Zsuzsi-nap volt ma. Jegyezzük meg jól, fontos név ez Parci-bá' számára.

Aztán: jó virágot adtam ajándékba, pedig nem volt sok támpontom ám! Ment még nyalóka, azzal - remélem - szintén betaláltam (ez mondjuk könnyebb volt), a szlovák ostiepokot pedig mindenki szereti.

Megnéztük a ''Konyec - az utolsó csekk a pohárban'' című filmet, egész jópofa volt. Tetszett, kicsit lassú volt, de nagyon aranyos!

Más, kockulás: megjött a Nikkor 18-200mm VR lencséééém! Ez egy csoda. A képminősége korrekt/elfogadható, viszont a kényelem, amit nyújt, pótolhatatlan. Egyetlen lencse, stabilizált, nincs cserebere, és bár jóval nehezebb, mint a kitobi, azért cipelhető.

Thom Hogan írja egyébként a Nikon D40-ről, többek között: Excellent Image Quality. State of the 6mp art. Enough said. Nos, igen, ennyi. Ha nagyvezír leszek, mindenkinek jár majd egy, alanyi jogon, egy 18-200mm VR obival.

Mi van még? Megvettem magamnak a fullos MGS3 Subsistence játékot, gyönyörű szép. Intézem már a Portable Ops-ot is, és ha lesz egy kis időm, jön a Twin Snakes is. Ezekkel valahogy kihúzom az MGS4 megjelenéséig...

Két kövér hangfal hiányzik még a nappaliból, meg át kell fúrni egy polcot, és akkor végre összeáll a hifi/házimozi. Nagyon sokat hallgatok zenét mostanában, a dvd-játékos tud mp3-at is (régi darab, nem triviális, de tudja), szóval az lesz az igazi kánaán.

Aztán: beteg vagyok, és van egy cseszett nagy ragya a homlokomon, de pont leszarom... :-)

Végül: a minap fogalmaztam meg magamnak, hogy az elmúlt 3 hónapban öregedtem vagy 2 évet, ugyanakkor az egyedüllétre adott válasz, illetve a saját helyzetem megfelelően látása (ti. most egy számomra új életformát tapasztalhatok meg) fiatalított rajtam vagy hármat. És ez jó, hiszen az öregedés elkerülhetetlen, így nem kell siettetni sem. A felszedett bölcsességek úgy is megmaradnak. Aki most legyintene, hogy ''ó, én lezártam már ezt a korszakomat''... nos, úgy kell neki, annyival kisebb új-élmény halmazból válogathat. :-)