Megsirattuk

szegényke

részvétem.

sosem gondoltam volna, hogy egy kisállathoz lehet majdhogynem családtagként kötődni, de aztán novemberben kaptam két egeret. már most megszerettem őket...

</end.?>

Köszönöm.

Részvétem.

Köszönöm neked is.

Szegényke az orvosnál is bújt hozzám. Majd megszakadt a szívem.

[ Szerkesztve ]

Ó szegényke.
(T×k jó képek készültek róla.)

Javíts ki nyugodtan, ha tévedek valamiben. :)

Itt még vannak képek Borziról

Legtöbbször mindig összebújtak, melengették egymást.
Próbáltam neki cukros vizet adni, amit nyalogatott is, de az orvos mondta, hogy semmit nem használ, teljesen más az emésztésük. Infúziót ilyen kis állatnak nem lehet adni. Az kellet volna.
Teljesen felemésztette magát, paradicsomot adtam neki, alig lehetett látni, hogy beleharapott, aztán elfordult tőle. 1-2 nap alatt már izmai is alig voltak. Gyors az anyagcseréjük, 1-2 nap kaja-kihagyás és végük. Az orvosnál már csak 34C-fokos volt, ez még embernél is összeomlás. Neki 38 felett a természetes.
4-5 év az átlag életkoruk, 6-7 már csoda.
Engem nagyon megviselt. A barátomnak a 6 éves skót juhászát kellett elaltatnia....erről ne is beszéljünk....szív-betegséget kapott, Ő is lefogyott.
Ha nem altatjuk el még 1 napot szenvedett volna szegény.

[ Szerkesztve ]

Figyelemmel kísértem a topicot, természetesen Borzi nekrológját is olvastam.
Pár szó engedtessék meg nekem.

Írásaim közt megemlékeztem egy kutyáról, szándékosan nem linkelem. Aki olvasta ismeri, akit érdekel megkeresi, a többieket nem fárasztom vele. Meghalt.

Borzi is meghalt.

Volt egy kutyám, ölembe hajtva fejét szemembe nézett, miközben kilehelte a lelkét. Gyöngyi volt a neve. Fontos ez bárki számára?

Tartottam papagájokat, szabadon garázdálkodhattak a lakásban. Bármennyire "pofátlanok" voltak, hagytam uralkodni őket, és ebben életem párja partner volt.
Meghaltak.
Mindannyit eltemettük tisztességgel. Az utolsót egyedül kapartam el, hiszen egy hónapja hagyta el az árnyékvilágot, én pedig egy évvel korábban özvegyültem meg, mint ahogy elhagyott az a társam, aki(!) tanuja volt boldogságomnak. Kellő végtisztességet kapott.

Borzi meghalt.

Voltak egérkéim is.
Az elsőt ajándékba kaptam muszájból. Férjhez ment a lányka, és rám bízta fehér foltos fekete egérkéjét, mert nem vihette új családjába. Tehettem mást? Befogadtam.
Saját kalitkát kapott, és barátkozhatott a papagájjal, hiszen mindkét kalitka ajtaja nyitva volt. Haverok lettek, én meg jókat mulattam, amikor semleges területen udvaroltak egymásnak. Ugyanis nem vették jó néven felségterületük megsértését...

Foltos egérke meghalt, ahogy Borzi is. Eltemettük.
Sajnos sok egérkét temettünk. Két évig élnek, ha jól vannak tartva. Megcseszte a kiskutya, sírás-rívás ezerrel, egérkék sorban meghaltak.
Életünkben egy-egy pötty, a lakótelepen egy-egy észrevehetetlen sírhant.

Borzi meghalt.
Átérzem a gyászt, átérzem a veszteséget.

Részvétem, és nincs smiley.

Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)