Eme kis okfejtésemben nem próbálok meg semmi világrengető okosság feltárását, csupán könnyed formában próbálom megfogalmazni életem eddigi talán legsikertelenebb részét.
Nézzük is a bajok forrását. A NŐK. Szépek, aranyosak, finom az illatuk, szemetgyönyörködtető a "műszaki" kivitelezésük. Ez maga még nem is gond, ám mi van akkor, ha megpróbáljuk őket hozzáadni Bálinthoz. Az eredmény lehangoló: mintha két mágneses déli pólust próbálnánk egymáshoz közelíteni.
Mivel a forrást láthatóan könnyen azonosítottuk, nézzük, milyen okok járulnak hozzá eme roppant érdekes természettudományos jelenséghez. Ehhez először vegyük szemügyre mintapéldányunkat, Bálintot. Bálint 20 éves, átlagos testalkatú, a róla elmondottak alapján kellemes benyomást kelt. Egyes nőnemű egyedek szerint aranyos is, bár ez a jelző általában abban a kontextusban hangzik el, hogy "Aranyos vagy, de...". Kapcsolatépítését nehezíti az a tény, hogy gátlásai az átlagosnál erősebbek, viszont egy szerető barátnő utáni vágya minimum ilyen erős. Ez aztán a paradoxon...
Alanyunkról bővebb forrás megtalálható itt, ezért több szót most nem vesztegetnék rá.
Az okok hipotézisének felállításához szükséges még a korábbi, egytől egyig kudarccal végződött párkeresési projektek felületes ismertetése. Első vonzalmai egy nő iránt, mint a legtöbb fiatal életében, 12 éves korában érték. Aranyos lány volt, gyönyörű. Csak sajnos volt egy olyan kellemetlen tulajdonsága, amit túl későn ismert fel Bálint. Ez pedig az, hogy a lány csak játszadozott vele, de semmit nem akart tőle. Emberünk szívének ez nem esett túl jól, itt kezdődtek erősödni a gátlásai.
Második kiszemelt alanyánál már nagyobb sikereket ért el, ámde talán ennyivel tragikomikusabb a helyzet is. Ez már szakközépiskola 3. osztálya volt. Bálint, félve egy újabb csalódástól, nem is foglalkozott a lánnyal sokáig, ámde a nőstény addig-addig járta körül, mígnem vallomást tettek egymásnak. Minden nagyon szépnek, és jónak tűnt. Túlságosan is... Egy hét után a lány hirtelen bejelentette, hogy vége, minden magyarázat nélkül. Azt az állapotot, amiben alanyunk volt ekkor, nem írom le, aki volt már ilyen helyzetben, szavak nélkül is megérti.
Durván fél évvel később aztán beköszöntött a "nagy szerelem". Legalább is akkor még így hitte. Egy olyan nőnemű egyedre jutott a választása, akit már 12 éve ismert, és a lány már régóta odavolt érte, de ezt titkolta. Nagyon jól érezte magát vele, azonban a lány gyakran beteg volt, így nem tudtak annyi időt együtt tölteni, mint szerették volna. Eljött az érettségi, mindketten külön város egyetemére adták be jelentkezésüket, így a hölgy úgy érezte, az a tisztességes, hogy szakít egyedünkkel, mivel őt olyan jó embernek, és annyira jó társnak tartotta, hogy ezt érezte tisztességesnek vele szemben. Egy újabb paradoxonnak tűnő eset... Persze ezt csak később merte bevallani, az eredeti indok az volt, hogy csak barátként tud rá tekinteni, férfiként nem.
Aztán megkezdődött az egyetem, szinte azonnal meglátott egy másik példányt. Mondhatnánk, hogy szerelem első látásra. Kerülgette a lányt, kereste, hogy érhetné el a szívét, de mint az eddigiekből következik, újabb kudarc. Együtt mentek egy buliba, de ott egész egyszerűen rámászott egy másik férfiegyedre, és itt Bálint már tudta, minden kapu bezárult. Újabb kiborulás, agyilag elborulás.
Utolsó projektje egy mondhatni hamvába halt próbálkozás volt. Barátjáék koncertjén meglátott egy lányt. Nehéz munkával megszerezte elérhetőségét. Felvették a kapcsolatot, de természetesen a lány a szünet kezdete előtt nem akart új barátot, szóval a lekoptató duma, ennek ellenére vizsálati egyedünk egyik barátjával összejött. Hogy a játékos társadalomtól kölcsönvett kifejezéssel éljek: Epic fail!
Most, hogy az előzményeket kielemeztük, nézzük, milyen okok lehetnek, hogy minden egyes kísérlet kudarcot vallott:
- nem megfelelő az egyedünk: ez bizony megeshet, mindenkinek szíve joga eldönteni
- gátlások: nah igen, ez a kemény dió. Gátlások könnyen kiépülnek, annál nehezebben dőlnek le
- egyedünk rossz párválasztási metódusa: igen, itt is lehet gond, hiszen Bálint sajnos speciális igényeket állít fel egy nővel szemben: legyen szép, kedves, meglegyen a magához való esze (bár lehet pont ez játszik abban közre, hogy elutasítják ), valamint szereti a teltkeblű nőstényeket.
- a nagy számok törvényének elmaradó beteljesedése: eszerint megfelelő nagyságú mintánál a kívánt eseménynek be kellene következnie. Ez itt, mint láttuk, elmaradt.
- a már említett, "Aranyos vagy, de..." túlontúl nagy számú előfordulása
- az a ma már talán fucsának tűnő elve, hogy olyan nőkre nem hajt rá, akinek van párja, bár sokszor mondják neki, hogy csak az a nő foglalt, akin fekszenek
További észrevételek hozzáfűzését a tanulmányt olvasó kollégáktól várom.