Nemsokára teljes mértékben összeköltözünk Pécsen, a saját lakásunkba, ahol csak mi ketten leszünk. Elgondolkodtam, hogyan fogjuk megélni, ha nem lesz más körülöttünk? Ha csak mi leszünk, ha nem kel figyelni másra, hogy ki mikor megy zuhanyozni, hogy éjjel 2-kor ne szárítsak hajat, ha kimehetek egyszál fehérneműben a wc-re stb.

Meg amúgy is, mi a bánatot fogok csinálni hétköznap este? Amikor nem lesz ott más. Első tippre főzni-főzni-főzni, meg dolgozni, meg filmet nézni, meg edzeni menni, meg minden, de hogy ezt hogy fogjuk megélni majd az piszkálja az agyam, lehet hogy két hét és kiderül.

A főzés, attól kicsit tartok. Bár még nem főztem olyat (mármint egyedül) ami Mackónak nem ízlett volna, de azért bennem van a félsz, hogy hosszú távon nem biztos hogy menni fog, pedig ez az élet rendje. Most még élvezem, hogy heti 1-2 alkalommal én főzök a családnak és eddig mindig ízlett, kiderül mi lesz.

Elég régóta lakom külön a szüleimtől, 2008 szeptembere óta, de mindig valakivel, akihez alkalmazkodni kellett. Persze most is kell, Mackóhoz, de ez mégis más, ez valahogy teljesen más lesz kíváncsi vagyok hogy mihez kezdünk egymással.

A hely ahova költöztünk nagyjából tökéletes nekünk boltok vannak a környéken, leendő törzshelyünket megtaláltuk, busszal 10 perc körül belül a belváros, a munkahelyemre is könnyen eljutok busszal, Mackó meg úgyis kocsival jár, de közelebb leszünk mindenhez, mint most, kivéve persze Mackó családjához.

Azért bennem van a félsz rendesen