Sajnos a munkahelyemen csak a regionális adó jön be a rádión, ezért azt hallgatjuk egész nap. Hogy finoman fogalmazzak, előszeretettel játszanak kommersz "zenéket", épp olyanokat, amiket nem szeretek.
Van mondjuk Inától a Hot. Ezt a számot elmondhatatlanul utálom, nem értem, egyszerűen nem tudom feldolgozni, hogy lett belőle ekkora sláger. Ráadásul ahogy hallom, egész sok embernek ez a csengőhangja. Ők még nem unják?? Szerencsére mostmár kevesebbet játsszák, csakúgy, mint a Pokerface-t. Erről még most is azt tartom, hogy aránylag, és szigorúan a műfaján belül nem annyira borzasztó, csak az őrület körülötte...
Van még ugye Cozombolis. Na ő tényleg a legalja... Adott ez az egyébként tehetséges srác, és ilyen nyomorult, semmilyen zenét csinál, amit érthetetlen módon megesznek az emberek- nem kicsit... Húúú, még mondanivalója is van, mert szeretni kell egymást, ááááá... Igaz, a szövegei annyira borzasztóan erőltetettek, hogy az förtelmes, de mintha ez rajtam kívül senkinek nem tűnne fel. Érthetetlen.
Mostanában kezdtek játszani egy zenét, ami meglepő módon kifejezetten tetszik, van húzása, tényleg. Kiderítettem, mi a címe, megnéztem a jutúbon, és megint csalódnom kellett, hogy milyen elb*szott egy klipje van. Na de a rádióban legalább nem látom. Szerintem tényleg.
Az abszolút favoritom a rádiós zenék közül: Dance with somebody. Ez lett olyan igényes szerintem, hogy épp azon csodálkozom, egyáltalán slágerré vált. De örülök neki, mert ha nem játsszák a rádiók, valószínűleg nem ismerem meg, pedig nagyon vidám kis nóta.
Beszélgessünk a rádiós zenékről?