Gondolom sokan hallottatok a pozitív gondolkodásról. Hogy sokszor mondogassunk egy mantrát, míg végül elhisszük, és hatni kezd: Van pénzem, van pénzem, szép vagyok és hasonlók.
Múltkor olvastam egy érdekes könyvet az önbizalomról az volt a címe, hogy az önbecsülés 6 alappillére. Azzal a megközelítéssel élt, hogy mantrák helyett, inkább kifejtős kérdéseket tegyünk fel magunknak pl: az önérvényesítés számomra azt jelenti hogy… Ha ma csak 5százalékkal több energiát szánok arra, hogy elérjem a céljaimat, akkor azt csinálom hogy… stb.
Ez világított rá, hogy vajon hány csak read only property tulajdonságunk van amit meg akarunk változtatni? Nézzük a programozó, informatikus megközelítést:
Objektum orientáltan programozni jó dolog. Objektumnak lehet egy csomó tulajdonsága, lehetnek függvényei, eljárásai. Egy objektumba betehetünk egy tucat számot, hogy aztán egyetlen függvényhívással megtudjuk a számok összegét, vagy átlagát. Nem kell nekünk bajlódni a számítással, azt az objektum magán belül elvégzi. Erre talál jobb példa a síkidomok területe és kerülete, hisz ahány féle síkidom annyi féle képen lehet kiszámítani a területét, kerületét. Objektum tudja magáról, hogy ő most egy téglalap, háromszög, vagy rombusz aztán kiszámolja magának, nekem csak annyit kell róla tudnom, hogy minden síkidomnak van kerülete és területe. Vigyázni kell rá, hogy a kerület tulajdonságot, hogy definiálja az ember, hogy az tényleg csak olvasható tulajdonság legyen, nehogy már én kívülről mondjam meg, hogy oké, hogy te egy 1x1 négyzet vagy, de a kerületed 1000. Hogy a read only tulajdonságokat ne lehessen felülírni. A régebbi programozási nyelvek fordításnál nem figyeltek erre, és el lehetett követni ezt a hibát, hogy aztán én mondtam meg a négyzetnek, hogy mekkora a kerülete, aztán ez érdekes hibákat tudott eredményezni. Ha az átlag számítást nézzük, akkor ott még szóba jöhet a számítás gyorsítása érdekében a cachelés, hogy minek mindig kiszámolni az átlagot, hiszen ha azt egyszer kiszámoltam, és a számok nem változnak, akkor az átlagom se fog változni, minek újra kiszámolni csak időt vesztek vele. Gyorsabb az értéket eltárolni, és csak akkor újraszámolni, ha bármi is változott. Aztán ha rosszul írtam meg, és a változás nem frissíti az átlagot, akkor az megint hibás működéshez fog vezetni.
Ott vannak a vérbelibb csak olvasható tulajdonságok, az állapotleírok. Fura lenne kódból megmondani, hogy még nem értem a fájl végére, én jobban tudom, hogy ott még kell lennie egy sornak, úgyhogy köpj ki magadból még egy sort, nem érdekel mit mond az OS. Az olyan hibákkal, mint olvasási hiba, megszakadt a kapcsolat meg alapból nem is akarok foglalkozni, hisz egy tökéletes világban ilyenek nem történnek meg, az OS ne beszéljen bele. Fura programozói mentalitás lenne.
Belegondolva az önbizalom, önértékelés, bátorság, értelem, kitartás és még hosszasan lehetne sorolni a listát mind-mind read only propertyk. Lehet mantrázni azt ezt növelő mondókákat, de csak azt lehet velük elérni, mint a régebbi fordítóknál, az agy ideiglenesen lenyeli, aztán mikor új helyzetbe kerülünk, vagy történik valaki új, és újra kiértékeli ezen tulajdonságokat, felülírja a bemantrázott értéket, és pisloghatunk, hogy most mi van?
Programból ezt hogy szokás megoldani? Hát úgy, hogy vannak setterek, és getterek. Ha a csatornát adathiba miatt nem lehet olvasni, akkor nem azt mondjuk, hogy azért is, és de, de de, hanem ok, akkor lekezeljük a hibát, vagy újra megnyitjuk a csatornát, és folytatjuk innen. A lényeg, hogy tudjuk, hogy ezt az attribútumot, csak is úgy tudjuk megváltoztatni, hogy máshol más értéket táplálunk be. Ha négyzetnél 100 területet szeretnénk, akkor annak egyetlen lehetséges módja, hogy azt mondjuk, hogy az oldala 10 egység.
Ezért hatásosabb ez a könyv, hogy nem azt mondja, hogy mondogasd magadban, hanem, hogy gondold át. Értékeld ki. Mond, hogy ma mi jót tettél. Hogy lehetne úgy önbizalmad, ha nem jut eszedbe semmi, ami miatt, ma lehetne?
Emlékeztek még, amit írtam az átlagszámítás gyorsításáról? Hogy a cachelés mennyit tud gyorsítani? Hogy a bukta ott van, ha az adatok megváltozásánál nem értékeljük ki újra? Nos ez az önbizalom és társai esetén is jelentkezik, mert nem csak be kell táplálni az újat, hanem, ki kell értékelni. Ha nem tudatosítjuk, hogy a világ legszebb helyén vagyunk, akkor nem is vagyunk a világ legszebb helyén.
Legyen üzemeltetői megközelítés is: Adathiba, szerver nem elérhető: Jah, hogy koszos a lemez, az UTP kábel megint kijött, a tárgyalóban egy idő után mindig bont a Wifi és érdemes másik Access Pointra csatlakozni, hupsz a DHCP-t engedélyezni kéne, fix IP helyett…