2019. április 26., péntek

Gyorskeresés

Robotizált váltó - soha többé!

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Szokásomtól eltérően ezúttal nem videokártyákról, hanem az évek során használt autóimról olvashattok ebben a bejegyzésben.

Magyarországon az automata váltóra sokan értelmetlen amerikai őrültségként gondolnak. Jellemzően azok vélekednek így, akik még soha nem vezettek automata váltós autót. Jómagam azonban biztos voltam benne, hogy saját használatra kizárólag ilyen váltóval szerelt kocsit fogok vásárolni. Az élet mégis úgy hozta, hogy első autóm kézi váltós volt, de utólag belegondolva ez nem akkora probléma: semmiképp nem árt, ha az ember rutint szerez az itthon erősen domináló kézi váltóval még akkor is, ha a későbbiekben kizárólag automatát fog használni, ugyanis bármikor előfordulhat, hogy szükséghelyzetben kézi váltós autót kell vezetnünk.

Mivel sokakkal ellentétben sosem voltam abban a helyzetben, hogy a szüleimtől autót kapjak, ezért első gépjárművem megvásárlására szűkös keretek álltak rendelkezésre: első munkahelyem keresetéből összespórolva nagyjából 300 000 Ft körüli összeggel gazdálkodhattam. Őseim nyomására lemondtam az automata váltós Opel Calbirákról és bukólámpás Mazda 323F-ekről, és ismerősi körből egy Opel Corsát vásároltam, mely ugyan nem túl "menő" autó, ám én mégis elégedett voltam vele.

Első autóm: 1994-es Opel Corsa B Swing 1.2 8V (kézi váltó)

Egy fehér, 5 ajtós B Corsa ritkán képezi az ember vágyainak netovábbját, ám mindenkinek javasolnám, hogy egy hasonlóan fapados autóval kezdje a vezetést, hiszen egyrészt az ilyenért nem kár, ha esetleg összetöri, másrészt pedig ez után minden komolyabb és jobban felszerelt autót igazi fejlődésként fog megélni. A kis Corsa egyébként hűségesen szolgált, és soha semmilyen műszaki probléma nem volt vele. Sose voltam a pimpelések híve, ezért kizárólag típusazonos látványjavítóként kerültek az autóra a 15 collos Corsa GSi felnik, melyet a Vateráról vettem használtan, és kicentírozhatatlan tojás alakúak voltak, de jól mutattak az autón :)

Az ehhez a típushoz létező leggyengébb motorral volt szerelve (vicces módon az ezres, 3 hengeres is erősebb volt), mely mindössze 45 lóerőt tudott, vagyis nem kellett attól tartani, hogy a jogosítványt veszélyeztetem egy esetleges gyorshajtással. Ha az ember kinyomta a szemét, akkor azért a városi forgalom ritmusa tartható volt vele, de országúton egy előzést már komolyan meg kellett fontolni, mert istenkísértés számba ment, autópályára pedig nem is merészkedtem fel vele az alatt a 2 év alatt amíg nálam volt. Elsősorban városban használtam, illetve Balatonra utaztam le vele. Egyedül a nyáron 8, télen 10 literes fogyasztás volt kissé kellemetlen mellékhatása az erőtlen motornak.

A belső meglehetősen puritán, ám ehhez képest kellemes összhatású és jól használható volt. Elektromos ablakoknak, klímának, CD-s rádiónak persze nyomát se keressük, sőt még szervokormány sem volt benne. A sors fintora, hogy az egyetlen említésre méltó extra, a távirányítós, riasztóval egybekötött központi zár természetesen felmondta a szolgálatot, minek következtében a jobb hátsó ajtó nem volt nyitható. Az autó mentségére szóljon, hogy a szerkezet nem gyári volt, hanem utólagos beszerelésű, azt az ajtót pedig amúgy sem használtam soha :)

Második autóm: 2003-as Renault Laguna II Privilege 2.0 16V (automata váltó)

