Eleve nem nagyon van demokrácia... Milyen demokrácia az, ahol a nem egyenlőek a jogok, nincs normális bíróság?
Milyen demokrácia az, ahol milliárdokat tüntetnek el, mégsem ítélnek el senkit?
Milyen demokrácia az, ahol a képviselők saját maguknak szavaznak fizetésemelést, mások meg meg éppen csak megélnek, mégsem ítélnek el senkit?
Milyen demokrácia az, ahol egy vezető kastélyt épít magának, mégsem ítélnek el senkit?
Milyen ország az, ahol Frontend és Backend fejlesztőket képző oktatók óradíja 1700nettó, de akiket képeznek azok meg a többszörösét keresik...? 3 éve ugyanannyi fizetésért, majd minősíégbiztosítás címen 5%-ért szivatni?
Ahol egy belügyminiszter nem képes a korrupció megszüntetésére?
Hol van itt demokrácia?

[ Szerkesztve ]

alanyi jogon járó jövedelem.
Az élet alapvetően "magától" nem így működik, hanem lokális érdekek mentén. Valóban látni elvi lehetőségét annak, hogy egy jóléti világot teremtsünk, de ehhez az kellene, hogy az emberek ne úgy tekintsék az alaphelyzetet tömegével, hogy "szemben állok az egész világgal". Amíg a másik kárára sokan vígan élnek, addig lesz korrupció, lesznek összeszerelő-országok, és max. a természeti kincseiből élő országokban lesz alapjövedelem.

Nem látható előre, hogyan lesz olyan jövőnk, amiben jobban érezzük magunkat, de én egy minőségi, emberközeli oktatás és a hagyományos "emberi kultúra" visszahozása nélkül erre nem számítok.
A jól-be-nem-vált rendszereinket pedig újra kell gondolnunk: a kapitalizmust és a demokráciát. Utóbbival vissza lehet élni, ill. pl. az USÁ-ban a lakosság ~1%-a műveli csak (ennyien ingadoznak a 2 párt között), előbbivel meg már annyira visszaéltünk, hogy lassan nem marad élővilág, miközben sokan még mindig éheznek és járványok közt élnek.

Nem hiszem, hogy ezt fentről mind mg lehetne oldani, mert sajna kontraszelekció van sok helyen: aki felülre kerül, az már "kópé".

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Számomra nagyon érdekes területe a fizikának a sokaságokban megjelenő szinkronicitás, és erősen kapcsolódhat a társadalomtudományhoz, csak még nem látom, pontosan hogyan. De úgy sejtem, hogy a fizikában majdan megértett összefüggések talán használhatóak lesznek majd a politikában is a társadalom összehangolására. Sok dilemma, pl. a balekdilemma is ezzel függ össze. (Pl., ha csak az emberek egy kis része hajlandó lemondani a repülésről, akkor annak környezeti hatása elhanyagolható marad, míg ez a kevés ember hátrányba kerül a többiekhez képest. Szóval csak úgy érdemes önként változtatni, ha várható, hogy ezt tömegesen tesszük. Ez egy tipikus szinkronicitási probléma, mert a legtöbb ember nem akarja elpuszítani a Földet, mégsincs jó startégiája erre, aminek magas lenne a várható haszna, ha csak ő változtat.)

Vajon leépülnek majd a demokráciák, az emberi jogok, ha már kevésbé lesz szükség az emberek tömegére?
Az lesz a világban, amilyen érzések vannak az emberekben. Jelenleg olyan sok az érzelmi betegség (harmada örömtelen), hogy nem túl derűsek a kilátások és nem baj, hogy még szükség van az emberei munkára.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Nem lehet és nem is kell egyenlőre hozni a világ szereplőit, területeit. Eltérő forrásokból tudnak gazdálkodni, gigászi kulturális különbségek és lehetne sorolni. A műanyagszennyezés-kizsákmányolás mondjuk tényleg közös. Mindegy, győz az elsőnek említett halmaz, a lokális önérdek. Az egyén szintjén is ez a sláger. Hogy ugyanez a mentalitás aládúcolva egy garantált létbiztonsággal mit szülne, az egy jó kérdés. Szociológiai szempontból a legizgalmasabb kérdések egyike. Az alanyi részre beeső, feltétlen jövedelmet viszont ingyenenergiának, örökmozgónak érzem. Népszerű téma, mert vágyott, de épp azért annyira vágyott, mert annyira alkalmazhatatlan a gyakorlatban. Klasszikus délibáb a nép ajkán.

(#1) Freeware, fejlesztőket képző oktatók óradíja
Miért nem járják ők is a jobb fizut hozó utat?

