Gondoltam beszámolok róla, hogy éljük meg hogy (mostmár szinte biztos) hogy COVID-os az egész család! 

Kezdődött azzal hogy a kisebbik gyerek elkapott valami felső légúti szart... vagy lehet már a COVID volt? Na de nem is ez a lényeg... szóval el kapott valamit... Nálunk a cégünknél az a protokoll, hogy ha valaki beteg a családban, és LÁZA IS VAN! (ez fontos) akkor nem mehet be dolgozni...fizetik a napjait, de nem mehet be 2 napig, illetve ki küldenek gyors tesztet... Szóval hétfőn reggel betelefonáltam, hogy hát gáz van, a gyerek beteg --> Oké akkor maradjunk otthon, küldik a teszteket... Jó oké, 2 nap "pihi"...

Első nap: Hétfő: Telefonálás után kicsit beültem a gépem elé de olyan lustának éreztem magam. Nem voltam szarul, csak olyan, "ááá bekaphatja mindenki" hangulatom volt. És inkább bevágódtam a nappaliban a TV elé. Az egész család ÖSSZEBÚJVA TV-zgetett.. (bravó magunknak, bár igaziból nincs jelentősége, elvégre úgyis egy háztartásban vagyunk)
Második nap: Kedd Reggel felkeltem, telefonon egyeztetés, mikor hozzák a gyors teszteket, majd megint irány semmit tenni. Kicsit gyanús volt nekem is, hiszen ha van szabad időm, mindig kütyüzök a gépeimmel. De nem volt kedvem. Kicsit olyan nyúzott voltam. Éreztem, hogy ez már nem egy sima "lustaság" de semmi extra.

-Délben megjött a gyorsteszt. Megcsináltuk. És a kisebbiknek lőttünk egy POZITÍV tesztet. Mindenki másnak negatív lett. Qrva nagy ijedtség, és gyors telefonálások következtek. A cégünk (Aki nem tudná, a feleségemmel egy helyen dolgozok) vissza igazolta, hogy ez nem olyan pozitív, ez az antitesteket vagy mit mutatott ki, hogy a gyerek már átesett rajta. De az már nem aktuális. Menjünk szerdán dolgozni, de mi a párommal egy "agybadugós" tesztel indítunk biztos ami tuti alapon. Mondom fasza... Közben egyre nyomottabb lettem és végig az járt a fejemben, hogy iszonyatosan nincs kedvem menni dolgozni, olyan nyúzott vagyok.
-Este 9-re már annyira "nyúzott" voltam, hogy belázasodtam én is. Na mondom akkor megint telefon a céghez, hogy hát sanszos hogy elkaptam a kisebbik gyerektől ezt a "felső légútit", oké maradjak otthon, írassam ki magam - jött a válasz.

Harmadik nap, szerda Igaziból már az éjszakáról is írhatnék pár gondolatot... Katasztrófális volt. Egész éjjel izzadtam mint egy ló, 20 percenként felkeltem, tényleg szörnyű volt. Reggel felhívtam a háziorvost. elmondtam a panaszaimat. Kiírt+ írt fel gyógyszereket. Feleségem elment kiváltani őket. Az egész napom ágyban töltésről szólt, és ahogy mentünk előre az időben, én egyre szarabbul lettem. Délelőtt még nem, de délutántól egyre jobban szökött fel a hőemelkedésem, majd később lázam. De nem is ez viselt meg, hanem az a rossz érzés, amikor az ember "szarul" van... nem tudom máshogy leírni... Ehhez hozzájött az hogy szép lassan mindenem el kezdett fájni... NA itt már azon tűnődtem, hogy ez nem egy felső légúti nyavalya lesz, tuti INFLUENZA. Hisz végtag fájdalom+ nyomott xarul lét+ jártányi erőm sem volt... Kora délutántól kezdtem elveszteni a fonalat a valóságtól. Feküdtem, tényleg nagyon szarul voltam, úgy voltam vele, lassan már nem is mentőt, inkább papot kellene hívni. Azon járt az agyam, utoljára akkor voltam ennyire rosszul, mikor elkaptam a H1N1-et. Szerencsére Időközben a kisebbik gyerek napról napra jobban lett, bár ő annyira rottyon amúgy sem volt. Igazi vasból van a kiscsaj, jól visel mindent.

