Telepítés, Tesztek és Konklúzió
A behelyezése után mind a Windows 10, mint a Kubuntu egyből érzékelte a kártyákat, de Windows alatt csak nagyon alap szintű beállítási lehetőségeket nyújtott, így (ahogy általában mindig) célszerű a gyári drivert feltelepíteni, ehhez letöltési linkek:
Mellanox Linux drivercsomag
Mellanox ConnectX-3 (Pro) kártyákhoz WinOF driver
A letöltéshez alul az információs ablak tetején a Download fülre kell kattintani, kiválasztani a verziót, aztán az operációs rendszert, szűkítési lehetőségeket (pl. x64) és végül megkapjuk a letöltési linket.
A telepítés Windows esetén szó szerint Next -> Next -> Next szintű volt, és a meghajtóprogram probléma nélkül feltelepült, azután pedig minden opció rendelkezésre állt. Linux esetén gyárilag már kezelte a kártyát minden probléma nélkül, de ha fel akarjuk rakni mégis a gyári oldalról, akkor a következő az eljárás: először töltsük le a vagy az ISO fájlt vagy a TAR fájlt, és a tartalmát másoljuk be mondjuk eme példában a letöltési könyvtárba, majd a könyvtárat az egyszerűség kedvéért nevezzük át 'mlxdrv'-re. Ezután konzol és abba:
cd ~/Downloads/mlxdrv
Aztán
sudo ./install
No, a feltelepítés megvan, lássuk mit látunk:
Elsőre picit ijesztő, hogy Windows szerint nincs hálózati hozzáférés, ám ez csak az internetet takarja, valójában a két hálókártya javában kommunikál egymással
10,0 Gbps...
A hálózatnál jobb gomb -> Tulajdonságok, majd az újonnan megnyíló ablakban 'A TCP/IP protokoll 4-es verziója' beállításai, ahol a fix IP-t beállítottam
Fix IP beállítása Kubuntu esetében a grafikai felületen*
A beállítás innentől igazából nem volt bonyolult, az IPv4 beállításoknál megadtam a 10.0.0.1 ill. 10.0.0.2 IP címet, és már dolgozott is együtt a két kártya. Igazság szerint ez az adott topológia mellett roppant egyszerű volt az életem: például a fájlmegosztás esetében egyszerűen a meglévő \\192.168.1.224\NAS (ez a megosztott Samba elérés) hálózati meghajtó mellett csatlakoztatom a \\10.0.0.1\NAS hálózati meghajtót.
*Aki esetleg ragaszkodik a konzolból való bűvészkedéshez: Ubuntu (és az azon alapuló distro-k esetében) a 17.10-es főváltozattól kezdve a hálózati beállítások megváltoztak, a 17.10-től kezdődően az etc/netplan/ könyvtárban van egy .YAML fájl (esetemben 01-network-manager-all.yaml, de amennyire tudom, ennek neve nem fix), ezt kell szerkeszteni, a fenti konfiguráció esetében így:
sudo nano /etc/netplan/01-network-manager-all.yaml
network:
version: 2
renderer: networkd
ethernets:
enp3s0:
addresses: 10.0.0.1
Figyelem, régi motorosok lendületből eth0, eth1, stb. kódokat akarnak használni, de ez is megváltozott! A hálózati kártyák azonosításának megváltoztatásáról erre írnak részletesebben.
Hogy kiderítsük, melyik hálókártya milyen logikai azonosítót kapott, a lshw -class network-öt írjük be a konzolba, nekem ezt adta ki:
cifu@CifuNAS:~$ lshw -class network
WARNING: you should run this program as super-user.
*-network
description: Ethernet interface
product: MT27500 Family [ConnectX-3]
vendor: Mellanox Technologies
physical id: 0
bus info: pci@0000:01:00.0
logical name: enp1s0
version: 00
serial: 00:02:c9:a2:0e:60
width: 64 bits
clock: 33MHz
capabilities: bus_master cap_list rom ethernet physical fibre
configuration: autonegotiation=off broadcast=yes driver=mlx4_en driverversion=4.4-2.0.7 firmware=2.42.5000 latency=0 link=no multicast=yes port=fibre
resources: irq:16 memory:f7d00000-f7dfffff memory:f0000000-f07fffff memory:f7c00000-f7cfffff
*-network
description: Ethernet interface
product: AR8161 Gigabit Ethernet
vendor: Qualcomm Atheros
physical id: 0
bus info: pci@0000:03:00.0
logical name: enp3s0
version: 10
serial: ee:a2:9e:7b:ef:ac
size: 1Gbit/s
capacity: 1Gbit/s
width: 64 bits
clock: 33MHz
capabilities: bus_master cap_list ethernet physical tp 10bt 10bt-fd 100bt 100bt-fd 1000bt-fd autonegotiation
configuration: autonegotiation=on broadcast=yes driver=alx duplex=full ip=192.168.1.224 latency=0 link=yes multicast=yes port=twisted pair speed=1Gbit/s
resources: irq:18 memory:f7e00000-f7e3ffff ioport:e000(size=128)
Itt a "logical name" utáni kódsor a lényeg, a netplan szerkesztésekor arra kell hivatkozni.
