Múlt hét elején történt. Hetelős melón voltam, pénteknél előbb nem tudtam dokihoz menni. Nem ez volt az első, de eddig mindig tudtam orvosolni magamnak a problémát. Pénteken elmentem a sebészetre, vágják ki, lesz ami lesz. Fájt, vérzett, váladékozott. Kaptam rá némi kenőcsöt, meg egy pofás kötést. Hétfőre voltam visszarendelve, mikor is megismételték a pénteki manővert. Szerdára lettem visszarendelve.
Szerdán megint a kenőcs meg a géz volt porondon, gondoltam most már rákérdezek, hogy ezt így hogyan gondolják:
-Csókolom, nem kellene kivágni azt a darab körmöt ami beszakadt és amitől begyulladt a körömágyam? Mégis mitől múlna el a gyulladás, ha az amitől bedurrant, még mindig benne van?
-Jaj, hát ha nem lesz jobb, tessék visszajönni.
-???
Mégis mitől lenne jobb? Hétfőn délelőtt megyek a szép új munkahelyemre (mert a héten váltottam ) felvételizni, délután meg mehetek a sebészeti ügyeletre szétfaragtatni a lábam. Kedden kezdek az új melóhelyemen, szétbarmolt patával, 12 órában. Biztos remek lesz...
Egyáltalán minek van (kell) az emberen köröm?