Frissen regisztrált felhasználóként üdvözlök, mindenkit! 
Többnyire saját forrású irományokat, történeteket és verseket fogok közvetíteni felétek, remélem sokatok örömére. Nem tudom, hogy az oldal olvasó tábora fogékony-e a hasonló bejegyzésekre, de remélem tetszeni fog nektek. 
Elsőként legutolsó versemet teszem közzé:
Belélegezzük az éjszakát
A régi hintaágyról már lekopott a festék,
Ugyanúgy koptak el, a nyári ivós esték,
Már a bogrács is berozsdállt, de már régen,
A fakanál virágkaró lett. Ott! A kert végben.
Az égbolt kék szeme becsukódott. Sötét van.
Egy dermesztő alak bámul, egy távoli ablakban.
Nem alak az! Csak egy ott felejtett kabát,
Mibe bele gyömöszöltek, egy öltöztetős babát.
Lefekszünk a puha fűre, mely összefonta magát,
Meghalljuk a sikító csend, elnémító zaját.
Elvonulunk a kis házba, s elcsendülünk mára,
Megpihenünk, mint a befőtt, a holnapi munkára.