A kis Corsa hűségesen szolgált, de idővel, az anyagi lehetőségeim javulásával, valami kényelmesebb, és nem utolsó sorban férfiasabb autóra vágytam. Ideje volt megvalósítani az eredeti tervemet: az automata váltós autót. Most biztos sokan felhördülnek: pont egy Lagunával? A francia autók, és közöttük is ez a típus itthon megbízhatatlan, gyenge minőségű modellnek van beskatulyázva. Pont ennek az előítéletnek köszönhető, hogy a használtpiacon alig van ára, így belefért a megcélzott egymillió forintos keretbe, és a legőszintébben állíthatom, hogy minden előítélet alaptalan: ez egy jó minőségű, és legfőképpen nagyon kényelmes autó! Emellett szerintem jól is néz ki: kupészerű felépítésével kilóg az általános VW Passat - Ford Mondeo sedan kategóriából, ugyanakkor az ötajtós felépítésnek köszönhetően jobban is pakolható.

Automata váltóval leginkább 3.0 V6-os Lagunák kaphatóak, a 2000-es benzinessel elég ritka, ezért szerencsém volt, hogy sikerült szert tennem egy igen megkímélt, keveset futott példányra. Az előítéleteket megcáfolva az autóval soha semmilyen komolyabb műszaki probléma nem volt, eltekintve egy akku cellazárlatot, de az nem köthető szorosan magához az autóhoz.

Az automata váltó pedig pontosan azt hozta, amit vártam tőle: hihetetlen kényelmes, felsőbbrendű érzést. Az autó vezetése nem nyűg többé, nem lesz izomláz az ember bal lábában a dugóban araszolástól, egyszerűen csak a gázt kell nyomni, sőt dugóban még azt se, hiszen a fék felengedésével az autó kis sebességgel araszol előre, ami dugóban, vagy garázsból ki-be álláshoz tökéletesen elegendő. Sokan ezt a "kúszást" nem szeretik az automata váltóban, de nekem pont ez jött be a leginkább. Emellett emelkedőn se fogunk soha visszagurulni, hiszen a váltó megtartja az autót akkor is, ha nem nyomjuk a féket. Lefulladni szintén nem fogunk sohasem, ha a motor üzembiztos. Egyszerűen tökéletes, engem tökéletesen megfogott magának: az automata váltót a legalapvetőbb kényelmi extrának tartom! Azért persze vannak árnyoldalai is: a 135 lóerős motorral a Laguna amúgy sem egy versenyautó, de a váltó reakcióidejével is érdemes számolni. Az "ezen a sárgán még átcsúszunk" manővereket nem érdemes erőltetni, mert a gázpedál lenyomására az esetek többségében csak nagy késéssel fog gyorsulni az autó. Előzésnél se árt észnél lenni, és számolni a visszaváltás 1-2 másodperces idejével. Ilyen esetekben érdemes használni az egyébként teljesen felesleges tiptronic funkciót, melynek segítségével kézzel válthatunk vissza, hiszen ez a hagyományos, nem sportosra hangolt automata nem igazán fogja ezt megtenni helyettünk.

A Laguna belterére semmilyen panasz nem lehet: a plüss ülések hosszú távon is kényelmesek, egy 3 órás út után is kipihenten száll ki belőle az ember. A Privilege felszereltség többek között kétzónás digitális klímát, ülésfűtést, tempomatot kínál, melyek mind tökéletesen működtek is, és az én autómban volt napfénytető is, ami szintén egy igen jó extra, hiszen kevésbé lesz bezártság érzete az embernek, ha felülről is besüt a nap :) A csomagtartó hatalmas, a hátsó ülések ledöntése után gond nélkül nyel el 2 db kerékpárt, vagy akár egy komplett kanapét (persze szétszerelt állapotban). Gyakran segédkeztem a nagyobb darabok fuvarozásában egy 5-ös BMW-vel rendelkező havernak, ugyanis a "presztizsszedánban" még a hátső ülések sem hajthatók le :)