Egy kis tesztelés
Először az Iperf hálózati sebességmérő program felé fordultam. Ennél mindkét gépen futtatni kell a programot (az egyiket szerver, a másikat kliens módban), és rengeteg finomhangolásra van lehetőség benne. Nézegetem, nézegetem, de az eredmények ilyen 5.2 és 7.5 Gbit/s között ingadoztak. Némi vargabetűvel kiderült, hogy a programban meg kell növelni a TCP window értéket, hogy ezt a hibát kiküszöböljük, így a -w 512K kapcsolóval már stabilan 9 Gbit/s feletti értékek jöttek. Érdekesség, hogy Windows alatt brutális CPU terhelési értékeket sikerült összehozni, 60-70-80%-os értékeket is lehetett látni, pedig semmi más nem futott a háttérben.
Csakhogy az Iperf a hálózatot teszteli, nem a gyakorlati felhasználást, az ehhez felhasználni szándékozott szoftver a NAS Performance Tester 1.7 verziója, elérhető itt, amit először sima meghajtókkal néztem:
1 Gbites hálóteszt HDD-vel, a NAS Performance Tester 1.7-el
1 Gbites hálóteszt SSD-vel
10 Gbites hálóteszt SSD-vel... Igen, itt valami nagyon nem kerek...
Ahogy a harmadik képből is látható, itt valami nem stimmel, konkrétan gyorsabb adatokat ír ki, mintha közvetlenül a NAS gépen dolgoznék. Próbálgattam a fájlmérettel játszani. Újraindítottam a gépeket többször, de a teszteredmények ilyen... furik lettek. Szóval sikeresen kiderítettem, hogy a NAS Performance Tester program jelen állapotában nem ad értékelhető képet, feltehetően a cache (átmeneti tároló) beállítások miatt - na szóval ezt hanyagoljuk.
Ezek után már csak egy tesztötletem marad, a "hagyományos" másolás, aminél screenshotot csinálok a másolási ablakról. Nem egy világbajnok ötlet, de sok választásom nincs...
HDD-ről SSD-re való másolás, 120-150 MB/s
SSD-ről SSD-re való másolás, némileg meglepő számok, de nagyjából 650 MB/s-ről megy le 560 MB/s-ig
SSD-ről SSD-re, ám most a NAS irányába történő másolás, ez már sokkal hihetőbb, a fele előtt még 500 MB/s felett, majd beesik 420 MB/s körülre
Végül csináltam egy-egy 2 Gbyte-os RAMdisket a két gépen:
Ramdiskről ramdiskre, 970 MB/s-ről indult, 911 MB/s lett a vége
Itt igazából még a Jumbo Packet-el való játszadozással lehetne javítani az eredményen - ám minek, gyakorlatilag ezt a szintet csak akkor tudnám kihasználni, ha NVMe meghajtókkal tömném tele a gépeimet...
Gyakorlati szinten nagy méretű .docx dokumentumok és .xlsx táblázatok esetén jól érezhetően gyorsabban nyíltak meg, ami számszerűleg azt jelenti, hogy egy 121 MB-os .docx doksit 1 Gbites hálón mondjuk 5 másodperc alatt nyitott meg, a 10 Gbites kapcsolat esetén meg 3 másodperc. Van előrelépés? Van. De azért lássuk be, hogy világmegváltásnak nem nevezhetném.
Konklúzió
Avagy szigorúan saját meglátásom a témában:
Nos, kezdjük az elején, akinek nem kell az otthoni környezetében az eszközei között nagy méretű fájlokat másolgatni, illetve eleve alapvetően csak az internet elérésére használja az otthoni hálózatát, annak az itt leírtak nagyjából csak érdekességet jelentenek. Az átlag felhasználó legfeljebb azon aggódhat, hogy ha az 1 Gbit/s feletti internetelérés bejön a lakásába, akkor a szolgáltató milyen hálózati eszközt fog adni a szolgáltatás mellé. De azért ez jelenleg még egy elég szűk réteget veszélyeztet, lássuk be.
