Vízvonal:

A vízbe merülő hajó testén a (hullámmentes) vízfelszín által érintett vonal.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Merülés:

A hajó vízbe legmélyebben merülő pontjának vízszinttől számított függőleges távolsága.

Egyes helyeken a tengeren is, de különösen a folyókon rendkívül fontos ismerni, hogy a hajó milyen mélyen merül a vízbe. Ezért a hajók oldalán – általában több ponton – merülési mércét helyeznek el. Korábban ezt szegecselték, majd egy ideig a festett jelölés volt használatban, manapság hegesztik.

A merülési mércéről leolvasott adatok alapján kiszámítható a hajóba berakott rakomány mennyisége.

A merülési mérce segítségével pontosan ellenőrizhető a hajó úszáshelyzete is, ennek révén kiküszöbölhető az oldalra dőlés, illetőleg előre vagy hátra bólintás (orr- vagy fartrimm).

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vízkiszorítás:

Amint azt Arkhimédész törvénye alapján tudjuk, minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt, amennyi az általa kiszorított víz súlya. A felszínen úszó hajó így értelemszerűen a saját tömegével megegyező tömegű vizet szorít ki.

Ebből következik, hogy a vízbe merülő hajó által elfoglalt térfogat alapján meghatározható a hajó saját tömege.

A vízkiszorítás értéke tehát tulajdonképpen a hajó saját tömegét adja meg.

Egyes hajótípusoknál (például személyhajók, vontatók, hadihajók) a hordképesség elhanyagolható, illetőleg érdektelen. Ezeknél a hajóknál jellemző értékként a vízkiszorítást szokás megadni.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hordképesség:

A hordképesség a hajóba berakható tömeget méri tonnában mérve. A bruttó hordképesség a teljes teherbírást jelenti, amibe az árun kívül a gépek, berendezések, üzemanyag is beletartoznak, míg a nettó hordképesség csak a hasznos kapacitást (a szállítható rakomány tömegét) fejezi ki.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Űrméret, űrtartalom;

A hajók térkapacitásának mérésére két rendszer van használatban: a bruttó és nettó regisztertonna illetve az 1982-es hajómérték konvenció alapján a konvencióhoz csatlakozó államokban azt felváltó bruttó és nettó tonna.
Bruttó/nettó regisztertonna

A regisztertonna – neve ellenére – nem tömeg-, hanem űrmérték. 1 regisztertonna = 100 köbláb = 2,8316846592 m³. A hajók köbözéséről szóló 1969. évi nemzetközi egyezmény óta az aláíró országokban nem használatos.

A bruttó regisztertonna (BRT) az egész hajó űrtartalmát méri.

A nettó regisztertonna értéket a BRT-ből képzik úgy, hogy kivonják belőle a következőket:

személyzeti szállás
parancsnoki híd
gép- és fűtőházak
üzemanyagtartály
ballaszttartályok
szivattyú
éléskamra
műhelyek és készletraktár

Bruttó űrtartalom

A fogalmat a 56/1982. (X. 22.) MT rendelet (a hajók köbözésére vonatkozó 1969. évi nemzetközi egyezmény kihirdetéséről) írja le.

Egy hajó bruttó űrtartalmát (GT = gross tonnage) a következő képlet alapján kell meghatározni:

GT = K1 x V

ahol:

V = a hajó valamennyi zárt terének össztérfogata köbméterben,

K1 = 0,2 + 0,02 x log10V

A bruttó űrtartalom egy, a hajók összes belső térfogatát jellemző dimenzió nélküli mérőszám.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Forrás; Wikipedia

Remélem ez a pár info még jobban segít a hajós cikkekben feltüntetett adatok megértésében.

Üdv: Recon666