„A baleset napján egyedül dolgoztam egy új, hatemeletes épület tetején. A munkát befejezve észrevettem, hogy maradt még egy pár tégla, amelynek súlya a későbbi mérés szerint mintegy 110kg volt. Mivel nem akartam kézben több fordulóval lecipelni, elhatároztam, hogy az épület oldalához erősített hatodik emeleti csigán egy hordóban leengedem őket.
Lent, a földszinten rögzítettem a kötelet, visszamentem a tetőre, behúztam a hordót, és beleraktam a téglákat. Ezután lementem, kioldottam a kötelet, és erősen megmarkoltam, hogy szép lassan leengedjem. Mint a baleseti jegyzőkönyvből kiderül, én csak 63 kiló vagyok. Meglepetésemben, hogy ilyen gyorsan fölránt a súly, elfelejtettem elengedni a kötelet, és gyorsan repültem felfelé a fal mentén.
A harmadik emelet táján találkoztam az ugyanolyan sebességgel lefelé tartó hordóval. Ez magyarázza a baleseti formanyomtatvány 3. részében szerepeltetett koponyarepedést, kulccsonttörést, és kisebb zúzódásokat.
Az ütközéstől nemigen lassultam le, és csak akkor álltam meg, amikor a jobb kezem ujjai a kezemen levő kesztyű ellenére két izületnyi mélységig beszorultak a csigába, ahogy az említett jegyzőkönyv 2. bekezdésében leírtam. Szerencsére ekkor már visszanyertem a lélekjelenlétemet, és a rendkívüli erős fájdalom ellenére is képes voltam kapaszkodni a kötélbe, bár mint már említettem, az egyik kezem szinte teljesen beszorult a csigába, így kapaszkodni nem is nagyon kellett.
Nagyjából ugyanakkor ért földet a téglákkal teli hordó, és kiszakadt a feneke. Maga a hordó a téglák nélkül körülbelül 20 kg, és itt ismét felhívnám a figyelmet a testsúlyomra. Mint bizonyára sejti, gyors ütemben elindultam lefelé a fal mentén. Útközben beleütköztem a fal mellett felállított állványzatba több helyen is, ezek magyarázzák a fenekemen, és a hátamon levő horzsolásokat, zúzódásokat.
A harmadik emelet magasságában találkoztam a fölfelé tartó hordóval. Ez magyarázza a két törött bokát, a betört orrcsontot, valamint a lábamon található horzsolásokat.
Ezzel egyébként kissé jobbra fordult a helyzetem, mert a hordóval történt találkozás némiképp lelassított, ezért a téglákra zuhanva nem szenvedtem olyan súlyos sérüléseket, már csak 3 csigolyám tört el.
Ekkor azonban kiszabadult a kezem a csigából, igaz, közben a csuklóm is eltört. És sajnos ahogy a fájdalomtól mozdulni sem tudva hevertem a téglákon, észrevettem a fejem felett 6 emelet magasan függő hordót. Elvesztettem az önuralmamat, és elengedtem a hordót tartó kötelet…”