Hirdetés

Mindennapi anime

Az anime

Már gyermekkorunk óta nézünk rajzfilmeket - legalább is legtöbbünk -, melyek közöl sok az Egyesült Államokból, a többi Európából és Japánból származik.
Több olyan rajzfilm is van, amiről talán nem is tudjuk, hogy Japán - azaz anime. Az anime a japán megfelelője a magyar rajzfilm kategóriának. A kilencvenes évek (igen egysíkú) anime behatásai alapján a hazai közvéleményben a "Japánok, az a perverz banda" nézet alakult ki a gyermekek (nem kisgyermekek, inkább fiatalok) számára készített - európai szemmel - képi erőszakban gazdag, valamint a pornográf tartalmú művek túlsúlya miatt.
Egy kis anime bemutatás kicsit más szemszögből amúgy már született a logouton is, itt megtekinthető az is.

A műfaj

Alapvető probléma alakult ki az anime megítélésében. Ennek alapja maga a műfaj. A rajzfilm idehaza szinte kizárólag gyermekek számára készült tartalmat takar, míg Japánban az anime sokkal inkább különálló műfajnak számít. Készül gyermekeknek, fiatal fiúknak-lányoknak és készül felnőtteknek szóló mű is. Ugyanúgy megtalálhatók közöttük gyermekmesék, mint horror, pornó, dráma, vígjáték, játékfilm, scifi, fantasy, romantika, dráma. Készülnek rövid, egy-két évados, és évekig tartó mega-sorozatok, de ugyanígy találhatunk egész-estés filmeket is.

Megítélés - múlt és jelen

Kommentár nélkül...

A kilencvenes években idehaza valóban nem lehetett hozzájutni igényesebb művekhez, hiába tették ki ezek Japánban és az Egyesült Államokban már akkoriban a - kulturált - fogyasztás nagy részét.
Az anime európai (és világméretű) forradalmát az internetes technológia forradalma hozta magával - megteremtve egy komoly (ám nem szükségszerűen jogszerű) felvevői piacot. Ez a kalóz piac jelenleg - szerintem - összemérhető a jogszerű felvevőpiaccal. Véleményem szerint ennek léte azonban korántsem jelent problémát a forgalmazók számára, hiszen ennek a másodlagos piacnak komoly szerepe van a műfaj terjesztésében, megismertetésében, a fizetőképes kereslet megteremtésében.

Fansub

Az AniDB Fansub csoportok utolsó oldala
6461 regisztrált fansub csoport

Amíg hivatalosan nem volt elérhető egy adott területen - ezalatt leggyakrabban nyelv- és kulturális terület értendő - az anime, addig csak az eredeti megrendelésével lehetett hozzájutni. Ez komoly hátrányt jelentett mindazok számára, akik nem beszéltek japánul - de legalább is angolul, németül vagy franciául ha ezeken a nyelveken egyáltalán kiadták a keresett filmet vagy sorozatot. Ezeken a nyelveken lehetett hozzájutni az ezredfordulón hivatalosan animékhez, néhány kivételtől eltekintve.
A fansub csapatok leggyakrabban önzetlenül, önerőből, térítésmentesen készítik a felirat fordításokat, hogy a forrásnyelvet nem ismerők is élvezni tudják. Az anime terjedésében komoly szerepet játszottak ezek a fansub csapatok, hiszen az amúgy csak japánul megjelent animéket nagy tömegek (angol, spanyol, portugál, francia, kínai nyelvet beszélő, illetve azt megértő) számára elérhetővé, élvezhetővé tették.
Velük egyidőben jelentek meg a másodvonalbeli (second-line) fansub csapatok, akik között japánt beszélő fordító ugyan nem volt, de a már a fansub csapatok által elkészített fordításokat újabb nyelvekre fordították le. Így terjedt el hazánkban is az anime, és néhány évvel ezelőttig szinte kizárólag ilyen forrásból lehetett hazánkban - magyar nyelven - igényes animékhez jutni. Egy időben én is fordítottam (igaz nem egy fansubber csapatban, csak amúgy "házilag") feliratokat, de egy jó ideje erre már igazán nincs időm...

Személyes élmények

Már az animével való első tudatos találkozásom is a szerencsének köszönhető. 2003 februárjában volt szerencsém jegyet nyerni a Chihiro Szellemországban című anime mozi premierjére az Origo szervezésében. A mozi előtti "show"-ban is volt egy érdekes felszólalásom (közönségkérdésre), melyet ott és akkor helytelennek minősítettek, de én utólag igen csak helyesnek látok - de erről majd később. Kezdeti lelkesedésemet a Miayazaki egész estés filmek (Ghibli) töltötték be, később kezdtem csak a sorozatok felé húzni. Akkoriban igazán mindenevő voltam (a durvábbak kivételével): ami szembejött, belenéztem. Aztán gyorsan rájöttem, mi az ami igazán fekszik - körülbelül az, mint ami normális filmekben is bejön(ne): humor, sf, fantasy. Érdekes módon azonban olyan típusok is lekötötték a figyelmem, amelyeket addig élőszereplős formában nem néztem volna meg (pl. dráma, romantikus, illetve fiatalabbaknak szóló művek - shounen anime).
Elég sok idő telt el, mialatt tényleg megismertem ez a műfajt, és mindmáig igazán kedvelem. Manapság nem jut rá annyi időm - nem mondom, hogy annyi mint szeretném, inkább csak annyi -, mint korábban. Néhány sorozat - igazi maratoni - megmaradt, némelyek cserélődnek, és néhanapján újra nézek egy két régen látott darabot.

Család

A Ghiblik már a kislányom gyűjteményét gazdagítják

Bizony, azóta más is változott körülöttem... 2006 óta már apaként is helyt állok, és ez feladatokkal, kötelezettségekkel is jár. Kislányom is anime fogyasztó lett, és elmondhatom, hogy az ő kritikája jobb a film-analitikusok meglátásinál. A Ghibli nála is nagy favorit, a sorozatból pedig a Porco Rosso a kedvence.

Porco Rosso napi használatban

Említettem az imént, hogy a mozis közönségkérdésre még visszatérek. Szóval így szólt a kérdés:
"Melyik az egyetlen Ghibli film, mely nem gyermekeknek, hanem felnőtteknek készült?"
A helytelen válaszom a Szél harcosai volt, a helyes válasz a Porco Rosso (Vörös Disznó) lett volna, mely pedig szerintem a Kiki és Totoro mellett kisgyerekek számára az egyik leginkább élvezhető - idehaza megjelent - Ghibli film.