(#2) bkercso, hanem lokális érdekek mentén
Te is ezt írod, fine. Tényleg ez van. Tudatos vagy nemtudatos szereplő tollából is ugyanúgy ez van. Ott lakunk ahol, ott szeretnénk inni, lélegezni, élni. Az űrből nézve kezelhető 1 masszaként a történet. A megoldóképletre áhitozó, jó érzésű polgár gondolata is egyből az egymassza, teszem hozzá, ha tudat alatt is, de szigorúan önérdektől vezérelve. A gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan elve lehet a híd a gondolat és a helyi valóság/igény között. Ám a helyzet az, hogy ez a papíron tök jó mondat is csak egy hangzatos rigmus szintjét volt képes eddig elérni, automatikusan közhellyé lett, tőlem is akként cseng. Ugyanott vagyunk.

"szemben állok az egész világgal"
Illetőleg ne a természeten kívüli elemekként értelmezzük magunkat. Ez elég sok szart hoz, sokszoros áttétekkel. Lehetetlen persze kiradírozni a fejekből, hiszen a legtöbbünknél ez a születéstől kezdve táplált identitástudat, nincs is másmilyen vagy csak igen elvétve. Kívül vagyunk, uralmunk alá hajtottuk. Buksisimi.

és max. a természeti kincseiből élő országokban lesz alapjövedelem.
Ez inkább úgy néz ki, hogy nincs semmiféle jövedelem, hanem fillérekért lecsorog hozzájuk a fast fashioni hozadék (végre egy előny) vagy segélyszervezetektől kapják ingyen a ruhát, ahogy néha orvosi ellátást is. De azt az életszínvonalat nem fehér embernek találták ki. Létezik tulajdonképpen a vágyott idill, de olyan áron, hogy mégse kell az, fúj, csúnya.

amiben jobban érezzük magunkat
A mai napig dacol a tudatom a gyakorlattal, mert szeretném azt hinni, hogy egyre jobb lesz a lét, a közérzet: a befektetett munkát követő megszerzett javak stabilan megmaradnak és alapvetően épülés van, biztonság, kiszámíthatóság. Van ilyen is, részben. De itt is a közhely győz inkább kis és nagy léptékekben is, azaz egyszer fent, egyszer lent. Ezt már nehezebb befogadni.
Hogy fejlődünk a "jobb" felé, az is egy érdek. Az a fajta érdek, amit desktruktívként önérdekként emlegetünk. Nem tudunk felmutatni más fajta érdeket. Fejlődnek a gyógyszerek, de 1-1 mellékhatástól megnyomorodottat ez nem vigasztalja, ahogy a 3. világban élők legjavát sem, akikhez nem jut el. Fejlődünk, de ott lohol a sarkunkban az inzulin- ás antibiotikum-rezisztencia. Gyártjuk a jóléti társadalmakat, de ki fogja eltartani a nyugdíjasokat és így tovább.

Inkább: hogyan lesz a jövőnk, amiben még kapunk levegőt és amiben tudunk vegyszermentes ivóvizet szlopálni. Hogy ne kelljen kapálózni ezek után ahhoz nem jól érezni kellene akarni magunkat, hanem a csoportérdekek mögé helyezni a sajátjainkat (keleti kultúrák néhai alapvetése). Ezt még képzelet szintjén sem vagyunk képesek megugrani. Egy bizonyos számosság felett persze már ez mentalitás sem segít.

aki felülre kerül, az már "kópé"
Ebből szerintem csak az AI húz ki minket. Azt sem teljesen értem, hogy miért nem tudósok a világ vezetői. A kópéság jobban van jutalmazva. Buta, ősi ösztönök, befolyásolhatóságok.

A gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan [...] Ám a helyzet az, hogy ez a papíron tök jó mondat is csak egy hangzatos rigmus szintjét volt képes eddig elérni, automatikusan közhellyé lett
Manapság olyan magas az életszínvonal a fejlett részeken (nálunk is), amilyen sosem volt korábban sehol. A fogyasztás jelentős része ma pótcselekvés (pl. fast fashion), egy része rossz szokás (táplálkozás), (a függőségek közös metszet), egy részük meg céltalan önzés (személyes igényeken túli gazdagodás erdőírtás stb. árán).
Mindez kultúrával megváltoztatható. A hagyományos, ősi kultúrák az élővilággal egy működő együttélésre törekedtek. A természetet anyjuknak tekintették. (Az állatoknál is hasonló a helyzet: ők is akkor ölnek, ha kell, pénzért vagy sportból nem.)

