Bevezetésként:
első gyermekemnél a hagyományos módszerekkel szenvedtem: pótkerék szerelés, seprőnyél, bicikli mellett futkosás - minden eredmény nélkül = naponta többszöri "görnyedvefutás" testmozgásként a szülőknek.
Aztán jött az ötlet:
Leszereltem a pedálokat, a kiálló tengelyt pedig betekertem egy ronggyal: szegény lurkó ne verje szét a lábát. Az ülést beállítottam olyan magasra, hogy ráülve stabilan leérjen mindkét lába, de ne teljes talppal.
Ez után kis győzködést követően kisfiam felült, és a lábaival felváltva lökdöste magát előre. (Az első biciklik is így működtek!) A kertkapuból figyeltem. Húsz méter után már volt úgy, hogy másodpercekre nem volt lent egyik lába sem. 1 óra múlva már a pedál is visszakerült a helyére.
A másik két fiamnál már eleve így kezdtem.
Ajánlom minden mostani és jövőbeli apukának, anyukának ezt a módszert.
Írásaim:
[Memória Típusok, Működésük (RAM, Flash Egyszerűen)]
[Órajelek előállítása (a frekvencia szintézer egyszerűen)]
[Amit a PFC-ről tudni érdemes]
Kicsit más:
[A torzításokról]
[A hallásról, a zenéről és a dinamikáról]
[MP3, WMA, stb frekvencia átvitelek és spectrumok a bitráta függvényében]
