ACC - Avagy a magzárfeltörés művészete
ACC - Avagy a magzárfeltörés művészete
Sokan akadályokba ütköztek, amikor az első generációs Phenom processzorukat jelentősebb mértékben a gyári érték felett szerették volna használni, mivel +300-400MHz-nél többet nem lehetett kicsalni a CPU-ból. 2008 szeptemberében az ACC éppen ezen próbált változtatni, több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel. Ez az opció először az SB750-es déli híddal vált elérhetővé, majd később az SB710 is megkapta. Ez azt jelenti, hogy AMD oldalon csak és kizárólag ezzel a két déli híddal szerelt alaplapokkal működik a funkció.
Az AMD egy kissé rendhagyó megoldással 6 ponton összekötötte a CPU-t és a déli hidat, ezzel közvetlen kapcsolatot biztosítva az SB7x0 és a processzor között. A 45nm-es processzorok érkezésével új értelmet nyert az opció, mivel segítségével lehetőség nyílt az esetlegesen letiltott magok és L3 cache feloldására. A következő táblázat a bizonyos processzor modelleknél található letiltott mag(ok) számát vagy L3 cache méretét mutatja.
*Csak Deneb esetében!
Az Athlon II X3 és X4 esetében két különböző lapkát is alkalmaz a gyártó: az eredetileg ehhez a sorozathoz tervezett Propus mellé hibásnak titulált Deneb lapkákat is használnak. Arról, hogy mi rejtőzik a dobozban, még vásárlás előtt meggyőződhetünk, amennyiben az eladó hajlandó megmutatni a dobozt: az oldalán ugyanis egy fólia mögött jól látható a CPU fém kupakján lévő összes szám és betű. Jelen állás szerint, amennyiben a negyedik sor úgy kezdődik, hogy xxCYC AC, akkor abban az esetben Deneb rejtőzik a dobozban. Minden más esetben Propus. Illusztráció. Természetesen ez még korántsem biztosíték arra, hogy hibátlanul működésbe tudjuk hozni a letiltott részeket.
Amennyiben meggyőződtünk arról, hogy olyan processzorral rendelkezünk, amiben található valamilyen letiltott egység, akkor nekiveselkedhetünk ezen egység vagy egységek feltámasztásának. Először is teljesen gyári alapbeállításokkal kezdjünk. Minden szorzó, órajel és feszültség legyen AUTO-n vagy Default-on. Ezután keressük meg az ACC (vagy Advanced Clock Calibration) menüpontot a BIOS-ban. Amennyiben egyetlen menüpont áll rendelkezésünkre, akkor azt állítsuk AUTO-ra. Az újabb ASUS alaplapok (BIOS-ok) esetében ezután még be kell kapcsoljuk az Unleashing Mode című opciót is. A Gigabyte esetében az EC Firmware opciót állítsuk Hybrid-re. Részletesebb leírás Gigabyte-hoz itt található. Az MSI esetében a Hybrid helyett Special a beállítás neve. Részletesebb leírás MSI-hez itt.
Az újabb BIOS-ok lehetőséget nyújtanak a magok egyesével való letiltásához. Ez leginkább olyan Phenom X2 esetében jön nagyon jól, ahol a két bekapcsolt magból az egyiket nem lehet stabil működésre bírni. Ebben az esetben ezt letilthatjuk és a végeredmény "csak" egy Phenom II X3 lesz.
Amennyiben valami nagyon balul sült el, akkor újraindulás után egy nem induló géphez lesz szerencsénk, ahol nagy valószínűséggel csak a BIOS reset segít. Ez két dolgot jelenthet: vagy az aktuális alaplapi BIOS ezen része nem tökéletes, vagy a processzorban található letiltott részek valóban teljesen hibásak. Amennyiben eljutottunk az operációs rendszerig akkor kezdhetjük a tesztelést. A újonnan feloldott magokat a Prime95 Small FFTs tesztjével tegyük próbára, míg az L3 cache-hez a Blend teszt javasolt inkább.
