Előszó, külső

Nem hittem volna, hogy erről a telefonról akarok majd írni egy cikket, amikor megrendeltem a barátomnak, de pár napi használat, tesztelés és belakás után úgy döntöttem, megéri.

Péter ismerősöm 31 éves, soha nem volt még androidos telefonja, és nem is tervezte. Érdekes módon, amúgy, kocka a srác. Hetekig próbáltam rábeszélni, hajthatatlan volt, de a végén megunta, és engedett a csábításnak, noszogatásnak.

Előző telefonja egy három éves, ütött-kopott LG T500-as volt. A leendő pedig az alanyunk, egy Akai Glory G3, a váltás sikerében pedig szerepet játszott az általam kiválasztott utód ára is: mindössze 19.900 Ft.

A doboza nem nagyon fogott meg, semmi extra, szinte ugyanúgy néz ki, mint a G1-é vagy a G2-é.

A szokásos dolgok vannak benne: hálózati töltő + USB-kábel, angol leírás (magyar leírás itt), valamint egy headset.
Utóbbi szépen, tisztán szól, még hangosan is, de hiányoznak belőle a mély hangok, a basszus.

Bár én már kinőttem a 4 hüvelykes kijelzőket, a telepítgetés, beállítás közben mégsem találtam kicsinek, amit furcsállottam is. Kellemes, kézbe illő fogása van, nem csúszik, ami egy jó pont, de gyűjti az ujjlenyomatokat rendesen. Legalábbis a fekete biztos.

Alapban tettek rá egy kijelzővédő fóliát, szépen, buborékmentesen.

Anyaga valószínűleg olcsó műanyag lehet, mégsem recseg, ropog. A gombok jól ülnek a helyükön, hátlapja masszívan tart. A hátlappal kapcsolatban (ami elég könnyen eltávolítható) viszont meg kell jegyeznem, hogy hiába ül jól, fixen a helyén, a levétele közben nagyon kell ügyelni, mert akkor bizony leesős a lelkem.

Egy darab sima SIM-kártya, és egy micro-SIM tehető bele, valamint transflash, avagy micro-SD memóriakártya, 32 GB-ig. Ezek mind könnyen eltávolíthatóak az akkumulátor kivétele után.

A 3,5 mm-es jack-csatlakozót tehették volna alulra is, úgy talán könnyebb/praktikusabb lenne zsebre dugni, például zenehallgatás közben, de ez szubjektív. Peti véleménye szerint így is jó, főleg, ha headsettel hallgat zenét.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!