voltunk csütörtökön az ónodi vásárban.
az idejét se tudom mióta nem voltam, utoljára gyerekkoromban lehettem, pedig itt van egy köpésre, csak valahogy eddig nem izgatott annyira..
most viszont igen, augusztus óta készülünk, sikerült is elmenni.
kicsit késve indultunk otthonról, hála keresztanyámnak, aki friss elsős csemetéjét hozza-viszi, és kicsit több időt fordított rá aznap. már a sajópetri hídtól kocsikonvojban haladtunk 5-6 autóval, és mire ónodba értünk, sikerült egy szép kis kocsisort kifogni, így vonatozva érkeztünk meg a vásárhoz. 10-15perc parkolóhely keresés, majd 500 jó madzsar péz leszurkolása után el is indultunk, hogy körbejárjunk. nem tudom miért, de vártam valamit, ami megkap, régi érzéseket, illatokat, de nem jött. lehet azért mert kicsit rohanni kellett, alig volt 2 óránk, és még így se tudtunk teljesen körbejárni. rengeteg a hasonló árus, hasonló portékával, hasonló árakkal..pl van egy rész, ahol nálunk csak "román cigány"-nak vagy "oláh cigánynak" hívott árusok vannak, és igyekeznek egymást túlordítani, portékájukat eladni. néha vicces, néha abszurd, néha fullasztóan sok. ott hallottam ezt is:
" ez most a divat, ilyenbe' főznek a kaja csatába' is! "
szóval nem jött át az xfaktor érzés, vettem 4 AAA elemt a távirányítómba, barátnőm jó kis talpbetétet télre, mert fázós, aztán indultunk is haza. ( persze anya vett jó pár cuccot, de efelől nem volt kétségem )
kicsit csalódás volt, mert nem azt kaptam amit vártam, mondjuk kevesebbet se..
nade sebaj, holnap régiségvásár...