Tipikus élmény, biztos mindenki átélte már párszor. Szóval megbeszélsz egy számodra fontos, ellentétes nemű személlyel (hacsak nem vagy meleg... :-)) valamit, ami involválja*, hogy egy adott napon felhívjon, vagy írjon neked...

...és onnantól számolod a napokat. Akárhányszor megcsörren a telefon, jön a postás (a régi szép idők, ugye...) pulzus és adrenalin az egekben, meg ilyesmi. Persze ez kamaszkorban jellemző leginkább, de épp ezért jópofa dolog, amikor egy felnőtt ember azon kapja magát, hogy épp megint gyerekké vedlett.

Ráadásul a mai, kommunikációban intenzív világban ez az adrenalin-bomba nem naponta egy-kétszer jön, hanem - legyen mondjuk email vagy mobil a közeg - akár napi 10-30-50-szer. A hülyegyerek meg ész nélkül nyomkodja a ''fetch new mail'' gombot, vagy sasolja a mobilját. Cool :-)

(* szarsznob dolog ezekkel a magyarul helytelen, felvágós az angol izékkel nyomulni, de most szarsznob kedvem van. Senki nem mondta, hogy jófej volnék.)