Általános dolgokról írnék, de ahogy fogalmazgatom magamban, mindig arra jutok, hogy ezek pusztán az én tapasztalataim, tehát kár volna globális tanulságként forszírozni őket. Nem is gondolom őket annak, de azért általános esetben írok.

Sokat gondolkodtam ma azon, hogy mikor mondhatja azt valaki, hogy felnőtt, milyen kötelező lépcsőkön kell átesnie, mikor ''elkészült ember'' már vajon? Arra jutottam (28 évesen, szóval take everything with a pinch of salt), hogy soha. Legalább háromszor éreztem már, hogy ''most már felnőtt vagyok'', és minden bizonnyal fogom is még párszor. Vannak persze tanulságok.

''Kell'' egy szerelmi csalódás a kamaszkorban, hogy az ember eldobja az ideális eszményképeket (öröke szeretni foglak, soha nem hagylak el stb). Akkor ledől egy világ. ''Kell'' egy komoly párkapcsolat utáni csalódás később, hogy rájöjj, hogy a dolgok nagyon is múlandóak és ha nem értékeled őket eléggé, amíg tartanak, nem cselekszel jól. Megint ledől egy világ, többnyire. ''Kell'' egy szakasz az életedben, amikor egyedül vagy (itt tartok most), mert meg kell találnod magad, önállóan, egyedül, segítség nélkül. És azt hiszem, ez a típusú feladat még sokszor előjön később. Ha az embernek gyerekei lesznek, családja lesz, meghalnak a szülei, ezek mind-mind olyan dolgok, amikor újra meg kell találnia magát.

Korábbra is igaz egyébként. Először mész suliba 6 évesen, ott hagynak a szüleid, és meg kell találnod magad egy tök új helyzetben. Pokoli nehéz. Kamaszként senki sem ért meg, el kell fogadnod, meg kell találnod magad. És aztán amikor először igazán egyedül leszel, az is egy nagyon új helyzet. A családról nem is beszélve.

A kulcs talán mindig ott van, hogy amikor az ember egyszer már megtalálta magát, rendben van, változik az élete és újból ''kezdheti elölről''. Persze a régi tapasztalatok megvannak, de jönnek új kihívások. Mint egy számítógépes játék (kocka volnék?), ahol a kettes pályára kerülve már simán agyonvernél bárki az egyes pályán... de sosem kerülsz már az egyes pályára, a kettes pályán pedig keményebb szörnyek jönnek.

Nagyon fontos viszont, hogy magadra lelj, mert amíg ezt nem teszed meg, a körülötted lévő emberekben és jó eséllyel magadban is könnyen kárt okozol. Egy jobban kialakult ember jobban tudja, mit szeretne, mit tud adni, mire kell figyelnie. Nagyon fontos, hogy tudd, hogy mit tudsz adni, hogy miért jó veled, hogy miért épp téged válasszon a párod. Legalább annyira fontos, mint hogy mit keresel benne...