Tudjátok, hogy az aranyhalat miért nem állatkinzás abban a pici üvegcsében tárolni? Mert az aranyhal beltenyésztett, és ez az operatív háttér tára rovására ment, szar a memóriája. Kb 3 mp az, amire képes visszaemlékezni, ezért van az, ha megijeszted, csak pár másodpercig van megzavarodva. Hát most ismét megbotlottam, es beleakadtam egy ilyen mittudomenmibe, nevezzük ezt is mondjuk nőnek. Most nem tudom minek tudható ez be, avagy csak szimplán valamelyik rokona az egyik szülője naaagyon közeli barátja, vagy valami hasonlót tudok elképzelni róluk, de egy nagyon jó hasonlatot tudok rá mondani: Olyanok, mint a kesztyü. Ha nem óvatosan jössz ki belöle, vagy rádtapad, vagy kifordul. Az esetek szerencsetlenebb végletében mind2
Férfiasan kijelenthetem, most nincs nagy szerencsém az ilyenben, de legalább ismét tanultam valamit.

A legnagyobb baj meg mindig az, hogy ~3 hónapja belebolondultam egy gyönyörű, okos, kedves, aranyos, jókedvű, humoros angyalba. (ha az előbb a nőről beszeltünk, akkor itt angyalról van szó) Mikor meglátom, már jobban érzem magam, és amikor beszélgetek vele, szinte nem vagyok önmagam, elforralja a vérem. Komolyan mondom, azt a huncut mosolyt, a nevető szemet mindenkinek látnia kéne. Gyakorlatilag mindent kedvel, ugyanazokért rajong, mint Én. Már-már ijesztő! A komplementerem, és egyben a tükörképem. Befejeztem a fröcsögést, képtelen vagyok leírni milyen érzés. Imádom!
Persze a 10 lépés féktávolségot megtartom, mert ennek jó vége nem lehet. Pofára esés, csalódás, és kalap Kabát… (már ha nem a legelején esnék pofára