negyedik nap, csütörtök:
Megint inkább az éjszakával kezdeném. Igaziból ki Copy-paste-zhetném a fentebb leírt éjszakámat. Minden volt csak nem pihentető. Reggelre úgy keltem, hogy kicsit jobban vagyok, se láz se hőemelkedés, és éhes vagyok. mondom faja, most már megmaradok. Össze szedtem magam, ki mentem enni. Közben azt vettem észre, hogy igaz a végtagjaim különösen nem fájnak, de mintha a bordáim satuban lennének. nem (volt) valami kellemes érzés. hmm, jó kis Ruszli... imádom. jó lesz reggelinek -->bakker, ennek papír íze van... Közbe mutatja a zasszony hogy milyen "izét" vett, ami jó illatú gőzt termel, és közben dizájnos világítása van.. szagolom... mondom bakke' ennek nincs illata... És akkor kezdett összeállni a kép... szorít a bordám, eltűntek az ízek, és a szagok. basszus... ez COVID gyanús. A napom eltelt úgy, hogy azért ölbe tudtam venni a laptopot, kicsit PH-ztam, elolvasgattam a híreket, este megnéztem a Magyar-Izland meccset, az felejtette minden bajom Majd a meccs vége felé viszont a nagyobbik gyerek is azzal jön oda hozzánk, hogy fáj a szeme!!!!! a feje, és olyan levert. Na mondom ez alakul... Így tértünk hát nyugovóra

ötödik nap péntek Egy fokkal jobban aludtam. MA reggelre a "bordáim a satuban" érzés erősödött, nem elviselhetetlen, de azért fájogat. Közérzetem picit még jobb, persze ízeket továbbra sem érzek -->Legalább a pocsék ízű gyógyszert könnyebben be tudom venni
A nagyobbik lányom reggel azzal indított, hogy nagyon rosszul van... Tünetek mint nálam. Nincs ízlelés szaglás, fáj a szeme (nekem az mondjuk nem fájt) végtagjai fáj, levert gyenge. Oké hívjuk a gyerek orvost --> Mondta, hogy ez igen esélyes, hogy COVID, küldi a "kafandereseket" még ma vagy holnap jönnek is.
Az egész napon henyéléssel telt... Mi mással... De egy picit talán jobban éreztem magam. Szerencsére lázam sem volt egész nap, este igaz némi nyomást éreztem a mellkasomon, de semmi komoly... Éjszaka napok óta kifejezetten jól aludtam.

hatodik nap, szombat

Délelőtt a Zasszony elvitte Covid tesztre a gyerkőcöt Székesfehérvárra. Ilyen konténerben csinálták a tesztet. 1,5 óra sorbanállás, és kb az emberek 75%-a pozitív volt!!!!!! meredek... A gyerek agyba dugós gyors tesztje negatív lett... utána csináltak egy garat mintavételeset, arra most pár napot várni kell.
Egy picit megint még jobban voltam, igaz se ízeket se szagokat továbbra sem érzek, de a közérzetem jó, és igaz, nem most mennék ki felásni a kertet, de úgy jó erőben is érzem magam...
...Aztán jött az este... 2 nap után újból belázasodtam!!!! Vettem be lázcsillapittót... De aggódok...

hetedik nap, vasárnap
Az előző éjszaka megint pocsékabb volt, és újból úgy éreztem magam, hogy vissza estem... egész nap ágyban fekvés volt... Mi más. Talán a mellkasi szorítás némileg enyhült, de a közérzet romlás, és hogy újból lázas lettem, nem vidított fel. Estére megint 38 fokig ment a lázam, mikor bevettem egy Rubophent. Aztán elég hamar ahogy szokott, és álomba nyomott

nyolcadik nap, hétfő
Pozitívan indult a nap. Olyan jól aludtam, mint még soha! Ezt komolyan mondom. Elég érzékeny vagyok az éjszakai neszekre, átlagosan 2 alkalommal tuti felébredek. Most évtizedek után először végig aludtam az egész éjszakát, és reggel elég jól éreztem magam. Gyerekek délelőtt a nappaliban zenét hallgattak, együtt táncoltunk... úgy 5 percet, mert utána megint kész voltam, mint ha kertet ástam volna.. de hosszú napok után ez is előrelépés. Aztán kora délután hívtam az orvost. Elmondta hogy az nem buli hogy amúgy még mindig szarul vagyok, mert pl szaglás továbbra is zéró, és továbbra is köhögök mintha muszáj volna. Kedden be kell mennem a kórházba, megvizsgálják hogy a tüdőm milyen állapotban van, továbbá megyek PCR tesztre... aminek igaziból már túl sok értelmét nem látom... Mire megjön az eredmény, nagyon bízok benne, hogy tényleg érezhetően jobban leszek. Mindenesetre most nagyon félek, hogy találnak a tüdőmnél olyant, amit nagyon nem kéne..
Szóval egyelőre itt vagyunk... Aztán az is lehet hogy ezeknek ellenére mégse COVID... Így vagy úgy, eléggé kidőlt a család, és ez nem jó. Nagyon nem jó. nem szeretek beteg lenni