ASUS ROG Rapture GT-AX 11000, "2.5G Gaming Porttal" (amit lehet amúgy WAN-nak is használni), mellette a dedikált 1 Gbps WAN port és 4 db 1 Gbps LAN port, 160-170 ezer forintért...
A második, már kevésbé átlagos felhasználó, akinek HDD lemezeket használó hálózati meghajtója van, Raid1 (Raid10, stb.) megoldás nélkül, annak se feltétlenül kell rögtön elgondolkodnia azon, hogy na, feljebb kell lépnie. Az 1 Gbites megoldások egy ilyen rendszert nagyjából rendben kiszolgálnak, tehát csak akkor érdemes a hálózatának fejlesztésén elgondolkoznia, ha viszket a tenyere, és mint egy jó értelembe vett geek keresi a kihívásokat. A saját meglátásom az, hogy rövid távon majd érkeznek a 2.5 és 5GBase-T megoldások, amelyek akár a nagy általánosságban már most is használt, meglévő Cat5e kábeleken is fejlődést hozhatnak el. Mint annyiszor leírtam már, számomra a legfőbb kérdés az ár: már feltűntek az első 2.5GBase-T csatlakozóval ellátott routerek, amiken általában 1, azaz egy darab ilyen csatlakozó van, meg egy marék 1 Gbites, és ráadásul ezek mind a méregdrága csúcskategóriás típusok, ahol például a marketing-huszárok "2.5G Gaming port" jelöléssel illetik a csatlakozót - vagyis itt nem előrelépésről beszélhetünk, hanem parasztvakításról.
QNAP QSW-804-4C , 4x SFP+ csati, illetve 4x 10GBase-T / SFP+ kombó csatlakozó switch, ha számít a rugalmasság, de az ár kevésbé...
Marad az, akinek SSD-vel szerelt NAS eszköze van, és igénye is arra, hogy azt nagy sebességgel is érje el. Igazából annyira nem drága két 10GBase-T hálókártya (már amennyiben megelégszik az olyan megoldásokkal, mint az ASUS XG-C100C, bár hozzá kell tegyen, hogy menet közben sikeresen 40 ezer forint fölé kúszott az ára... ), hogy két gépet összekössön így, de persze figyelembe kell vennie, hogy nagyobb távolságon a Cat5e kábelek már lehet, elégtelenek lesznek, ezért Cat6 vagy inkább Cat6A kábelek felé kell fordulnia. Elérhetőek hozzá switch-ek is, ha kettőnél több eszközt akar az ember összekötni, és amiket párosítva az internetszolgáltató HGW-jével még az internetmegosztást is könnyedén meg lehet oldani.
Olcsó megoldások csomagban...
Végül van egy nagyon szűk réteg, aki nem akar horror árakat kifizetni a vadonatúj hálózati eszközökért és nem fél az eBay (vagy hasonló) helyekről olcsón beszerezni eszközöket. Igazából a bemutatott Mellanox eszközökön túl kismillió másik opció is adott, de tény, hogy a legjobb ár/érték arányt jelenleg a 2db Mellanox ConnectX-2 kártya + DAC kábel nyújt - gyakorlatilag 15 ezer forintból ki lehet jönni. Ha olyan megoldást használsz, ahol esetleg a ConnectX-2 támogatásának hiánya gond (pl. az OMV 5-ös verziótól kezdve elviekben már nincs benne a kernelben), akkor alig drágább a ConnectX-3. Ha nagyobb távolságot kell áthidalni, optikai modulokat már lehet kapni szállítással együtt 19 dollárért (sőt, itthon boltokban is néha lehet látni 8 ezer forintért OEM kiadást), a kábel hozzá pedig szintén nem vészesen drága (5 m cirka 3-4 ezer forint, 15 m cirka 8 ezer forint, 30 m cirka 12 ezer forint), mondjuk nem árt figyelni az elvezetésnél, nehogy megtörjön. Tehát adott esetben megéri ránézi eme opcióra is, és kicsit kísérletezni vele...
Köszönöm, hogy elolvastad (ha eljutottál idáig :D ), és minden építő jellegű kritikát szívesen olvasok hozzászólásokban. ;)
