2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Korlátozott magasak?

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Nagyon sokan szkeptikusan reagálnak, mikor valaki az Ő 200kHz feletti átvitelű erősítőjét emlegeti, mert még a 40kHz-et valahogy meg is lehet érteni -igaz, már azt sem halljuk- "nade 200kHz már minek?"

Pedig komoly oka van ennek. Legalábbis az erősítők 99%-ára igazak az alábbiak:

A lenti ábra azt mutatja, hogy mi a helyzet akkor, ha olyan áramköröket alkalmazunk, amik 20kHz-ben korlátozzák a felső határfrekvenciát és mi a helyzet akkor, ha mégis valami jobb, gyorsabb erősítőt építünk.

Mindkét erősítőre 50-szeres, azaz 34dB-erősítést állítottam be. Ez egy végerősítőnél teljesen jó érték lehet.
Az első erősítő "túlkompenzált". Vagyis a nyílthurkú erősítése elég hamar elkezd esni. A vízszintes (a visszacsatolt erősítést jelentő 34dB-s) vonal 20kHz-en metszi az erősítő átviteli görbéjét (piros), innentől az erősítő átvitele 6dB/oktáv-val esik. Vagyis megalkottuk a 20kHz határfrekvenciájú erősítőt. A másodikét ezzel szemben 200kHz felett metszi (zöld), vagyis az addig visz át, ezzel megalkottuk a "Minek az már?" erősítőt.

Ami a lényeg:

[visszacsatolás]=[nyílthurkú erősítés]-[beállított erősítés]
Ez azt jelenti, hogy az első erősítőben 20kHz-en már nem működik a visszacsatolás. Vagyis úgy torzít, ahogy épp akar. 2kHz-en pedig mindössze 20dB (10-szeres) visszacsatolás van.
Ezzel szemben a 200kHz átvitelű erősítőnél 20kHz-en 20dB (10-szeres) visszacsatolás van, 2kHz-en pedig 40dB (100-szoros).
A visszacsatolás mértékével fordított arányban csökken a torzítás.Tehát, ha a két erősítő minden egyéb tulajdonságában egyforma, akkor a második erősítő torzítása tizede az elsőének.

Szóval ezért jó, ha nem 20kHz a plafon.

Hogy miért lett túlkompenzálva az első erősítő?
Több oka lehet. Kapcsolástechnika, lassú végtranzisztorok.

Az első görbén lehet látni, hogy 150kHz-en újra megtörik az erősítés-görbe. Ezt az egyik lassú fokozat, végerősítőknél általában a végtranzisztorok okozzák. Ekkor az erősítő fázistolása már közelít a 180 fokhoz, vagyis fázist fordít, ezért a negatív visszacsatolásból pozitív visszacsatolás lesz. Ha az erősítés egyenese ezt a meredekebb görbét metszi (szaggatott vonal), ez következik be, az erősítő gerjedni fog. A "nemgerjedés" feltétele, hogy a 34dB-s vonalnak a laposabbik görbét kell metszenie, ahol még kicsi a fázistolás. A "túlkompenzálás" ezt a laposabb görbét állítja be.

Korlátozott mélyek?

Hozzászólások

(#1) #27483136


#27483136
törölt tag

Open

(#2) lezso6


lezso6
HÁZIGAZDA
LOGOUT blog

Ez világos, de sokan a nem hallható tartomány fontosságával szokták indokolni, ami hát ööö...

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

(#3) #16939776


#16939776
törölt tag

Ha nem muszáj nem rakok alul áteresztőt, mert állt. csak hallható problémát hoz a fázistolása/alkatrész minősége a jelútban.(saját zaj, mikrofónia, rezonancia/sziszegés)
De ha nem lehet tudni mi kerül a bemenetre, bolondbiztosra kell építeni, érdemes több helyen is alul áteresztő fokozatot beiktatni, ami legalább 50K-ig nem nyúl bele a jelbe. De ehhez is min. 2-3x os frekvenciáig probléma mentesnek kell lennie a védett fokozatnak. Vissza csatoló kör közelébe sem szabad engedni, mindig azon kívül kell elhelyezni.
Amivel még nem szoktak foglalkozni, hogy a visszacsatoláson keresztül rendszerint könnyen bekerül a bemenetre, (az alul áteresztő fokozat mögé!) a hangfalkábel által összeantennázott zaj. Ami elég nagy sávszélsaség esetén ugyan úgy fedetté teszi a hangot/beterheli az erősítőt.

Pl.: EQ, minden közép állásban, és a bypas közül mindig a bypas szól jobban, innen tovább lépni úgy lehet, ha a jel és a föld vezeték közé forrasztott összes alkatrész eltávolítunk, az EQ szekcióból. :P

[ Szerkesztve ]

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.