szeretném azt hinni, hogy egyre jobb lesz a lét, a közérzet
A közelmúltig a fizikai szenvedés, fájdalom, betegségek, korai halál nagyon komolyan meghatározta a tapasztalatot. Ez mára legtöbbünk számára már nincs. Az erőszak is folyamatosan csökken a világban. Illetve a javak egyenlőtlen eosztása is nagy léptékben csökkenő tendenciát mutat, még ha vannak is szupergazdagok.
Eddig tehát külső okok okoztak gondot, amiken nagyrészt felülkerekedtünk. Ma belső okok okozzák a gondot. Pl. a legtöbb szenvedés ma érzelmi szintű, amit végső soron mindenki magának termel ki.
A kiszámíthatóság sosem lesz tökéletes, ilyen nem létezhet szerintem. Pl. a tőzsde sem lesz az sosem, mert spekulálnak. De egy jégkorszakot sem lehet kiszámítani, hogy milyen változásokat hoz.

Nem tudunk felmutatni más fajta érdeket.
Dehogynem. Pl. a tanárok, orvosokstb. stb. miért választják ezt a pályát vagy maradnak rajta? Önzetlenségből. Mert számukra fontos a másik is, nem csak maguk.
a csoportérdekek mögé helyezni a sajátjainkat [...] Ezt még képzelet szintjén sem vagyunk képesek megugrani.
Nem tudjuk, mennyire sokan megtennék, csak a balekdilemma miatt nem teszik.
hogyan lesz a jövőnk, amiben még kapunk levegőt és amiben tudunk vegyszermentes ivóvizet szlopálni.
Pl. felelős szaporodással, hogy ne a 16 milliárd felé tartsunk, hanem mondjuk a 4 felé.

Azt sem teljesen értem, hogy miért nem tudósok a világ vezetői.
Ma már ők sem a szavahihetőség bálványai egyébként; ők is nagyot tudnak hazudni, csalni. A vezetéshez meg nem feltétlen ért egy tudós. Az másik kompetencia.
A hagyományos indiai kultúrában egyébként nem királyokról vagy hadvezérekről nevezték el a korokat, hanem bölcsekről, látnokokról, jógikról. Akkoriban ez működött, mert ezek az emberek fogták össze is a közösségeket: tömegek mentek hozzájuk, tanítottak, gyógyítottak, napi 16+ órát heti 7 napon elérhetőek voltak. Nem csak úgy a "semmiből" előbukkanva lehetett rájuk szavazni.

[ Szerkesztve ]

Megjelentek! : MFD3 és MFA3 || bkercso HiFi készülékek: https://hardverapro.hu/aprok/hirdeto/bkercso/keres.php?search_exac=0&search_title=0&usrid=341946&buying=0

Legalább azt megtudtam, hogy van egy sorozat, amit inkább nem fogok megnézni

"Az állatoknál is hasonló a helyzet: ők is akkor ölnek, ha kell, pénzért vagy sportból nem."

Ezt beszéld meg a kutyámmal vagy a szomszédok macskáival. A kutyám nincs rászorulva az egér evésre, de ősszel megeszi az egeret. A szomszéd macskák nem eszik meg az egeret. A macska egér játékot tolják. Csak addig, amíg az egér mozgásképes. Utána hozzák a házhoz és lerakják a zsákmányt.

"Az erőszak is folyamatosan csökken a világban. Illetve a javak egyenlőtlen eosztása is nagy léptékben csökkenő tendenciát mutat, még ha vannak is szupergazdagok."

Melyik galaxisból jöttél?
Komolyan kérdezem, mert a jóléti országokban is nyílik az olló a gazdagok és szegények között. A covid és a háború csak felgyorsította a tendenciát.

"Azt sem teljesen értem, hogy miért nem tudósok a világ vezetői.
Ma már ők sem a szavahihetőség bálványai egyébként; ők is nagyot tudnak hazudni, csalni."

A tudomány illetve a tudás, nem kinyilatkoztatás alapú. A tudósok nem tudnak sokat csalni. Az eredményeiket megismételhető módon bizonyítaniuk kell. Einstein relativitási elméleteit még mindig csak elméletnek hívjuk. Pedig az elméleteket és a belőlük következő előre jelzéseket részben már sikerült méréssel igazolni. Az első a gravitáció térhajlító hatása volt. A feketelyukak megfigyelése volt az egyik utolsó bizonyítás. Majd egyszer Einsteini mechanikáról fogunk beszélni. Vagy valaki más mechanikájáról, ha pontosabban tudja leírni az ebben a nagyságrendben működő mechanikát. A klasszikus mechanika törvényeit Newton írta le. Tökéletesen. Azóta sem változtak és nem szorultak pontosításra. Bárhol a Földön, bármikor, bárki ellenőrizheti. Egyetlen kivétel a fény terjedésének sebesség anomáliája. A fényt inkább Einstein elméletei alapján kell vizsgálni. De ettől még Newton tökéleteset alkotott.