kilencedik nap, kedd
Úgy keltem, hogy hű, meggyógyultam... Tartott, míg felültem... Viszont ez már megint egy apró előrelépés... Szóval nagyon jó közérzetem volt reggel, és ez többé kevésbé kitartott egész nap. Még mindig gyenge vagyok, de egy picit akkor is jobb. Elvoltam a tüdő röntgenen. 30 perc alatt végeztem is. Döbbenetesen gyors volt. -->Sajnos találtak "elváltozást" szal azt mondta a doki, hogy még ne örüljek, de annyira nem súlyos hogy kórházba kelljen menni. Így további antibiotikum kúra lesz, meg fekvés. Aztán délután levették a tesztet is --> Jó xar érzés... És itt jött a csavar. Édesanyámról nem számoltam eddig be. pár napja ő is eléggé oda van. Együtt mentünk a tesztre, egy időre kaptuk. Ő pozitív lett, én negatív... Parádés... Mondta a doki, hogy 101% hogy én is pozitív leszek, a gyors teszt csak 50%, és mivel minden tünetem egyértelmű, így nem is lesz kérdés... szal most várunk a "második" tesztem eredményére is..

tizedik nap, szerda

Jól aludtam, miután felkeltem, úgy voltam vele, irány kicsit számítógépezni... Aztán 30 perc után elkezdtem remegni, és kivert a víz, jöttem is vissza az ágyikóba, de már egy kicsit fekve volt kedvem játszani is... Elővettem a Panzer General-t. Mocsok mód csal a gép... mint régen Majd még este kicsit felkelek, kimegyek a nappaliba, ott nézem meg az esti meccset... Szóval pozitív a tendencia, mára is egy kicsit jobb, de még mindig nem az igazi... De ha nem esek vissza, akkor innen már csak nem lehet olyan nagyot bukni

tizenegyedik nap, csütörtök
Szerda estére egy kicsit megint vissza estem. NA persze közel sem annyira, mint korábban voltam, de azért nem voltam elragadtatva tőle. Kicsit nyugtalanul is aludtam. Reggel úgy keltem, hogy megint tök gyenge vagyok. De aztán reggeli/gyógyszerek beszedése után kicsit felerősödtem. Sok-sok nap után most tudtam kicsit beülni a nagy gépem elé, és nem csak ágyba véve a laptopot nyomogatni. Persze már kezdem megint érezni hogy remegek, és kezd leverni a víz, de most már egy bő órája fent vagyok... talán alakulgat ez

tizenötödik nap, péntek
Reggel mikor felkeltem, aránylag jól éreztem magam, de olyan fáradt voltam. Pedig jól és sokat aludtam. Reggeli után vissza is feküdtem, aludtam délután 14:30-ig! utána viszont arra a rövidke délutánra, estére már elég jól éreztem magam. Hamar elment az este. És nem volt probléma hogy este megint vissza feküdjek, és elaludjak.

tizenhatodik nap, szombat
A tegnapi szinte átaludt nap után most is jól aludtam éjszaka. Reggel mikor felkeltem, nagyon jól éreztem magam. napok\hetek óta nem voltam ilyen jól. Úgy döntöttem, fel öltözök, el leszek én egész nap, nem akarok ágyban hemperegni mostmár. Többé-kevésbé ez a lendületem kitartott egész nap. Kicsit kütyüztem, aztán azért volt hogy levert a víz, de akkor sem éreztem hogy vissza kéne feküdnöm az ágyba, inkább csak elnyúltam kicsit a kanapén. Persze ma sem mentem ki a kertbe ásni, de azért már idebent a házban el tettem-vettem, kütyüzgettem, TV-ztem, játszottam. Szóval elég jól voltam, úgy érzem itt vagyok a gyógyulás kapujában.
Bő 2 hétig szenvedtem ettől a xartól, de úgy néz ki túl vagyok rajta. Szóval ezzel a happy end-el zárom a bejegyzésemet