Egy izzasztó reggelre ébredni csodálatos érzés. Mikor nincs levegő a lakásban, csak a por. Kinyithatnád az ablakot, de minek? Kint még melegebb van, és csak jönne be a további por. Kint munkások zaja, bent sem sokkal halkabb, a régi ablakok nem fogják meg a hangokat. Minden második autós dudál. Mintha ezzel előrébb jutnának. Ha nem lehet menni, akkor nem lehet, a sor elején lévő autós sem a többiekkel akar bunkó lenni.
Én pedig felébredek. Nem nagyon lehet már tovább aludni ilyen körülmények között. Hiába van beállítva a telefonom ébresztésre, 10:00-ra, ha a munkások 7:30-kor kezdik a légkalapálást. De épül az ország. Ebből azt látom, hogy minden nap valahol ásnak egy gödröt, másnapra pedig betemetik.
A reggeli izzadtságra ráragad a por. Minek öltözzél fel? Hogy erre a ragadós mázra kerüljön valami szilárdabb is? Egy vastagabb ruha alatt még többet lehet izzadni, ami még több porral elvegyülve valami ragadós masszát képez. A tenyered az egéren, mert az egyetlen normális elfoglaltság ilyenkor aszámítógép. Az egér is ragad, a kezed is ragad. Az alkarod is, ami a ragacsos-poros asztalnak támaszkodik.
Fény nem sok jut a szobába, de már így is egyre melegebb van. Van egy gitár a sarokban, az is poros, hiába tegnap takarítottad le. Holnap még porosabb lesz. Ha játszol rajta valamit, talán még ragadni is fog.
A fürdőszobában valamiért még melegebb van. Pedig ablaka sincs. A fürdés valamelyest javít a közérzeteden, de csak ideig-óráig van hatása. Törölközni sem nagyon kell, a száraz meleg levegőben gyorsan szárad a bőr is. Közben a víz elvegyül a porral, és újra képződik ez a ragacs. Ami persze nem látszik, de érzed.
Kimész ebédelni. Kint még melegebb van, a munkások még hangosabban dolgoznak, dudálnak az autók, még nagyobb a por és a dugók is. Ma is új ösvényt kell találni, mert ahol tegnap zebra volt, ma gödör van. Az étkezde egy kis földalatti sötét helyiség, ahol még a kintinél is melegebb van, az olajos sültkrumpli szaga terjeng a konyha felől. Az étel jó, kicsit olajos, de elég nagy adag. Most már belülre is valami meleg kerül, nem hűt semmi. Hazafelé elmész néhány kellemesebb kiülős hely mellett. Itt-ott egész szép lányokat veszel észre. Legtöbbjük dohányzik. A meleg cigarettafüst a benzingőzös forró levegőben nem lehet valami üdítő. Már elképzelni is rossz.
Az aluljáróban néhány koldus, a hét slágere az anyuka a gyermekével. Azért lehet látni mozgássérült kéregetőt, aki ha jön valaki rekordsebességgel vénszorog oda egy kis pénz reményében. Közben visszaérsz a lakásba. Bent áll a levegő, a kint rádrakódott port most beviszed. Ismételten csak a zuhanyzás segít. Egy pohár ásványvíz is aranyat ér. A konyhában valami furcsa szag terjeng, ezért megnézed a szemetest. Ki is cseréled, közben a szagok felerősödnek.
Képzeletedben pedig a Balaton partján vagy, becsobbansz a vízbe, nagyon élvezed a strandolás örömét. S már nem is hallod a délutáni műszakos légkalapácsok monoton zaját...
De még az autók zaja sem hallatszik ide. Csak az a mocsok family frost!