Harmadik autóm: 2003-as Fiat Stilo Abarth 2.4 20V (robotizált váltó)

Gondolom az eddig leírtakból is kitűnik, hogy a Lagunát nagyon szerettem. Hogy akkor miért cseréltem le? Nos, sajnos a legjobb dolgokat is megunja az ember egy idő után. A Laguna hűségesen szolgált, és tökéletesen elégedett voltam vele, de egyre gyakrabban nézegettem a használtautó hirdetéseket, hogy mire is lehetne lecserélni? A végső lökést pedig az adta meg, hogy az új lakásomhoz tartozó mélygarázsban a férőhelyek erősen limitált méretűek (elsősorban hosszban), így a Laguna nem, vagy csak cipőkanállal fért volna be. A feladat tehát adott volt: szükség van egy olyan autóra, ami a Lagunánál kisebb, de legalább olyan jól felszerelt, automata váltós, és nem utolsó sorban nem drágább nála, hiszen a lakás project mellett nem fordíthattam extra pénzt az autócserére. Ja, és természetesen a nőies autók (Nissan Micra, Toyota Yaris és társaik) is ki voltak lőve. Mi marad a pakliban? Ha jobban belegondolunk, nem sok minden. Unalmas, és kis motorral szerelt 4-es Golfok, amerikai piacra szánt (csúnya, nagy lökhárítós) Ford Focus, első generációs (vagyis csúnya és öreg) Audi A3-as... egyikhez sem fűlött a fogam igazán. És akkor szembejött ő:

Egy újabb általánosan lenézett (ezáltal olcsó) típus: a Fiat Stilo, annak is a legerősebb, és legjobban felszerelt Abarth változata. A 3 ajtós Stilo-k mindig is tetszettek (ellentétben az 5 ajtóssal, ami meglehetősen unalmas, semmitmondó formájú lett), kellően férfias és agresszív, mégis rövidebb a Lagunánál mintegy 30 centivel. A felszereltség pazar, ráadásul a tulaj hajlott az 1:1 cserére, így még az eladással sem kellett fáradoznom. Tehát belevágtam... vajon jól tettem?

Itt jön a képbe a Selespeed elnevezésű robotizált automata váltó, mely a post megírásának apropóját adta. A korabeli tesztek kivétel nélkül szidták, ám én mégis úgy voltam vele, hogy ez volt a Stilo csúcsmodellje, annak idején Schumacherrel reklámozták, és a drágább Alfa Romeo modellekbe is ezt szerelték, sőt egyes fanatikusok szerint a Ferrari F355 F1-ben használt megoldással is rokonságban áll, tehát annyira rossz nem lehet... vagy mégis?

Lássuk, miről is van szó. A Selespeed nem más, mint egy 5 sebességes kézi váltó, amire rászereltek egy hidraulikát, ami kapcsolja, valamint egy elektromos kuplungot. Váltani a kormányra szerelt gombokkal, és a váltókar helyén lévő joystick-al is tudunk, emellett teljesen automatikus üzemre is képes. Eddig papíron nem rossz. Viszont a valóságban korántsem ennyire jó a helyzet. Az, hogy az autó kissé "bólogatva" vált, még a legkisebb gond, ezzel teljes mértékben együtt lehet élni. Igazából onnantól, hogy elindultunk, már nem sok gond van... na de az elindulás! Kuplungpedált ugyebár nem találunk az autóban, viszont az automatából ismert kúszás sincs jelen. Elindulni a gázpedál lenyomásával lehet... óvatosan! Mondom ÓVATOSAN! Ha hirtelen lépünk a gázra, akkor annak kerékcsikorgás és nyakkitörés lesz a vége (mégis csak egy 170 lóerős motor van ebben a kis kasztniban). Ha viszont nem nyomjuk eléggé a gázt, akkor nem történik semmi. Meg kell találni azt a pontot, ahol az automatika "úgy gondolja", hogy ideje felengedni a kuplungot, és akkor elindul az autó (némi akadozás és rángatás mellett).