A hideg fúzió felfedezését többször ellőtték a tudósok. Minden esetben gyorsan derült ki, mérési hibák vagy trükközések okozták az eredményeket. Nem sikerült megerősíteni a bejelentett felfedezést.
Vannak a tudománynak, tudományos gondolkodás hiányos ágai. Ilyen például az orvostudomány (egyre csökkenő része). A hittudomány és politológia, ha ezeket valóban tudománynak tekintjük. Ezekben a kinyilatkoztatást is értéknek fogadják el.

"A hagyományos indiai kultúrában egyébként nem királyokról vagy hadvezérekről nevezték el a korokat, hanem bölcsekről, látnokokról, jógikról."

Mivel a hindu istenek (Visnu, Siva és Brahma) reinkarnációi voltak ezek az emberek, lényegtelen hogy hadvezér vagy jógi ... volt a reinkarnáció. Van bennük egy érdekes kettősség, mármint az indiaikban. Például.
Az éttermeiket imádják Sziddhártharól elnevezni. Alapos okkal eltételezhető, hogy Sziddhártha ételmérgezésben halt meg.

Az eredeti íráshoz.
"De ha a termeléshez nem kell magasan kvalifikált helyi munkaerő,... vagy az a kevés külföldi munkás..."

Normáliséknál a külföldi munkás a munkaerőhiányt pótolja. Ugyan azt a bevételt kell generálnia az államnak, mint a nem külföldi munkásnak.

"Ha ugyanazon a gépsoron gyártott ruha a demokráciában azért kerül kétszer annyiba, mert egy egység az előállítás, még egy egység a nép alanyi jogon járó fizetése, akkor az ott gyártott ruha kétszer annyiba fog kerülni, és valahogy senki se akarja megvenni."

Nem teljesen igaz a megállapítás. Terjedőben van a Fairtrade. Méltányos kereskedelem. Amikor a vásárlónak lehetősége van választani. Ha akarja, akkor magasabb áron vásárol olyan terméket, aminek az előállítói magasabb - méltányosabb jövedelmet kapnak a munkájukért. Ez jelölve van az adott terméken.

Ha a másik megközelítését nézed a termék előállítás költségének, akkor nem egyértelmű a diktatúra és a demokrácia miatti árkülönbség. Sokkal inkább az ország fejlettsége és önkizsákmányolásának mértéke határozza meg. Egy időben Japán ontotta a termékeit az egész világra. Olcsón nyomták nagy mennyiségben.
Japánt váltották az ázsiai kis tigrisek. Például Dél - Korea, Tajvan. Ma már a ruhaiparban Kína sem teljesen versenyképes, pedig diktatúra van náluk. Sőt a hetvenes években Magyarország volt T-Shirt nagyhatalom.

Egy jó ingért, nadrágért vagy öltönyért én hajlandó vagyok többszörös árat fizetni. Nem az utcán látható márkás tömegtermékekért, hanem a valóban minőségi termékekért.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Ennek a kis cikknek kábé se füle, se farka. Érdemes lenne legalább alapvető szinten tisztában lenni a világ és a gazdaság működésével. A mai globalizált világban már nem lehet védővámokkal operálni. A garantált alapjövedelem egy teljesen polarizált társadalom kialakulásához, vagy inkább megszilárdításához vezet.

A nagy multicégek az elmúlt 50-60 évben módszeresen kiharcolták, hogy oda vihessék a termelést, ahol nekik jobban megfelel, és oda szállítsák a terméket, ahol jobban eladható. Hiába nyereséges az USA-ban egy gyár, ha Indonéziában vagy Vietnamban feleannyiért is működhet, akkor a termelést oda fogják átvinni. Az USA melós meg mehet zabot hegyezni. Ugyanez megy Európában is, csak a nyugati felén van annyira erős szociális háló, hogy nem olyan látványos a leépülés. Mindeközben elképesztő nyomorban élő ázsiai tömegeknek ad némi egzisztenciát és javuló életszínvonalat az odavitt gyártás. Egyszer egy amerikai nagyiparost faggattak, hogy nem aggódik-e az elszegényedő amerikai tömegek miatt. Azt válaszolta, hogy miért aggódjon egy 300 milliós piac elvesztése miatt, ha közben nyer egy 3 milliárdos piacot.

Ezzel teljesen összecseng a garantált alapjövedelem. Nem véletlen, hogy ezt a "fejlett nyugaton" erőltetik. Ha kapsz, akkor nem ugrálsz majd, hogy nincs munkád. Elleszel némi alkohollal, kábítószerrel, aztán majd úgyis hamar kipurcansz, és megoldódik a probléma, amelyik a létezéseddel keletkezett :-(

De miből kap?