Öregszem... Amúgy informatikus módra figyleve az idő múlását sokkal inkább tudatában vagyok ennek. Míg egy átlagemberben csak háromszor (talán négyszer) tudatosul ez ilyen elemi erővel, nekem az elmúlt napok is katartikus élményt tartogattak.
Először jöttek sorban a szokásos születésnapi ugratások: 30 felett minden nap ajándék; vagy ha már semmid nem fáj reggel, nem is biztos hogy még élsz; stb...
Végül az informatikus vicc jutott az eszembe: Számoljunk kerek számokkal - osszunk 1024-el.
Amúgy nem volt nagyon nagy felhajtás a születésnapom körül. Kislányomnak is most lesz hétfőn - vele természetesen sokkal többet foglalkozunk. Ráadásul most lesz négy - így neki valószínűleg ez az első olyan születésnapja, amire talán már egész életében emlékezni fog, nem csak pár napig.
Eléggé elkalandoztam. Szóval harminckettő múltam a napokban. Kettő az ötödiken. Nem férnek el éveim már öt biten - új korszakba léptem. A következő ilyen esemény még messze van - pont 32 év múlva lesz, hatvannégy éves koromban.
Ha jól emlékszem születésemkor ez volt a férfiaknál várható élettartam. Remélem megérem.