Ennél sokkal nagyobb probléma van, ha történetesen emelkedőn kényszerülünk elindulni, ugyanis mivel kúszás nincs, ezért az automatához szokott ember meglepődve tapasztalja, hogy ez az autó bizony VISSZAGURUL! Első alkalommal kissé leizzadtam, majd párszor csikorgó kerekekkel indultam, mire rájöttem, hogy az ilyen eseteket bizony csak úgy lehet megoldani, ha bal lábbal fékezve akadályozzuk meg az autót a visszagurulásban (a kézifékkar ugyanis lehetetlenül rossz helyen, pont a kartámasz alatt van, így annak a használata nem túl kényelmes). Az emelkedőket amúgy sem "szereti" a váltó, hiszen mivel nem igazi automata, ezért nincs benne dőlésszög érzékelés sem, vagyis emelkedőn nem pörgeti jobban a motort, hanem vígan felváltogat 4-esig, ahol már az egyébként tényleg erős és jó motor sem túl vehemensen mozgatja az autót. De a "fekete leves" ezzel mér nem ért véget. Képzeljük el a következő szituációt: motorfékkel gurulunk egy körforgalom felé, második sebességi fokozatban van a váltó, az automatika pedig "úgy dönt", hogy kinyomja a kuplungot. Hirtelen, miközben az autó még mozgásban van, érzékeljük, hogy szabad a behajtás a körforgalomba, vagyis megnyomjuk a gázt... a reakció erre egy hatalmas rántás lesz, még akkor is, ha óvatosan kezeljük a gázpedált. És ez nem hibás, hanem ilyen gyárilag!

Azért, hogy némi jót is mondjak a Selespeed-ről: tény, hogy jóval jobb a reakcióideje, mint a hagyományos automata váltónak, vagyis az előzések előtti visszaváltások nem okoznak többé stresszhelyzetet, és nem oroszrulett a manőver, hogy sikerül-e időben visszasorolnunk, vagy a váltó lustasága miatt felkenődünk a szemből érkező kamionra :) Emellett a sokak által "F1 váltónak" nevezett, kormányra helyezett gombok is hoznak némi wow-faktort a vezetésbe, bár én úgy vagyok velük, mint az okostelefonokkal: először rácsodálkozik az ember, hogy "jé, ezt is tudja", és örül neki, ám később csak egy fölösleges, kihasználatlan extra marad.

Az autóra a váltón kívül egyébként nem lehet panasz. A helykínálat elöl majdnem akkora, mint a Lagunában volt, cserébe viszont hátul még gyerekek számára is szűkös a hely (főleg a lábtér). De ez igazából nekem nem okoz problémát, hiszen az esetek túlnyomó többségében egyedül használom az autót, 1-nél több utas pedig szinte sosem utazik velem. A felszereltség is példás, megvan minden elképzelhető elektromos kütyü, és még egy nagy képernyős gyári navigációt is kapunk, ami Magyarországot is ismeri, igaz mai szemmel kissé vicces a grafikája, és pilótavizsgás a programozása, ezért inkább a jól bevált iGO-t használom :) Egyetlen szívfájdalmam, hogy a csodálatos panoráma üvegtetőt sajnos nem vették meg ebbe az autóba, pedig háromszázezres újkori árát minden további nélkül kifizetném érte ma is.

És hogy jó vásárt csináltam-e ezzel az autóval? Alapvetően tetszik, a teljesítménye pedig nyilvánvalóan sokkal jobb, mint a Lagunáé volt (emellett viszont a fogyasztása nem magasabb). Az viszont gondolom kiderült az eddigiekből, hogy a Selespeed váltót maximum megszokni lehet, de megszeretni nem. Ennek ellenére a szokásos 2 éves periódust ez az autó is ki fogja szolgálni nálam, utána pedig lehet gondolkozni az utódon. Egy biztos: ezentúl csak és kizárólag hagyományos automatát vagyok hajlandó venni! Sajnos egyre inkább terjednek ezek a robotizált váltók (DSG és társai), úgyhogy egyre nehezebb lesz hagyományos automatával szerelt, de kis méretű autót találni...