Azt feltétlenül tartsuk szem előtt, hogy egy bekapcsolt plusz mag(ok) számottevően növeli(k) a fogyasztást és ezzel párhuzamosan a keletkezett hőenergiát is. Tehát a hűtésre figyeljünk oda!
A következő mérés egy Deneb magos Phenom II X2 550 processzorral készült, amely órajelek és feszültségek tekintetében a gyári alapértelmezett AUTO beállítások mellett működött. A műszer közvetlenül az alaplapi PWM elé a dedikált 12 voltos ágra volt szerelve, miközben a Prime95 Small FFTs tesztje futott, amely a feladatkezelőben 100%-os terhelést mutatott.
Látható, hogy kis ügyeskedéssel nem túl nehéz az alapbeállításos fogyasztás több, mint dupláját elérni. Jelen esetben az alapbeállítások mellett minden plusz egy bekapcsolt mag esetében körülbelül további 16 watt többletfogyasztással kell számolnunk.
Az iménti kis kitérő után térjünk vissza a teszteléshez, azon belül is a magokéhoz. Amennyiben az újonnan nyert mag(ok) a Prime teszt alatt nem bizonyulnak stabilnak (fagyás, újraindulás), abban az esetben csak a plusz feszültség jöhet szóba segítség gyanánt. Ez sem minden esetben elég, de mindig jusson eszünkbe az előbbi táblázat és annak eredményei, mielőtt ezt alkalmaznánk. Megfelelő hűtéssel itt is elmehetünk egészen 1.475V-ig.
Mint ahogy feljebb már szó volt róla, az Athlon II X3 és X4 Deneb magos variánsai esetében lehetőségünk van az L3 cache visszakapcsolására is. A beállítások megegyeznek a mag feloldásnál alkalmazottakkal. Teszteléshez a Prime95 Blend részét használjuk. Amennyiben stabilitási problémákkal találnánk szemben magunkat, abban az esetben az írás elején már bemutatott CPU-NB (VDD) Voltage beállítással kell foglalkozzunk. Mivel az NB és az L3 azonos szorzón és fázison osztozik, ezért ezzel a beállítással az L3-nak is plusz feszültséget tudunk biztosítani. Ez ismételten csak processzorfüggő, de általában 1.20-1.30V elegendő szokott lenni, de ez szintén változó, így mindenkinek kísérletezgetni kell. Pár oldallal visszább megfigyelhető az ezen feszültség fogyasztásra gyakorolt hatása is. Amennyiben feszültségemelés nélkül sikerül visszakapcsolni az L3 cache-t, akkor csak pár watt (<10) plusz fogyasztással kell számolnunk.
Deneb
A bekapcsolt ACC egyik mellékhatása a CPU-n belüli hőmérő diódák megzavarodása. Ez azt jelenti, hogy ezután már csak az alaplap által mért CPU hőmérsékleti értékére támaszkodhatunk.
Természetsen miután megbizonyosodtunk a visszakapcsolt egységek 100%-os stabilitásáról, a pár oldallal ezelőtt leírtak alapján nekiállhatunk az órajeleik emeléséhez. Természetesen csak abban az esetben ha ezt szükségesnek látjuk.
Röviden ennyiről lett volna szó. Mindenkienk sikeres tuningot és kellemes szórakozást kíván:
Oliverda
Az itt leírtakat mindenki csak a saját felelősségére próbálja ki! A szerző és a Prohardver semmilyen felelősséget nem vállal a fenti leírás alkalmazása közben esetlegesen bekövetkezett anyagi és szellemi károkért! A túlhajtás nem rendeltetésszerű használatnak minősül így ez, bizonyos ebből fakadó meghibásodások esetében azonnali garanciavesztést is jelenthet!
Az írás bármely részének, bármilyen technikával történő sokszorosítása kizárólag a szerző és a Prohardver előzetes hozzájárulását követően lehetséges!
Ajánlott olvasmányok:
AMD “Dragon” Platform Technology Performance Tuning Guide
