műveletért. [15] [16]
El tudom képzelni, hogy az a bizonyos sárga anyag az ólom-jodid lehetett. (?)

Dubai:

2015-ben az Egyesült Arab Emírség fejlesztési programja sikeresnek bizonyult, így a területükön minden száraz és félszáraz területen megnövelhetik a csapadék mennyiségét. A cikkben egyetlen aggasztóbb mondatra figyeltem fel:

"What you add may not have the desired effect in your vicinity, but by being transported along might have undesired effects elsewhere.” Vagyis, amit hozzáteszel (a légkör beszórását értem ez alatt) nem biztos, hogy a kívánt eredményt fogja hozni, viszont, ha tovább szállítódik előfordulhat, hogy más területeken kedvezőtlen hatást vált ki [17]

Peking:

Peking nem hagyta, hogy az olimpia alatt a "Madárfészekben" - az Olimpia helyszínén - ezrek ázzanak el. Peking észak-nyugati részén nagy felhőfal ereszkedett le délnek, a dél-keleti rész felől pedig szubtrópusi nedves levegő áramlott felfelé északnak. A nyitóünnepség és egyben az egész olimpia veszélyben volt a kedvezőtlenül csapadékos időjárás miatt. Ezért a pekingi meteorológiai szolgálat - Guo Hu vezetésével - és további szervezetek egy jól szervezett felhővetést hajtottak végre. Két polgári repülőgéppel fizikai felmérést végeztek és légifelvételeket készítettek, amiket a meteorológiai szolgálat emberei feldolgoztak. A nyitóünnepség előtt összesen 8 tonna bentonitot bevetve és 110 rakétát indítva a 4 órás ceremónia alatt nem esett az eső. Az Olimpia alatt volt, hogy 7 órán át folyamatosan eső elhárító rakétákat lőttek a levegőbe. Hebeiben 13 és Pekingben 25 földi rakétapont volt. Összesen 20 fordulóban 16 mesterséges eső-elhárítási műveletet hajtottak végre, továbbá 1110 rakétát lőttek fel. A záróünnepség előtt nyolc fajta repülőgépet indítottak Zhangjiakou, Fangshan, Mentougou, Yanqing és más területeken, 8 tonna bentonitot és 6,5 tonna diatomit emittálásával. Ezen felül Peking, Tianjin és Hebeiben összesen 241 rakétát indítottak a földi állomásokról 9 fordulóban, amivel biztosították a sikeres záróünnepséget. Ahhoz, hogy ez egy jól szervezett, művelet legyen az alábbi szervezetek fegyelmezett összefogására volt szükség: Pekingi Önkormányzat, Kína Meteorológiai Adminisztráció, Általános Vezetői Harcosztály, Légierő Parancsnokság Osztálya, Pekingi Katonai Régió Légierő Parancsnokság, Közbiztonsági Minisztérium Olimpiai Irodája, Olimpiai Játékok Nyitó és Záró Operációs Központja és egyéb egységek. [18]

A felhővetés szétoszlatja a hurrikánokat?

Egyelőre még csak vita folyik ez ügyben. Korábban egy Stormfury projekt keretein belül ezüst -jodiddal szórták a hurrikánokat. 1961-ben az Eszter nevű hurrikán abbahagyta a növekedést, miután beszórták.
Az elmélet lényege az, hogy a hurrikánok előtti felhőcsíkokban lévő túlhűlt vízcseppek azonnal, az ezüst jodid felületére adszorbeálódnak (azaz a felületre kicsapódnak), így egy új hurrikán szemfal alakul ki, ami szélesebb, mint az eredeti. A kialakult nyomás csökkenés miatt, a ciklon legyengül.

3. kép forrása

A Debby nevű hurrikánt ötször vetették, de az csak ideiglenesen gyengült. Végül úgy döntöttek, hogy abbahagyják a programot, mivel nem volt jövedelmező. Így több erőforrás marad a viharokra való felkészüléshez, és a károk megelőzéséhez. [19]

Hóágyúk

Ehhez azért sokan hozzá szokhattunk, hiszen aki jár síelni még találkozhat is velük. Ide sorolnám, mivel antropogén (emberi tevékenység) befolyással van a légkörre, ugyan nem olyan nagy mértékben, mint a fentebb felsoroltak.

Hadiipar

Az időjárás befolyásolása nem csak a mezőgazdaságot, hanem a hadiipart is érdekli. Például milyen jól is jönne szabályozni a csapadékot, mikor ellenséges járművek érkeznek. Az intenzív csapadék hatására a talaj kellően puhává, sárossá válik, így kevésbé lesz megközelíthető a védett objektum.Owning the weather 2025 [20]

A Popeye hadművelet

1967-1972-között Délkelet Ázsiában folyamatosan felhővetést végeztek, annak érdekében, hogy a monszun idejét meghosszabbítsák. Ez arra volt jó, hogy a megfelelően kiválasztott - ellenségek lakta - területek útburkolatait lágyítsák, az utak mentén földcsuszamlásokat indítsanak, a folyókon való átkelést nehezítsék. [21]

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!