Hozzászólások

(#1) bambano


bambano
(Jómunkásember)

F-est soha...

én vezettem próbaképpen automata váltós opelt, ami papíron 15 lóval erősebb, mint az enyém, csak azért nem röhögtem ki vonyítva, mert rokoné volt és nem akartam családi belháborút... ráadásul abban még turbó is lassította a haladást...

egyébként lehet, hogy egy jobb dsg/pdk váltót meg lehetne szokni (a duplakuplungosokat), nem tudom.

lezso6 szerint a user: rossz számtech karmája van | @netik: There is no Internet of Things. There are only many unpatched, vulnerable small computers on the Internet.

(#2) lapa


lapa
(PH! kedvence)

vicces volt, odaadták a céges automatás hondát, hogy menjél el innen oda. az első 10 kereszteződésben elég hülyén éreztem magam, akkorra leesett, hogy nem bal lábbal kell (satu)fékezgetni.

(#3) Tálydi


Tálydi
(senior tag)

A DSG-t és a hasonló dupla kuplungos váltókat még ne szídd, ha csak nem vezettél egyet és az alapján állítod, mert egyébként borzasztó fejlett, és kényelmes váltók.

DSG mint váltó

DSG-ről is akad benne szó jócskán

Eeeeh, what’s up, doc?

(#4) zoo8800


zoo8800
(PH! kedvence)

Örülj neki, hogy még működik a váltó. A Selespeedről jót még nem hallottam.
A Stilot viszont annál jobban szeretem :B

"nagyon best buy vétel"

(#5) Lauda válasza Tálydi (#3) üzenetére


Lauda
(PH! félisten)
LOGOUT blog

Ez igy van. En dizel dsg-s jettaval mentem, apam az allad leesik tole. :Y

(#6) Blindmouse


Blindmouse
(senior tag)

Én egy Nissan Altimát vezetgettem kint az usákoknál. Először nagyon fura volt, folyton satufékeztem, de igazából rá kellett jönnöm, hogy sokkal kényelmesebb vezetni. Már csak a fogyasztásukon kellene faragni, illetve jó lenne ha nem kellene böhöm motor hozzá. Jó lenne egy full hibrid autómatát kipróbálni egyszer, az biztos más élményt adna.

3440x1400@120Hz #ultrawidemasterrace #gloriouspcgamingrace

(#7) GAI válasza bambano (#1) üzenetére


GAI
(senior tag)

Ez az "F-est soha" a legnagyobb marhaság. A Laguna egy méltatlanul lenézett autó, és a Stilo-val se lenne baj ha nem Selespeed lenne benne :)

(#8) GAI válasza lapa (#2) üzenetére


GAI
(senior tag)

Na igen, automatánál nem használja az ember a bal lábát, ezt meg kell tanulni :) Mivel én eleve mindig is automatát akartam, ezért nekem nem volt nehéz megszokni, hanem mondhatni törvényszerű volt

(#9) GAI válasza Tálydi (#3) üzenetére


GAI
(senior tag)

nem vezettem még olyat, de egy második kuplungtól nem szűnik meg az hogy pl emelkedőn visszagurul... vagy ezt megoldották?

(#10) myteve


myteve
(lelkes újonc)

furcsa egy szerkezet ez a Stilo. :D Amúgy, ha jól tudom, pont az általad leírt lejtős problémára megoldás a pl. újabb Renault-okban megtalálható automata kézifék, amit az autó mindig behúzva tart, és indításkor automatikusan felengedi... Fura, hogy erre nem gondoltak a Fiat szakemberei, gondolom annyira nem lehet nehéz kivitelezni.

I thought what I'd do was, I'd pretend I was one of those deaf-mutes.

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.