ma reggel kivételesen nem olvastam, mert kifogytam a könyvekből, meg a hvg-ből, meg minden fajta heti újság féléből... munkába menet figyeltem az emberek viselkedését, elsőre ami feltűnt:
első megálló, kosztolányi, a busz megáll (mivel volvo buszokról beszélünk, ugyebár felszállásnál meg kell nyomni a zöld gombot. nem ez történt.), egy leszáló sincs, de felszálló annál több... komolyan mondom ott ált a sok birka és nézték az ajtót, hogy most mivan? kapkodták a fejüket, jesszus nem nyílik az ajtó, most mi lesz? hogy jutunk melóba, suliba...
és egyszer csak valakinek, az észnek, nem tudom kinek, eszébe villant, hogy gombot kell nyomni, és kinyílt kettő darab ajtó, erre a nép meglátta a két farab rést, és odarohantak. nem megnyomták a zöld gombot, hanem a két kinyílt ajtóhoz rohantak. jelezném az értetlenkedőknek, nem volt elromolva az ajtó, mert én is ott szálltam fel csak egy megállóval odébb.
a második dolog, ami feltűnt, hogy a legalapvetőbb illemtani szabályt sem ismerik az emberek, pl ha valaki el akar menni egy másik ember mellett buszon, villamoson éstb... akkor nem mondanak semmit, csak odébb lökik utastársukat. miért? ha meg rá is készül az elhaladó, hogy büfent valamit, akkor sem mond semmit, mert a torkában elakad a hang, és kinyílik a száj egy résnyire, mintha mondana valamit, de mégsem mond semmit, hanem tolja az előtte állót, hogy ő most itt akkor is átvág ha törik, ha szakad… miért nem szólnak? miért nem mernek kimondani egy ki_@szott szót?, "elnézést" nem kell több, csak ennyi... és odébb áll az illető, mert észreveszi, tudja, hogy mire készül a mellette álló emberke... ha meg odaszólok, hogy minimum egy böffentést elereszthetnél, ha már elgáncsoltál… akkor a tolakodó van megsértődve, hogy én hogy merek megszólalni és az ö lelki békéjét megzavarni, hisz ö is csak közlekedik…
a harmadik dolog, ami b@sza még a csőrömet, mi a fenéért nem tudják megtanítani, a szülök a kölykeiknek, hogy ha felszáll egy járműre, akkor vegyék le a táskát, mert akkor több hely marad, ezáltal kényelmesebben utazik ö is, meg a körülötte állók, üllők...
ki is tomboltam magam hirtelennyiben
(OKÁDNOM KELL TŐLE) kék-rózsaszín csíkos tornacipő, fülbevaló.
